A Szlovák nap első etapjában a Csabai Szlovákok Szervezetének Rozmaring hímzőköre mutatta be szépséges munkáit, az intézmény Kiss Ernő utcai bejárata felöli előtérben. A Csataji hímzés című kiállítást a Stapce, azaz a Szőlőfürt citerazenekar muzsikájával nyitotta meg.
– Talán nem hallatszott el csatajig a zene- és énekszó, de az biztos, hogy jó hangulatot teremtett, mindamellett a műsort hallva az embernek táncolni volna kedve – mondta köszöntőjében Rakonczás Szilvia. A Békés Megyei Könyvtár igazgatója hozzátette, a nemzetiségi önkormányzatok célja a kultúra megőrzése különböző eszközökkel – hangszerekkel, énekszóval, tánclépéssel, tűvel, fonállal.
(Rakonczás Szilvia megnyitja a tárlatot – Fotók: behir.hu/Such Tamás)
– Csataj 400 kilométerre fekszik Békéscsabától – folytatta –, ha úgy vesszük autóval legalább öt óra. (Csataj Pozsony melletti kistelepülés – S. T.) A kiállított munkákat látva azonban ez a távolság eltűnik: életre kelnek a párnákon és a ruhákon szereplő távoli motívumok, melyeket a sajátunknak tekintünk, hiszen itt születnek.
Hozzátette, nemcsak öltéssel és muzsikával lehet átadnia a hagyományokat, hanem bizony receptekkel is. Ezzel a megállapítással egyben át is vezette az érdeklődőket az olvasóteremben rendezett Dobrí apetík! – jellegzetes csabai szlovák ételek című könyvbemutatóra.
– Önök mindannyian tudják, hogy melyik a legfinomabb csabai sütemény? – tette fel a kérdést a jelenlévőknek Lukoviczki Anna, a bibliotéka igazgató-helyettese, majd gyorsan meg is válaszolta: „Nem árulok el titkot, a csabai kolbász! Mindez a Dobrí apetík! című gyönyörű kötetből ki fog derülni”.
Galéria
Azt követően Kiszely András, a szlovák önkormányzat elnöke, egyben a könyv szerkesztője elmesélte, könyvük egy jó 300 éves gasztrotörténeti időutazás Csaba kék egén. A kiadványba szándékosan végtelenül egyszerű ételeket válogattak össze. Ilyen többek között a haluska, a szárma, a cigányka, a mozgocska, a tótdog, számos kiszely- és tökleves. Az összegyűjtött recepteket a kötet szerzői még a nagy- és dédmamáiktól örökölték, majd fordították le.
– A gasztronómia nagyon fontos egy nemzet identitása szempontjából – fogalmazott. – Ez a város jó néhány szempontból a legek városa, például itt több olyan termék van, amely máshol a világon nem készül – a már említett –: cigánka, mozgocska vagy például a kolbász, amit Békéscsabán találtak fel.
(A nemzetiségi napok további programja: ITT!)
