A kenyér tagadhatatlanul a mindennapjaink része, amit önmagában vagy nagyobb étkezések kísérőjeként fogyasztunk. Jelenlétét sok helyen az „élet fokmérőjeként” értékelte és értékeli a világ, hiánya pedig az egyik legsúlyosabb szociális problémaként tartható számon a múltban és jelenben egyaránt. Tény, hogy amióta az ember különböző technikákkal azon kísérletezik, hogy környezetét vizuális eszközökkel is minduntalan megörökítse, a kenyér nagyon különböző képi kontextusokban tűnik fel.
Ha a mindennapi kenyér megléte az „élet fokmérője”, a történelem ínséges időszakaiban ez az étel valódi létszükségletté válik. Nem véletlen, hogy több magyar vidéken is a búza alternatív elnevezése az „élet”.
Szembetűnő az is, hogy a hús és tej mellett a legfontosabb téma a liszt és a kenyér. A kenyér jelentősége leginkább abban rejlik, hogy hétköznapisága mellett az egyik legnagyobb hatású szimbólum is. Ez a jelkép vallási ünnepekhez kapcsolódó népi hiedelmek és szokások fontos elemeként is megjelenik, például a folklórban fogalommá váló karácsonyi ünnepi asztalon. Még inkább akkor, mikor az ünnep egészen konkrétan a kenyér köré szerveződik, mint az augusztusi „új kenyér” vagy „magyar kenyér” ünnepén.
Ugyanakkor a modern felfogások sokszor démonizálták a fehér kenyeret, bebizonyosodni látszik, hogy a fehér kenyér valóban nélkülözhetetlen.
Diéta ide, diéta oda, arról szó sem lehet – legalábbis a mi családunkban biztosan –, hogy teljesen eltűnjön az asztalról a fehér kenyér, hiszen a magyar ember étkezéseinek elhagyhatatlan élelmiszere, és mellékesen azt is érdemes tudni, hogy komoly innováción dolgozik egy brit kutatócsapat, amely a kenyereket érinti. Szerencsére a boltok polcain egyre több választási lehetőség van már a pékáruk terén is, így sokan megtalálhatják a kedvükre valót, és a tradícionális fehér kenyér ízét sokaknál nem nagyon lehet mással pótolni.
Cikkünkben kettő praktikus és kedvcsináló, ételmentő receptet teszünk közzé, amelynek neve rakott kenyér vagy kenyérrakottas.
Kipróbált sajtos kenyérrakottas
Hozzávalók
- 500 g szikkadt kenyér
- 80 g trappista sajt
- 2 db kisebb kápia paprika
- 3 szál vékonyabb újhagyma
- 4 db tojás
- 400 ml tej
- ízlés szerint só
- ízlés szerint őrölt feketebors
Elkészítés
Első lépésben bekapcsoljuk a sütőt, alsó-felső sütésen, 180 fokra állítjuk. Előkészítjük a hozzávalókat, a kenyeret kisebb kockákra vágjuk. A paprikát felcsíkozzuk, az újhagymát felkarikázzuk. A tojásokat egy tálba törjük, és enyhén felverjük majd hozzáadjuk a tejet, sózzuk és borsozzuk, majd az egészet alaposan összekeverjük. Egy közepes méretű tepsit vagy jénait kikenünk vajjal, majd a kenyérkockákat szétterítjük benne. Tetszés szerint rászórjuk a darabolt zöldségeket, majd egyenletesen rácsorgatjuk a tejes-tojásos keveréket is. Tetejére tesszük a reszelt sajtot és két órára hűtűbe tesszük állni. Ezután az előmelegített sütő középső részébe helyezzük, majd 40-50 percig sütjük, amíg a teteje szépen megpirul.
Olasz kenyérrakottas
Hozzávalók
- 40 dkg kenyér
- 15 dkg gomba
- 5 dkg spenót
- 10 dkg camembert sajt
- 6 db újhagyma
- 15 dkg bacon
- 6 db tojás
- 3 dl tej
- 2 dl habtejszín
- só ízlés szerint
- bors ízlés szerint
- 20 dkg sajt
- petrezselyem ízlés szerint
Elkészítés
A kenyeret felkockázzuk, és egy nagyobb tepsibe terítjük, erre jöhetnek a maradékaink. Egy nagy tálban összekeverjük a tojást a tejjel, a tejszínnel és a reszelt Maasdam felével. Sózzuk-borsozzuk ízlés szerint, és a tepsibe halmozott finomságokra öntjük. Minimum 6 órára hűtőbe tesszük a rakottasunkat, de akár egy éjszakát is maradhat - reggelire is nagyszerű lehet. A sütőt 175°C-ra előmelegítjük, a rakottas tetejét megszórjuk a maradék sajttal, és 35-40 perc alatt aranybarnára sütjük. Hagyjuk kihűlni egy kicsit, és már szeletelhetjük is. Tálaláskor szórjuk meg friss petrezselyemmel.
