A békéscsabai festőművész Emléktöredékek című sorozatából 29 alkotást állított ki a Jaminai Közösségi Házban. A művészetszerető közönség sokadjára találkozhat a Barcsay-díjas festőművésszel, akinek életművét a kiállítást megnyitó Csiffáry Zsuzsanna idézte fel.
– Megyeri-Horváth Gábor Szegeden, a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolába járt, ahonnan egyenes út vezetett a Magyar Képzőművészeti Egyetemre, ahol festészet, valamint rajz-művészettörténet tanár szakon végzett. Közel két évtizede tanít a békéscsabai Evangélikus Művészeti Szakközépiskolában, mint rajz-, festés-, művészettörténet tanár. A Békéstáji Művészeti Társaság tagjaként rendszeresen vesz részt csoportos kiállításon, de több önálló tárlattal is büszkélkedhet. Minden ember életében vannak alapélmények. Az ő életében a család nagyon meghatározó, ami festményeinek legjellemzőbb témája. Ha műveire nézünk, azokat áthatja az impresszionista szemléletmód, amelyet költői kifejezéssel élve valami álomszerű köd fed be. A képeiben ez egységet alkot, önálló látásmódja sajátossá, összetéveszthetetlenné teszi – jellemezte a festőt a Békéscsabai Médiacentrum szerkesztő-riportere.
Megyeri-Horváth Gábor elmondta, hogy ez a sorozat tulajdonképpen bárkié lehetne, hiszen a magyar családok körülbelül százéves történelmét mutatja meg a Don-kanyartól, illetve a második világháborútól egészen napjainkig.
– A figurális képek mellet tájképek is megjelennek, egy személyes történet alapján. A szüleimet 2022-ben veszítettem el, és búcsúzva a szülői háztól annak kertjét festettem meg, amely az emlékeket és az illatokat eleveníti fel. A másik kedvencem sorozatom pedig a lányomról szól. A képeim foltszerűen villantják fel az olyan eseményeket, mint a disznóvágás vagy a családi ebéd – zárta gondolatait a művész.