A Békés-tarhosi Zenei Napok keretén belül idén is megrendezték a „Szép magyar beszéd” anyanyelvi programot, amely olvasótábort és egy olvasáskonferenciát is magában foglalt. A konferenciát nagyrészt Kodály Zoltánnak szentelték, a zeneszerző születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából.
Mint azt Gellénné Körözsi Esztertől, a Szegedi Kis István Református Gimnázium magyar-ének szakos pedagógusától, a konferencia szakmai vezetőjétől megtudtuk, a Szép Magyar Beszéd program egyik része a gyerekeknek szól, akik olvasótáborban vesznek részt Békés-Tarhoson, de belekóstolnak az olvasáskonferenciába is, amelyre egyébként pedagógusokat, leendő magyartanárokat, énektanárokat, szülőket vártak.
– Az idei programban jobbára zenéről van szó. Felmerülhet a kérdés többekben, hogy miért? Azért, mert a zenei anyanyelvünk és az anyanyelvünk az egy tőről fakad, egyik a másik nélkül nem áll meg. Kodály mottóját választottuk az idén jelmondatként: a kultúrát nem lehet örökölni, a kultúra egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. És én azon vagyok, hogy minden nemzedék megszerezze magának – fogalmazott Gellénné Körözsi Eszter.
A konferencia előadásaiban is Kodály volt a középpontban. Rázga Józsefné szolfézs- és zongoratanár, karnagy például a Kodály módszerről beszélt. Kiemelte ebben a kiművelt értelem, vagyis a tudás, a kiművelt szív, vagyis az érzelem, valamint a kiművelt kéz, azaz a technika jelentőségét. A karének jelentőségét is hangsúlyozta.
A további előadások az énektanítás nevelési kérdéseivel, az érzelmi intelligenciára gyakorolt hatásával, valamint az olvasóvá nevelés gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak, kiemelve ezek értéket teremtő és közösségformáló szerepét.
A hírről készült videó anyagunk:
