– Melyik a legfinomabb csabai sütemény? – tette fel a kérdést szinte pontosan két éve Kiszely András egy hasonló, könyvtári előadáson, amit akkor nyomban meg is válaszolt: „Hát a csabai kolbász!”. Ezzel kapcsolatban még az előadása előtt megkérdeztem, mi a véleménye arról, hogy jelenleg a dubai csoki nagyon népszerű.
– Na, jó, a kolbászt mégsem lehet összehasonlítani az édességgel – felelte. – De azért egy kicsit szomorú vagyok, hogy Csabán, az egykori lutheránus Rómában egy muzulmán csemege tarol. Talán a dubai csokinak azért nincs akkora hatalma, mint a csabai vörös valutának, amely minisztériumok ajtajait is képes kinyitni.
Kiszely András – Fotó: Such Tamás/behir.hu
Hozzátette, csabai szlovákság nélkül nem lenne a csabai kolbász; a receptúrát, a készítési hagyományát a csabai szlovák gazdák találták ki. Azt azonban nem érti, miért nem kaptak már érte posztumusz Nobel-díjat.
A program a könyvtár által szervezett Játssz és nyerj! – a csabai szlovákokról és a csabai kolbászról online kvízjáték eredményhirdetésével kezdődött. Lukoviczki Anna, a Békés Megyei Könyvtár részlegvezetője elmondta, 63 megfejtés érkezett a megye számos pontjáról, amelyből 39 volt helyes.
Az egy évre szóló ingyenes könyvtári beiratkozást Oláh Zoltán, illetve egy-egy szál vékony csabai kolbászt Janyikné Nagy Mária és Tóth-Varga Fanni nyerte meg.
Fotó: Such Tamás/behir.hu
– Számomra a karácsony az év legszebb ünnepe – mondta Kiszely András. – Szentestekor a kilencven feletti dédimamám mindig biciklivel, egy jó nagy kosárral érkezett. A fonott kasban volt szalma, takarmány, amit az asztal alá rakott, az asztalra pedig fokhagymát, egy olyan gyönyörű piros almát, amilyet talán csak a Hóferhérke című Walt Disney klasszikusban láthattunk, továbbá néhány diót. Tulajdonképpen egy sor olyan máglyát hozott a dédi, ami egy különleges világot tükrözött. Miután szegény átköltözött a másik világba, így ezek a szokások elmaradtak, de ahogy bekerültem a csabai szlovák körforgásba, rájöttem, én a fényesi határszélen az élő hagyományt éltem meg. De volt még valami, ami a dédimama után is megmaradt. Mindig volt a szentesti asztalon kolbász – akár száraz, akár sült formában. A kolbásznak is volt egy szentesti csodája.
Az érdeklődők az est folyamán egy jó 300 éves gasztrotörténeti időutazáson vehettek részt, amely áttekintette a csabai szlovákok és kolbász három évszázadra visszanyúló történetét.
Lukoviczki Anna zárásként megemlítette, Charles Dickens 184 éve írta a Karácsonyi ének című könyvét. Ekkor az egyik olvasó pontban 18 óra 45 perckor elrohant, hogy a kötetet kikölcsönözze az unokájának.
A nemzetiségek napja alkalmából a könyvtár folyosóján a Portéka Kézműves és Termelői Közösség néhány tagja árulta a szebbnél szebb kézműves munkáit – Fotó: Such Tamás/behir.hu