A Trianonról szóló, Koltay Gábor által rendezett darabot tavaly már előadták a Hősök terén, a fővárosban. A rendező a darab szerdai olvasópróbáján úgy fogalmazott: sok olyan dialógus és játékelem van, amely mindkét darabban megjelenik, illetve a dalok nagy része is ilyen, de semmiképpen nem szeretnék a Hősök terét "zsugorított" formában színpadra vinni, ezért jelentősen átszerkesztette a darabot úgy, hogy az alkalmas legyen színházi előadásnak.
– Igyekszünk ugyan azokat az érzelmi hatásokat kifejezni úgy, hogy ebben az esetben nem lesznek lovak, járművek vagy több száz fős statisztéria. Egy egészen másfajta eszközrendszer áll a rendelkezésünkre. Kiváló színészek szerepelnek a darabban, köztük többen kifejezetten jól énekelnek. Van egy nagyszerű tánckar, vannak fiatal színészhallgatók is. Ezen kívül lesz egy nagyon szép díszletünk és látványos jelmezeink. Úgy is fogalmazhatok, hogy ez a Trianon című zenés történelmi játéknak a kőszínházi ősbemutatója – fogalmazott a rendező.
Hozzátette: az elmúlt száz évet szeretnék megidézni a darabbal.
– Nem csupán a száz évvel ezelőtti, trianoni döntéshozatal körülményeit mutatjuk be a darabban, hanem arról szól az előadás, hogy a mindenkori magyar társadalom hogyan tudott vagy akart kényszerűen alkalmazkodni ehhez a döntéshez és annak az összes nyomorúságos körülményéhez, napjainkig bezárólag. Mit jelent ez a velünk élő, száz éve hordozott probléma. Nagyon szeretnénk kidomborítani azt is, hogy nekünk, a 21. század elején élő embereknek mi a dolgunk ezügyben. Mert nem csak az emlékezés, és főleg nem a rosszkedv, hanem az, hogy hogyan lehetne felhasználni ezt a világot - miközben 30 évvel ezelőtt jelentősen megváltoztak a dolgok a rendszerváltás következtében - arra, hogy oldjuk ezt a traumát, sőt, az előnyünkre fordítsuk – ismertette Koltay Gábor.
A rendező kiemelte: nap mint nap tapasztaljuk Trianon hatásait a bőrünkön. A kérdés pedig, hogy hogyan lehetne ezt a világot szebbé, jobbá tenni és kevésbé feszültségekkel telivé. Koltay Gábor hangsúlyozta: szeretné, ha ez egy példamutató előadás lenne és egy olyan példamutató gondolkodás, amire még a város határán túl is felkapják az emberek a fejüket.
Szereposztás:
Főszerkesztő/ Horthy Miklós - Bartus Gyula
Újságíró/ Apponyi Albert - Tege Antal
Idős férfi/ Karinthy Frigyes/ Székely ember - Katkó Ferenc
Idős asszony/ Tekintetes asszony - Nagy Erika
Apa/ Márai Sándor - Beszterczey Attila
Anya/Székelyasszony - Liszi Melinda
Fiatal fiú/Szomszéd férfi - Puskás Dániel
Fiatal lány/Szomszédasszony - Csonka Dóra
Anarchista férfi - Gerner Csaba
Fiatal költő - Czitor Attila
Felvidéki menekült asszony - Veselényi Orsolya
Rabbi/Fiatalember - Ormány M. Keve
Károly Mihály/ Kós Károly - Nagy Róbert
KLebelsberg Kuno/ Családi barát - Lévai Attila
Tisztes asszony - Galambos Hajnalka
Rikkancs 1. - Szász Borisz szh.
Rikkancs 2. - Laszkó Viktor szh.
Gyerekek - Mlinár Pál Bence, Mlinár Balázs
A Narrátor szerepében Dariday Róbert.
Közreműködnek: Fazekas Döníz, Gulácsi Réka, Lehoczki Orsolya, Móricz Bence, Fekete Levente, Nagy Balázs, Nagy Endre és a Viharsarok Táncszínház táncosai.
Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin
Korrepetítor: Galambos Hajnalka
Ügyelő: Szepsi Szilárd
Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó
Zenei vezető: Koltay Gergely
Koreográfus: ifj. MlinárPál
Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka
A darab tervezett bemutatója: 2021. február 21.
