– Kezdjük az egyik legfrissebb témával. Múlt héten az Országgyűlés megszavazta az orvosok béremelését.
– Igen. Illetve nem csupán az orvosok béremelését szavazta meg, hanem egy egészségügyi szolgálati jogviszonyt állapított meg, mint kategóriát. Pontosabban azt, hogy az orvosok, illetve az orvosok egy része ilyen keretek között fog majd dolgozni. Sok elemű ez a törvény, amit az elmúlt héten az Országgyűlés elfogadott. Itt jegyzem meg, hogy 165 igen szavazattal, tehát tartózkodás és ellenszavazat nélkül. Általában a két leglényegesebb részét szokták említeni akkor, amikor a törvényről beszélnek azok, akiket érint, és azt hiszem, talán mindannyian érintettek vagyunk ebben a dologban. Ha nem egészségügyi dolgozóként vagy orvosként, akkor betegként vagy beteg hozzátartozójaként. Egyrészt három lépcsőben egészen nagy mértékben növekszik majd az orvosok bére. Sok szempont, de leginkább az alapján, hogy mennyi időt töltenek el a gyógyításban, és milyen végzettségűek, pontosabban, hogy milyen státuszban vannak az egészségügyi ellátórendszerben. Itt van egy 20 százalékos sáv, amin belül a vezetőknek dönthetnek arról, hogy milyen bért kapnak az orvosok. Én most azt a számot mondom, amit 2023-ban egy 41 évnyi jogviszony után dolgozó orvos keresni fog: ez 2 millió 380 ezer forint lesz. Én úgy gondolom, hogy a korábbihoz képest az orvosok munkájának jelentősebb anyagi elismerésére nagyon nagy szükség van. Ez a parlamenti döntés megteremti az alapjait ennek a béremelésnek. Ez az egyik része a dolognak. Gyorsan hozzáteszem, hogy az egészségügyben dolgozó további szakszemélyzet is részesül béremelésben. Három esztendő alatt négy lépcsőben 72 százalékkal emelkedik az egészségügyi szakdolgozók bére is 2019 és 2022 között. A másik nagyon fontos dolog, ami a múlt héten elfogadott jogszabályhoz tartozik, hogy megszünteti, illetve én úgy fogalmazok, hogy kísérletet tesz arra, hogy megszüntesse a hálapénz rendszerét. Ez nem jelenti majd azt, hogy nem lehet megköszönni természetben minimális korlátok között az orvos munkáját, de a hálapénz rendszerét, mint az egészségügyi ellátórendszer eddig nagyon fontos elemét megpróbálja kivenni a jogszabály az egész rendszerből. Én azt hiszem, hogy ez egy nagyon fontos eleme a jogszabálynak.
– Erre van valami terv, hogy ezt szabályozni, vagy korlátok között tudják tartani?
– Hogyne, természetesen. Azt tudjuk, hogy körülbelül a '40-es, '50-es évektől kezdve van hálapénz Magyarországon. Még emlékszem arra, amikor a '90-es években több kormányzat alatt is létrejöttek olyan testületek, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy próbáljanak egy koncepciót kitalálni arra, hogy hogyan lehet a hálapénzt megszüntetni. Ennek most két nagyon fontos eleme valósul meg. Egyrészt az egyik az, hogy emelkedik az orvosok bére. Másrészt az, hogy büntethetővé teszi a hálapénz adását, illetve elfogadását. Azt hiszem, hogy mind a kettő fontos elem ahhoz, hogy ez az elmúlt évtizedeket végigkísérő, sokak által joggal kritizált rendszer megszűnjön. De ehhez természetesen az kell, hogy az orvosok sokkal magasabb bért kapjanak a jelenlegihez képest.
– Maradjunk még egy kicsit az egészségügynél. Országszerte létesítettek COVID-központokat. Történt a megyéből valamilyen átszervezés, átvezénylés? Orvosokat, ápolókat küldtek másfelé?
– Így van. 23 Békés megyei orvos, ápoló, segédápoló ment el a megyén túlra dolgozni. Emellett természetesen a gyulai kórház, ahogy eddig is, úgy a mostani időszakban is fogad COVID-gyanús, illetve COVID-os betegeket. Azt azonban talán érdemes hozzátenni, hogy jelen pillanatban a gyulai fertőző osztályon nincsen lélegeztetésre szoruló beteg. Visszatérve az eredeti kérdésre: valóban történt átvezénylés a kiskunhalasi COVID-központba, 23-an mentek el. Tulajdonképpen a Békés Megyei Kormányhivatal bonyolítja ezt a rendszert mindenkivel. A kormányhivatal egyenként állapodott meg azokkal az orvosokkal, ápolókkal, segédápolókkal, akik átmentek a COVID-központba gyógyítani.
– Országszerte az iskolákban, és az óvodákban is ellenőrzik a belépők a testhőmérsékletét. Ezzel is próbálják kiszűrni a vírus jelenlétét. Vannak olyan intézmények azonban, ahol nem kötelező a lázmérés, mégis digitális lázmérő eszközöket adott ezekbe?
– Igen, én adományoztam, illetve adományozok összesen 13 ilyen digitális lázmérőt. Egyrészt az önkormányzatoknak, ahol valóban nem kötelező mérni azt, hogy lázas-e a ügyfél, aki ügyet intézni érkezik. Illetve civil szervezeteknek adományozok ilyen eszközöket. Olyan civil szervezeteknek, amelyeknek a közösségi élete most is, ebben a nehéz időszakban működik, folytatódik. Örömmel fogadták ezeket az adományokat.
– A Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban pedig egy új módszerrel, hőkamerával figyelik a beérkezők testhőmérsékletét. Ez a módszer praktikusabbnak, és gyorsabbnak tűnik, de mennyire pontos, megbízható?
