Tavaly szeptemberben ez az apró, védett, hagymás növény tömegesen virágzott a nemzeti park löszgyepjeiben, legnagyobb tömegben a Csanádi pusztákon és a Kígyósi-pusztán, nagy örömet okozva ezzel a természetbarátoknak. Az apró vetővirágot a népnyelv kikericsvirágú sárikának is nevezi. Az elnevezés a faj több tulajdonságáról is árulkodik. A rózsaszínű őszi kikericsekéhez hasonló, közvetlenül a földből kibújó virágai élénksárgák, s az őszi gabonák vetésének idején nyílnak. Olyan tömeges virágmennyiség, mint amilyenben 2024 őszén gyönyörködhettünk, csak megfelelő mennyiségű csapadék lehullása után tapasztalható. Esők hiányában a virág a föld alatt nyílik, s ott is termékenyül meg.
A faj sajátosságai közé tartozik az is, hogy vékony, csavarodott levelei már tél végén megjelennek, s a növény méretéhez viszonyítva nagy, zöld toktermése nem ősszel, hanem kora tavasszal fejlődik. A termés kocsánya április végén, május elején hirtelen megnyúlik, majd a rövidesen sárgára érő termés felnyílik. Az apró magvakon fehér színű, ízletes bevonat, ún. „hangyakenyér” található. A jelzőt onnan kapta, hogy a hangyák nagyon kedvelik, ezért a magokat sokfelé magukkal viszik. Ezzel akaratlanul segítik a faj terjedését, ugyanis a föld alá hurcolt magokról a „hangyakenyeret” megeszik, de a magot nem, így azokból kicsírázhat egy újabb növényke. Még egy érdekesség: a botanikusoknak még sohasem sikerült a vetővirág rovarok által történő megporzását megfigyelni.
Forrás: KMNP
