A kiállítás kurátora, Gyarmati Gabriella a behir.hu kérdésére kiemelte: a múzeumnak gazdag Schéner-gyűjteménye, de szerették volna, ha az életműben található, egymást követő korszakokból a legfontosabbakat mutathatják meg a közönségnek. A most kiállított alkotások részben közgyűjteményekből, részben magángyűjteményekből származnak.
– Nagyon érdekesnek találtam az 1960-70-es évek műtárgyanyagát, amelyek kevésbé ismertek Békéscsabán, és ebben a kiállításban nagyon sok olyan anyag van, amely még nem szerepelt Békés megyében. A Magyar Nemzeti Galériából kölcsönkértünk egy olyan bugavas plasztika kollekciót, amelyek mióta a galériába kerültek, egyszer sem voltak kiállítva, tehát különlegességekkel szolgálunk a közönségünk számára – hangsúlyozta.
A tárlatot megnyitó Mazányi Judit művészettörténész hírportálunknak arról beszélt, hogy éppen a polihisztorsága az, ami Schéner Mihályt kiemeli a kortársai közül. A Békés megyei származású Schéner Mihály úgy érezte, hogy mindenben ki kell próbálnia magát, a művészettörténész szerint ez a szerencséje és szerencsétlensége is.
– Különböző érintettségei voltak, kezdetben a Rudnay-féle, tónusos munkák jellemezték, majd az expresszív korszaka következett, amely eléggé elveszett, most találtuk meg fotóanyagban ezeket a képeket, amelyek fantasztikusak. Amikor bemutatta ezeket az alkotásokat, majdhogynem bolondnak nevezték, mert ezt az akkori kultúrpolitika nem tolerálta. Ez az eset mélyen érintette, ugyanis ezt követően kezdte el visszafogni magában a bő, áramló érzelmeket, ugyanakkor egybeesett egy nyugat-európai törekvéssel is, amelyben próbálta a legtöbb korabeli festő szintén az expresszív kitöréseket visszaszorítani – részletezte a művészettörténész. – Ezt követően rátalált a gyermekkorára, akkor indult a strukturalizmus időszaka: ezekbe a struktúrákba szivárogtak be a magyar népi motívumok, amelyeket komoly mintaképként használt, ekkor jött létre egy páratlan szintézis a magyar művészettörténetben. Ezt követően tovább lépett, megjelentek az ördögöcskék, a játékok. Nemcsak egyféle anyagban dolgozott, hanem megcsináltatta az elképzeléseit különböző mesterekkel, például szobrok, falikárpit, általa megálmodott Miska-kancsók, mézeskalácsok készültek el így.
Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere – aki a megnyitón megmutatta saját Schéner-képét is – azt hangsúlyozta, hogy a város díszpolgárára emlékezni nemcsak dicsőség és büszkeség, hanem kötelesség is.
– Egy olyan művészről van szó, aki 100 éve született és örökre beírta magát Békéscsaba történetébe. Jelentősége messze túl nőtt Békés megyén, hiszen legaktívabb időszakában Londonban, Stockholmban, Hamburgban, Párizsban voltak kiállításai, sok képet vásároltak tőle abban az időszakban a műgyűjtők. Békéscsaba leginkább a Munkácsy Mihály Múzeumban őrzött festményekkel, a most megnyílt tárlattal őrzi emlékét, a Meseházban nagyon szép és örök érvényű mesebábokból álló kiállítása látogatható, a Szigligeti utcai játszótéren pedig az önkormányzat nemrég felújította a köztéri alkotásait, bízom abban, hogy az óvó kezek sokáig megőrzik ezeket – mondta a városvezető.
A kiállítás október elsejéig látogatható a Munkácsy múzeum Rell Lajos termében.
Galéria
