Ugrai Gábor történelemtanártól megtudtam, hogy a Magyar Királyság és Velence a múltban élénk gazdasági kapcsolatot tartott fenn egymással. Az első nápolyi király, Károly Róbert látogatásakor például különböző kulturális és gasztronómiai szokások terjedtek el az országban.
– Amit az olasz szakácskönyvek olasz káposztaként említenek, azt mi kelkáposztának ismerünk. A receptek szerint sós tartósítással és füstöléssel is kezelik ezeket a zöldségeket. Békéscsabán furcsán hangozhat, de létezik az úgynevezett olasz kolbász, ami azt jelenti, hogy olasz tésztába kell tölteni a húst. Nagy előszeretettel fogyasztották a történelmi feljegyzések szerint az articsókát is, de megemlítem az olasz módra elkészített tikmonyt, ami gyakorlatilag a tyúktojás elkészítési módja. De van más finomság is a tarsolyukban, például, ami Mátyás királynak az egyik kedvence volt, az az olasz gesztenye, amit sütés után mézzel fogyasztottak – tájékoztatott Ugrai Gábor.
A Bonita Bisztroban salátát is készítettek látogatásunk idején.
A Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban a diákok orientáció és szakkör keretében tanulhatják az olasz nyelvet. Az ismeretek bővítése érdekében rendszeresen utaznak Békéscsabáról Budapestre, ahol többek között ellátogatnak az Olasz Kultúra Intézetébe, majd a Studio Italiaba. Hangya Cecília pedaógus beszámolt arról, hogy a diákok a kirándulás alkalmával olasz ételt főzhetnek maguknak egy olasz séf segítségével, ezáltal a nyelvtudásukat is próbára tehetik.
A gasztronómia és a kultúra kéz a kézben jár, mondhatnánk így is. Itáliából került Magyarországra a tányér használata. Korábban középre tettek egy nagy “piattot” azaz tányért és mindenki abból fogyasztotta az ételt. Feltételezések szerint az Anjou-dinasztiának köszönhetően terjedt el a személyre szóló villa, amely azt jelentette, hogy külön villája volt mindenkinek.
A Bonita Bisztroban látogatásunk idején egy több összetevős, könnyed saláta készült és egy Nápoly környéki alapanyagokból összeállított pizza is bekerült a fatüzeléses kemencébe. Kátay Géza, az étterem tulajdonosa kiemelte, hogy az olasz konyha sarokköve a tészta. A konyha palettáján három tésztaféle található meg: az áruházakban is kapható spagetti és egyéb más tészták, illetve Pulia környékéről származó durumlisztből készült tészták, valamint a ház által készített házi tészta, amit minden nap frissen állítanak elő.
– Mint minden konyhában, úgy gondolom, hogy mindig az alapanyag kérdése a legfontosabb. Olaszország ételei mindig a legegyszerűbb alapanyagokból készülnek el. Ez a lehetőség, illetve adottság teszi lehetővé, hogy a legjobb ízt kapjuk. Ha gondossággal készítik el az adott ételt, akkor nem lehet hibázni, hiszen akkor teljes mértékben megkapjuk azt az ízvilágot, amit ők nagyszerűen képviselnek – fogalmazott Kátay Géza tulajdonos.
Nagy Emese, a Bonita Bisztro baristája hozzátette, hogy az olaszoknál, az étkezés fontos eleme a kávé, amely remek kiegészítője lehet egy-egy ételnek.
– A kedvencem a cappuccino, mennyiségében is és ízében is tökéletes. A latte nekem túl sok. A cappuccino hozza a presszó kávénak az intenzív ízét, amit még érezni lehet egy tejeskávéban. Emellett a krémessége is megfelelő. Az ízvilág ugyanakkor függ a tej minőségétől. Ha magas zsírtartalmú tejből készítünk cappuccinót, akkor már cukrot sem kell hozzá adni, mert a készítés során édesebbnek érezzük a kávénak az ízét – mondta el Nagy Emese.
A kávé történetéről már az Ószövetségben is olvashatunk. A forrásokban szereplő piros bogyót az arabok sokáig védték. A fekete ital a 15. század környékén jelent meg más országokban is, míg Magyarországra a török hódoltság idején jutott el. A kezdetekkor három céh kezdte meg működését: a Kávéfőző Balázs, az Osztrák kávéfőzőmester; és az olasz Beliani.
Salló Szonja, a Hanni Panni Kávézó tulajdonosa többek között a kotyogós kávé előzményeit fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy az első kotyogóst 1933-ban találta fel egy olasz mérnök. Ekkor már tudtak az emberek otthon is kávét főzni, amit kezdetben csak fekete italként fogyasztottak, aztán később megjelentek a különböző tejszínhabok, más-más ízesítésekkel.
Az olasz konyha napját 2008 óta ünneplik minden évben január 17-én. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az olasz éttermeknek fenn kell tartaniuk autentikus mivoltukat, és hogy hirdesse a változatos, olasz gasztronómiát.