– Induljunk onnan, hogy mi is ez Munkácsy blue chip sorozat?
– 2020-ban Ando György igazgató úr indította el ez ezt azért, hogy szellemi ínyencségeket témaként felvető programsorozatot hozzunk létre. Feldobunk egy témát és azt megpróbáljuk minél több irányból megközelíteni, minél több szemszögből megnézni, minél érdekesebb személyeket megszólaltatni a tárgyhoz kapcsolódóan. Ezt a sorozatot is megtépázta a koronavírus-járvány, de elmondható, hogy beteljesítette a hozzá fűzött reményeket. Mindig sikerül vagy a múzeum valamilyen rendezvényéhez, vagy a gyűjteményben fellelhető egy-egy művészhez vagy témához kapcsolni egy-egy eseményt, egy-egy estet. Fontos szempont, hogy olyan embereket kérjünk fel, hogy legyenek a vezetőink a témákban barangolás során, akik szakértők, nagyon jól tudják, vagy éppen kicsit másként közelítik meg, mint a szakértők. Az is érdekes lehet, hogy ha például egy megnyitón elmondottakhoz képest másként közelítünk a témához, például egy kortársművészhez. Minden variációt kipróbáltunk és érdekes módon mindegyik működőképes, tehát mindegyik jó megoldás. Mindig az adott téma határozza meg, hogy kiket tudunk megcélozni, kiket szeretnénk és kiket tudunk megszerezni. Volt olyan esemény, amikor csupán két-három megszólaló volt, és volt olyan esemény, amikor nyolc. A Schéner-kiállításhoz szintén más szemszögből igyekszünk közelíteni, mint amit a megnyitón bemutattunk a közönségünknek. A kiállítás megnyitására Mazányi Judit művészettörténészt kértük fel, aki a téma talán legavatottabb szakértője magyarországi viszonylatban. Ő hosszú éveken át kitartással és lelkesedéssel dolgozott a Schéner monográfián, amely a Magyar Művészeti Akadémia kiadásában éppen a könyvkiadás előkészítő fázisában tart. Tehát már a kéziratot lezárta, a képanyagot összeállította és a nyomdai előkészítő munkák vannak folyamatban. Ezért gondoltunk arra, hogy jó lenne, ha Schéner Mihályról egy kicsit más szemszögből közelítenénk. A művészettörténészek ismerik, de szerettük volna, ha egy alkotótárs nyilvánul meg vele kapcsolatban, és szinte magától adódott a dolog, hogy a békéscsabai kötődésű Baji Miklós Zoltán (BMZ) intermediális művészt kérjük fel erre a feladatra. A Bárka folyóirat megemlékezett Schénerről, az első számban már megjelentettünk egy rövid köszöntő szöveget, amit szintén BMZ írt. Ők jól ismerték egymást, jóban is voltak, tehát valahogy ez a kis többlet ez volt az ő aduásza.
– BMZ meg is örökítette Schéner Mihályt, a három Mihályokat téglából varázsolta a múzeum tetejére.
– Néhány éve elmondhatjuk, hogy most már nemcsak az intézmény muzeológusai és teremőrei vigyázzák a Munkácsy Mihály Múzeumot, hanem a múzeum új őrzői is, BMZ három téglaszobra. A múzeum lépcsőjén látható egész alakos Munkácsy-szoborral együtt ezek azok a múzeumi műtárgyak, amelyek a nap 24 órájában az év 365 napján láthatóak a múzeumban. BMZ szobrai a három Mihályt ábrázolják: Munkácsy Mihályt, Schéner Mihályt és Gubis Mihályt. Sok érdekessége van ennek a három szobornak, például, hogy mennyire karakteresek. Blokktéglából készült alkotásokról van szó, úgy hinnénk, hogy a tégla nagyvonalú fogalmazásra ad csak lehetőséget, mégis igazán karakteresek az ábrázolások. Ha ott állunk a járdán és felnézünk a szobrokra, zonnal tudjuk, hogy melyik Munkácsy Mihály, melyik Schéner Mihály és melyik szobor ábrázolja Gubis Mihályt. BMZ amilyen jó barátságban volt Schéner Mihállyal életében, úgy halála után sem feledte őt el. Olyan kiállítást sikerült létrehoznunk, amely igyekszik a Schéner-életművet a maga különlegességében, kuriozitásában feltárni. Azóta már ért is egy kritika engem a kiállítás kurátoraként, hogy nem voltam teljesen alapos, az életműben egymást követő korszakokat és témákat nem követtem kellőképpen. De talán így jobb, nem véletlenül hagytam ki azon műveket, amelyekről úgy éreztem, hogy nem nagyon erősítik ezt a komoly művészi hagyatékot.
– Tehát koncentráltabb inkább az, ahogyan rámutat a tárlat az életműre?
– Igen, annyira, hogy a kiállítás-vezető bevezetőjében is azt a címet adtam: “Schéner koncentrátum”. A múzeum két időszaki termét bocsátotta ennek a kiállításnak a megrendezésére, ezzel meg is szabta az álmodozás határait és kereteit. A Schéner egy rendkívül termékeny alkotó volt, ontotta a műtárgyakat, műalkotásokat. Nagyon sokat dolgozott, örömmel, jókedvvel festett, számtalan műve van közgyűjteményekben és sok magántulajdonban. A múzeumnak csodás Schéner-anyaga van, de hogy kicsit olyan képet rajzolhassak meg Schéner Mihályról, ami annyira nem egyértelműen, ehhez nagyon sok műtárgyat kértünk kölcsön. A kiállítás rendezése is egy alkotói folyamat és nagyon sok minden befolyásolja. Elsősorban a kurátor személyisége és gondolkodásmódja. Ilyenkor jó az, ha megengedhetjük magunknak az ilyesfajta szubjektivitást.
Galéria
Fotók: Vári Bianka/behir.hu
– Hogyan épült fel a Munkácsy blue chip Schéner-etapja?
– A kurátori tárlatvezetésben elmondom, hogy miért is ilyen ez a kiállítás. Szívesen beszélek a műtárgyainkról, mert nagyon szépen jelzik az életműben a változásokat, nagyon büszkék vagyunk a kölcsönkapott műtárgyakra. Szeretném a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyaira felhívni a figyelmet, ugyanis ezek nagyon ritkán láthatóak. Egy plasztikai sorozatot is sikerült megkapnunk, amelyek az 1970-es évek első éveiben kerültek a Magyar Nemzeti Galéria műtermeibe, és 2023-ig soha nem kérte ki senki ezeket a tárgyakat. Van olyan Schéner-mű, amely azonban állandóan kiállításon van, úgyhogy le kellett néhány műről mondanunk a kölcsönkért kollekcióból. A második blokk a képészeti vonal, ezt Baji Miklós Zoltán vállalta magára. Ez egy előadás, de nyilván a blue chip mindig egy kicsit lazább. A színházi vonalat a Meseházi Alapítvány jóvoltából a Miska – Álomjáték-etűdök Schéner Mester motívumaira című előadás viszi, amely egy kifejezetten a Schéner-univerzumban mozgó előadás.
