– A Kossuth-díjas képzőművész, játék- és bábtervező jónéhány munkájával találkozhatunk a békéscsabai Meseházban. A múzeum új tárlatán milyen alkotásokat láthat a közönség?
– A békéscsabai Meseház tulajdonképpen a városban élő Schéner-kultusznak a mindennapjait jelenti. Kiválóan mutatják be, használják például múzeumpedagógia foglalkozásokra azt a gazdag tárgyanyagot, amely részben a Schéner Alapítvány tulajdona, részben a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Schéner Mihály születésének centenáriumát ünnepeljük ebben az esztendőben, felmerült, hogy milyen kiállítást is kellene ezek után létrehozni, hisz a Meseház tárlata egy kerek egész. Ők foglalkoznak a Schéner-életműből a játékok csoportjával, a játékok témakörével, ezért nekünk ettől teljesen különböző kiállítást kellett összehoznunk. Így mi szigorúan és kizárólag a képzőművészeti munkásságát vesszük terítékre ennek a kiállításnak a keretein belül.
– A Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteménye, valamint magángyűjtők anyaga is látható a tárlaton.
– A Munkácsy Mihály Múzeumnak rendkívül gazdag Schéner-anyaga van, csak ebből is létrejöhetett volna a kiállítás. Biztosan az is érdekes lett volna, de az az igazság, hogy ezt a kiállítást úgy szerettem volna megcsinálni, hogy az egymást követő korszakokból az elérhető lehető legjobb, legkaviltásosabb művek legyenek benne, ezeket válogattam ki, és ezek adják a teljes képet a Schéner életműről. Mivel egy-egy korszakot a legjobb munkákkal jelzünk, ezért egy érzékletes, részletes leírást adunk erről a nagyon hosszú alkotói pályáról. Hat évtizedet szerettünk volna felölelni, egy nagyon termékeny alkotó nagyon gazdag életművéből, változatos életútjából. A Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye rendkívül gazdag, ebben a Schéner-anyaguk is gazdag. Őriznek az 1960-as és ’70-es években készült munkái közül több, rendkívül komoly, emblematikus darabot. Ezért is szerettünk volna az ő gyűjteményükből 10 alkotást kölcsönözni. Ezen kívül 3 békéscsabai magángyűjtőhöz is fordultunk. Érdekes a dologban az, hogy mind a hárman nemcsak, hogy jó ismerői voltak Schéner Mihálynak, hanem jó baráti kapcsolatot is ápoltak vele. Amikor átvettem a műtárgyakat, és amikor először beszéltem a tulajdonosokkal, sok érzelemmel beszéltek a mesterről.
– Ugye Schéner Mihálytól ered az a mondat, hogy „Vegyétek kezetek ügyébe a szívetek szerint valót!”. Mitől lehet jelentős az ő munkássága?
– Ő egy forradalmi újító volt az 1960-as és ’70-es években. A kiállításban az ’50-es évek első feléből származnak az első alkotások. Ahogy haladunk lépésről lépésre, képcsoportról képcsoportra, kirajzolódik előttünk az ebben az életműben végbement rendkívül drasztikus változás. Aki nem ismeri Schéner Mihályt és belépne a kiállító-terembe, azt hihetné, hogy több alkotó munkáit mutatjuk be. Igyekeztem ezeket a váltásokat finom átmenetekkel jelezni. Mindig van egy folyamatszerűség a stílusváltásokban. Az egyik legjelentősebb az 1960-as és ’70-es években készült műtárgyanyag, amikor Schéner Mihály nagyon különleges kollekciót hozott létre, és nagyon sok támadás érte. El is kedvetlenedett ettől, nagyon sok negatív kritikát kapott – ezekért a nagyon jó művekért fájdalmasan keményen bírálták. Lehetett volna egy olyan verzió, hogy ő továbbhalad ezen az úton. De ő úgy érezte, hogy a nádszálak is hajlanak a szélben, de ugyanazok maradnak. Kicsit próbált egy olyan irányba elmenni, hogy jobban elfogadják. Mindenkit megcélozni eleve értelmetlen út a művészek részéről, de szeretett volna egy talán könnyebben befogadható témát választani. A népművészeti formakincs volt az, amit ő ezen új úton az első pontként határozott meg magának. Ha Schéner Mihály nevét meghallja a közönség, akkor szinte mindig ezek az alkotások ugranak be. A békéscsabaiaknak kézenfekvő részben a Meseház, másrészt pedig a közelmúltban felújított Szigligeti utcai játszótér miatt is. De ha ezt a kiállítást megnézi a közönség, akkor látja majd, hogy ez valami teljesen más, valami sokkal változatosabb. Például vannak kéztanulmányai, amelyből több is van a múzeumunknak, akár ebből a 80 rajzból is lehetne egy önálló kiállítás.
– Ezek szerint Schéner Mihály munkássága minden korosztálynak egyaránt ajánlható.
– Igen, az egészen kicsiktől a felnőtteken át az idősebbekig, mindenkinek. A kicsiny gyermekek, egyébként azt hinnénk, hogy csak a játékok irányába nyitottak. De amikor kisgyermekes családok meglátják ezt a kiállítást, és meglátják, hogy milyen műtárgyak vannak, akkor érdekes módon néhány hívószóval máris hozzá lehet kapcsolni az ő érdeklődésükhöz ezt az első ránézésre a gyermekektől teljesen távol álló műtárgyanyagot is.
