„Becsülöm azt, aki szükségesnek tartja a használatát – mondja Kaposvári László vállalkozó. – Jómagam azért fogadom fenntartásokkal a szükségességét, mert ha ez lenne a megoldás, akkor a járványt már régen megállítottuk volna. Megfordítom a kérdést: miért van még járvány, ha sok mindenki használja a maszkot?”
Vozár M. Krisztián abból a szempontból jónak tartja a maszk viselését, hogy télen nem fázik az arca. A zongorista hozzáteszi, az orvos ismerősei szerint a nem véd – ugyanakkor a szabály, az szabály, nincs értelme széllel szemben sétálni. Szerinte a legjobban azzal vigyázunk az egészségünkre, ha minél kevesebbet megyünk az emberek közé.
„Furcsa érzések cikáznak bennem, ha a maszkra gondolok – vallja Tóthné Kiss Szilvia óvónő. – Szükség van rá. S ha egy városban csak két embert védünk meg, már nem vette fel hiába több tízezer ember… Mégsem szeretem, hiszen arc nélküli emberré válunk egymás számára. Elvesznek az apró mimikák, rezdülések. Lassan jön a sapkaszezon; még annyit sem fogunk egymásból látni. Egy karneváli éjszakán még jó buli lenne.”
Kis Bertold értékesítő elmondása szerint a munkahelyéből kifolyólag borzasztó kellemetlen a használata. Aláhúzza, nem vírustagadó, de alapvetően nem azért viseli, hogy megakadályozza a vírus terjedését, hanem hogy elkerülje az esetleges büntetést.
„Csípem, mert maszkban mimika-szabadság van – jelenti ki Duray Balázs geográfus. – Bátran vághatok arcokat, vigyoroghatok a hivatali ügyintézés közben, de a pókerface is jobban megy. Szerintem mindenképp hordjunk maszkot, ha nem akarjuk, hogy a partnerünk levegye, ha netán viccesnek tartjuk... Ez mondjuk fordítva is igaz: nagyon zavar, hogy beszélgetés közben nem tudom, hogy ki vigyorog rajtam. Komolyra fordítva: hordanunk kell, evidens. Kényelmetlen, de nem annyira, mint 40 fokos lázzal kínlódni otthon. Közös felelősségünk a maszkviselés, aki nem hordja, nem csak felelőtlen, de önző is.”
Szathmári Hajnalkának több nézőpontot vázol fel: a, Állampolgárként: „császárnak, ami a császáré” alapon, teszik kötelességüket. b, Ötgyermekes anyaként: hálás a varrógépükért és a kreativitásért. c, Nőként: „Mutasd a maszkod, megmondom ki vagy” alapon, sokszor elnézegeti az embereket. Ugyanis sokat elárul viselőjéről. d, De ha a viselet tudományos oldalát nézi, akkor kis pontnak érzi magát... e, Mint örök optimista, épp a tegnap fogalmazta meg: „Végre legálisan énekelhetek az utcán úgy, hogy kevésbé néznek bolondnak”.
„Sajnálom, hogy a maszk miatt nem látjuk egymás arcát teljes egészében – fogalmaz Vidovenyecz Edina színésznő. – A tekintet most jobban üzen. A maszkot ugyan nem kedvelem, de nem tiltakozom ellene, viselem, elviselem. Egy vicces helyzet állt elő halottak napján: amikor a gyufát az egyik családtagom a maszkon keresztül akarta elfújni. Felnevettünk, s szerintem odafent Ők is kacagtak. A másik. Tudok varrni, de nem akartam maszkot készíteni, mert azt gondoltam az olyan <<véglegessé >> teszi ezt az egész őrületet. Tegnap eldöntöttem, odaülök a géphez, de attól még szilárdan hiszek benne: ez csak egy ideiglenes állapot.”
Kádár Ferkó vándorfotográfus hatalmasan gigantikus, hihetetlenül frenetikus, megarobbanásos bajszának nagyon kényelmetlen a maszk viselete (Fotó: behir.hu/Such Tamás)