Egy feltétellel kaptak fát a szovjet katonák Csabán, ha nem rohanják le a várost

2025. október 23. 13:16 | Such Tamás

Ha október 23-a reggel Békéscsabán, akkor 56-os helytörténeti séta! Legalábbis Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke évek óta végigkalauzolja a csabai 56 legendás helyszínein az érdeklődőket. Az idei emléktúra az Aradi vértanúk ligetében, az 56-os emlékműnél kezdődött.

Meglehetősen izgalmas helyszín az Aradi vértanúk ligete és környéke. Mögöttünk a könyvtár, mellett a Csabagyöngye, előtte a stég, szemben vele a turisztika pályaudvar, mögötte a bábszínház, a bábos teátrum szomszédságában a szomorú István malom, amely előtt, az Élővíz-csatornán ring egy hajó.

Ha a hajó már jó hetven éve itt lenne, vajon tökéletes 56-os bástyája lett volna a csabai felkelőknek? Mármint miden objektumot kihasználtak? – kérdeztem Ugrai Gábort, aki azt válaszolta, tudták volna, hogy a szovjet hadsereg itt állomásozik az Orosházi úti Dugovics Titusz laktanyánál. Ez október végén, november elején volt.

 

 

– Nagyon hideg volt – fűzte hozzá –, és a szovjet katonák fát kértek a városvezetőktől, mert fáztak. De egy feltétellel kaptak, ha nem rohanják le a várost… Eközben a honvédség fegyverekkel, taktikával segítette a forradalmárokat, de azzal nagyon is tisztában voltak, hogy a közelben van az óriási orosz hadsereg.

A sétával kapcsolatban elmondta, ha 56-ról beszélünk, akkor általában a pesti eseményeket említik: rádió, Sztálin-szobor, macskaköves utcák stb. A csabai gyerekeknek azonban ugyanolyan fontos, hogy 56 történéseit a városukon keresztül értésék meg.

– Akkoriban Békéscsaba egy mezőgazdasági város volt – jegyezte meg. – A mögöttünk álló malom épületéből is szállítottak lisztet, gabonát vagy akár kenyeret a fővárosba. De még egy fontos dolog miatt volt fontos pozícióban Csaba, a vasút miatt. Hiszen a Romániába közlekedő vonatok Békéscsabán mentek keresztül. És bizony a csabai vasutasok felszedték a síneket, hogy nehezebben tudjanak közlekedni az ellenséges vonatok.

 

Galéria

 

Hozzátette, ma pedig az álló, 1956-os kopjafától (mellette a kettétört kopjafa, amely a fiatal, kettétört életeket szimbolizálja) végigjárják Békéscsaba ikonikus ’56-os helyszíneit: emlékműveket keresnek fel, emléktábláknál emlékeznek, golyónyomokat keresnek a főtéren, hiszen amikor a szovjet hadsereg november 4-én bevonult, akkor lőttek is. A színháznál megemlékeznek arról, hogy a forradalom idején a színészek egy központot alkottak.

– Végül elmegyünk egy nagyon különleges helyre, ami szinte csak Békéscsabán létezik, ez az 56-os Emlékház, Vánsza Pálnak és Fekete Pálnak, a város díszpolgárának gyűjteményét nézzük meg. Ott a gyerekek korabeli dokumentumokat tekinthetnek meg, illetve a jelenlévő fegyvereket is kezükbe vehetik – fogalmazott.

„Gyertek közelebb, most nem lesz dolgozat!” – invitálta az emlékműhöz Ugrai Gábor a gyerekeket. „Majd hétfőn!” – reflektált egy felnőtt, a közel ötven fős csoport soraiból. Majd Ugrai tanár úr felvezetőjét követően Vánsza Pál, a Békés Megyei POFOSZ elnöke mesélt egy fiatalkori élményéről.

Közben Földi Maja Zara, a Belvárosi általános iskola hetedikese elmondta, hogy nagyon szereti a történelem tárgyat. 1956-ban különösen azt tetszik neki, hogy az emberek kiálltak az igazuk mellett.

 

 

További programok »

FEL