A történet fókuszába a színpadi mozgás, a különleges látványvilág és a mondanivaló áll. Csurulya Csongor, a darab rendezője úgy fogalmazott, hogy tervei szerint egy színes előadást állítanak majd színpadra, melyben a már oly sokszor megénekelt történet saját értelmezést kap.
– Egy előadásnak nem illúziót kell adni, hanem illúziót kell kelteni, ami azt jelenti az én értelmezésemben, hogy a nézői részvételt is igényli, tehát muszáj, hogy a néző hozzátegyen a saját szellemi tapasztalatából, a tudásából ahhoz a látványhoz, ahhoz az előadáshoz, amit néz, ahhoz, hogy egy kerek kép alakuljon ki belőle. Akkor lesz a történet a sajátja, ha sikerül egy picit magára húznia – fogalmazott a rendező.
Hogyan találtak őseink erre a földre egy szarvas segítségével – ezt a történetet mutatja be a teátrum következő ifjúsági előadásában. A jelmezek a Honfoglalás korszakának világát idézik meg, a nőknél világosabb, a férfiaknál sötétebb színeket használva.
– Ami egyébként a föld, a fa, a nap, az ég, a hold természeti jelenségekhez jelmezben, ruhában tud kapcsolódni az vászon, szőr, bőr, toll, kagyló, amiket fel is lehet építeni, amiből el is lehet készíteni. Igyekeztem ezeket megjeleníteni a jelmezterveken – fejtette ki Petrovszki Árpád, aki a jelmezekért felel.
A jelmezek mellett a díszlet is hozzátesz ahhoz, hogy megelevenedjen a Honfoglalás időszaka. A színpad közepén található fa központi elemként működik majd, amely egyszerre több jelentéssel is bír, ágai pedig agancsokból állnak.
– Egy csomó ilyen képi asszociáció van ebben, életfa, világfa, világtengely, ez van a forgó közepén, forog körbe, tehát ez fizikailag is a térnek a centruma. Ebben nagyon sok minden benne van, amit lehetne sorolni, de nyilván arra szolgál, hogy a nézőnek beindítsa az asszociációit – mondta Egyed Zoltán díszlettervező.
A darab nyelvezetében Arany János eredeti művét eleveníti fel. A csodaszarvast követve, január 13-tól egy időtlen, ősi utazás vár a közönségre a Békéscsabai Jókai Színházban.
Galéria
_(1)-400x225.jpg)