– A tankerület jóvoltából került a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium birtokába ez a hőkamerás rendszer. Természetesen minden ilyen méréssel lehet probléma, mert például hogyha én bejövök egy hideg környezetből, és akkor mérik a testfelület hőmérsékletét, akkor az még nem biztos, hogy teljesen pontos mérésre ad lehetőséget. De a lázas gyerekeket, vagy felnőtteket ez ki tudja szűrni, működik ez a rendszer a belvárosiban.
– Kicsit más téma: a városi fejlesztésekről is beszéljünk néhány szót. Ugyanis a közelmúltban fejeződtek be a szociális városrehabilitációs fejlesztések. A projekt több elemből állt össze, és több mint 800 millió forintot fordíthatott a város a fejlesztésekre. Mi az, amit kiemelne? Ön hogyan értékeli ezeket a beruházásokat?
– Kicsivel több mint 807 millió forintot tudott fordítani az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból erre a szociális városrehabilitációs programra. Tudni kell, hogy a korábbi esztendőkben zajlott már belváros-rehabilitáció, városrehabilitáció. A szociális városrehabilitáció egy kicsit más, mert azokra a térségekre, vagy azokra a városi kerületekre fókuszál, ahol megvan vagy a szegregáció, vagy a szegregáció kockázata. Békéscsabán nincsen ilyen tömbszerű szegregáció, ahol alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli, alacsony jövedelmű emberek élnének nagy tömegben egy utcában, vagy két utcában tömbszerűen. De olyan területek, ahol ez a kockázat megvan, olyanok vannak. Ezekre a területekre fókuszált a szociális városrehabilitációs program, amelynek több eleme van. Egy elég sokrétű, és színes fejlesztési program volt ez. Egyrészt a Czuczor utcán épült egy közösségi ház szolgálati lakással, amit azt gondolom, a környéken élők fognak majd használni. A Berényi úton járdát épített az önkormányzat, illetve két helyszínen, egy 700 méteres, és egy 1,5 kilométeres hosszúságú kerékpárút, vagy kerékpárforgalmi létesítmény épült. És ne feledkezzünk meg arról, hogy a Franklin utcai szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások is megújultak ebből a forrásból.
– Nagyon sokan várják, hogy elkészüljön az M44-es gyorsforgalmi út Kondoros és Békéscsaba közötti szakasza. Mikorra várható, hogy elkészül és használható lesz?
– Valóban nagyon sokan várjuk ezt. Ezen a héten pénteken lesz egy bejárás, amikor a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő igazgatója is eljön, és bejárjuk ezt a körülbelül 18 kilométeres szakaszt. Elvileg az eredeti tervek szerint 2021. január végére kell átadni, de hamarabb forgalomba helyezik. Az a cél, hogy még ebben az esztendőben, november környékén megtörténhessen az újabb 18 kilométeres szakasz átadása.
– Gazdasági szempontból mire számítanak? Mennyire lesz pozitív hatása annak, hogyha elkészül?
– Minél rövidebb az a szakasz, amely nem gyorsforgalmi út a főváros és Békéscsaba között, annál inkább felkeltheti, felkelti a nagyberuházók, a befektetők érdeklődését a város iránt. Most elkészül ez a 18 kilométeres szakasz. A közeljövőben egy a Tiszán is átnyúló 10+5 kilométeres szakaszt adnak át. A jelenlegi tervek szerint 2022 augusztusáig elkészül a fürjesi elkerülő, ami azért fontos, mert a Csanádapácai úti ipartelepről, – amit most fejlesztett a város – közvetlenül rávezeti majd a teherforgalmat a gyorsforgalmi útra. Tehát minél közelebb kerülünk a fővároshoz, minél jobb úton tudunk eljutni a Budapestre, annál nagyobb esély van arra, hogy ezt a térséget is befektetési célterületként tudják majd kezelni a vállalkozók.
– A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kapcsán több településnek adott úgynevezett babazászlókat. Mire szolgálnak ezek a zászlók?
– Én úgy gondolom, ez egy kedves és szép dolog, amit a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom indított el Magyarországon. Én az önkéntese vagyok ennek a mozgalomnak. Én vásároltam húsz ilyen babazászlót, 10 kék és 10 rózsaszín zászlót a megszületendő kisfiúkra és kislányokra gondolva. A mozgalomnak az a célja, hogy a tervezett, kívánt és vágyott gyermekek megszülethessenek. Ehhez nagyon sok minden kell. Szükséges az, hogy olyan párkapcsolati biztonságban éljen az ember, hogy merjen gyermeket vállalni. Szükséges az, hogy a nő össze tudja egyeztetni a munkát és az anyai hivatást. De én úgy gondolom, hogy ez a férfiakra és apai hivatásra is vonatkozik, tehát a házaspár mindkét tagjáról szó van. Szükséges az, hogy megfelelő anyagi biztonságban éljen valaki. Nagyon szükséges az, hogy olyan családi háttér legyen, ami a gyermekvállalást segíti. Az is fontos, hogy a lakhatási körülmények biztosak legyenek. A CSOK az egy nagy lépés ebben az irányban. És sok olyan apró dologra is szükség van, ami miatt a gyermekvállalást inkább egy pozitív társadalmi gondolkodás, egy pozitív közgondolkodás övezi. Én úgy gondolom, hogyha ezek a babazászlókat az önkormányzatok, a polgármesteri hivatalok épületénél, vagy annak a környezetében elhelyezik, amikor gyermekek születnek, az is egy pici, de talán nem lényegtelen dolog az ügyben, hogy jelezzük, hogy a gyermekvállalás a helyi közösség számára is fontos.
