– Emelkednek a járványügyi adatok, erősödik a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Ön szerint mire számíthatunk?
– Ha megnézzük a megyékre bontott adatokat, látható, hogy Nyugat-Magyarországon és Budapesten a legerőteljesebb az átoltottság, Kelet-Magyarországon kevesebben vették fel az oltásokat. Ráadásul Csongrád-Csanád, Szolnok, illetve Békés megye az, ahol az utóbbi két hétben a legrosszabbak voltak az adatok: intenzíven nő a megbetegedések száma. A járványügyi szakemberek és a kórházi vezetők szerint az egészségügyi ellátórendszer kapacitása képes arra, hogy a negyedik hullám okozta terhelést elviselje. Viszont nem mindegy, hogyan tudjuk átvészelni a betegséget. Az oltással jó esélyünk van arra, hogy ha meg is fertőződünk, nem lesznek olyan erős tüneteink és nem lesz tragédia a vége. A második oltástól számított negyedik hónap után kezd visszaesni a védettségünk, ezért érdemes mielőbb felvenni a harmadik oltást is, ami újra védettséget jelent – én múlt héten kaptam meg a harmadikat. November 22-e és 28-a között oltási akcióhetet hirdetett a kormány. Aki eddig még egyáltalán nem oltatta egy oltást sem vett fel, ezen a héten akár regisztráció nélkül is megkaphatja azt, de természetesen lehetőség lesz a második és harmadik oltásra is.
– A világjárvány drágulást vont maga után, ez megmutatkozik többek között az üzemanyag árában is. November 15-étől három hónapra 480 forintban maximálta a kormány az üzemanyag árát.
– Ez egy bonyolult és érzékeny döntés. Most az állam egy központi szabályozással avatkozik be az árképzésbe egy, a piaci szereplők által dominált területen. Egyébként Európában Magyarország a második ilyen ország, Horvátországban történt hasonló kicsivel korábban. Most 480 forintban maximálta a kormányzat a 95-ös benzin, illetve a dízelolaj árát, tehát hétfőtől ennyiért tankolhatunk az üzemanyagtöltő állomásokon. Európában egyébként négy olyan ország van, ahol karakteresen olcsóbb az üzemanyag ára, két olyan ország van, ahol a mostanihoz hasonló, és az összes többiben drágább. Itthon ez a 480 forintos literenkénti ár könnyebbséget jelent, kicsit talán az inflációt is mérsékli. Majd látjuk, meddig lehet ezt fenntartani, és mennyire hektikusan mozognak a világpiaci árak.
– Gazdasági témánál maradva, az is eldőlt, hogy jövőre ismét emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Milyen további hatása lehet ennek?
– A mostani bérviszonyokat tekintve indokolt az, hogy a legalacsonyabb keresetűek 20 százalékos béremelésben részesüljenek. Mivel a több bérkiáramlásnak infláció-gerjesztő hatása is lehet, számolni kell azzal, hogy a tervezetthez képest kicsit magasabb lesz az infláció. Jó hír azonban, hogy a minimálbérhez kötött ellátások összege is emelkedik. A GYED, a hallgatói GYED, a családok otthongondozási díja, és egyéb juttatások is nőnek emiatt. Ha növekszik a minimálbér és növekszik a garantált bérminimum, ez óhatatlanul azzal jár, hogy a középjövedelmű kategóriákban van egy jogos igény arra nézvést, hogy ott is történjen béremelkedés. Így ez lényegében a teljes munkavállalói körben bérnövekedést hoz magával.
– A Magyar Falu Programban, az 5000 főnél kisebb településeken lehetőség nyílik arra, hogy a mikrovállalkozások pályázzanak. Milyen feltételekkel?
– November 9-én megnyílt egy olyan pályázati lehetőség a Magyar Falu Program keretei között, amelyre az 5000 lakosnál kisebb településeken működő mikrovállalkozások pályázhatnak 2 és 10 millió közötti összegekre. Az ő terveik finanszírozásához 70 százalékkal járul hozzá az állam, így tehát 30 százaléknyi önerőre van szükségük. Sokféle pályázati projektet lehet elkészíteni, sokféle területre lehet pályázni. Innovatív törekvésekre, informatikai fejlesztésre, képzésre, munkaerő-bővítésre, ingatlanfejlesztésre, eszközbeszerzésre. Az remélhető ettől a pályázati elemtől, hogy az a tendencia, ami a Magyar Falu Program indulásakor elkezdődött, folytatódni fog, és megáll a kistelepülések lakosságfogyása.
– Folytassuk egy személyesebb témával. Ön Esély díjat alapított. Honnan jött ennek az ötlete, és kik részesülhetnek benne?
– Tavaly alapítottam és adtam át először ezt a díjat. Szociológia szakon szociálpolitikai végzettséget szereztem, és voltam szociális tanácsnok is – pontosan tudom, és számtalanszor láttam, hogy nem azonosak az esélyeink akkor, amikor elindulunk valamilyen úton. Vannak, akiknek kibontakozását a nehéz családi körülményei korlátozzák, lassítják, mások a roma származások, megint mások a megváltozott munkaképességük, tartós fogyatékosságuk miatt tudnak nehezebben boldogulni. Szeretném elismerni az ő erőfeszítéseiket, tehetségüket, szorgalmukat, kitartásukat, ezért alapítottam ezt a díjat. Tudom, hogy ez egy csepp a tengerben: egy plakettet és a saját jövedelmemből egy szerény anyagi juttatást adok a díjjal – de úgy éreztem, fontos, legalább ennyivel elismerni az ő törekvéseiket. A díjazottak közül többen jelezték, hogy ez egyfajta jelzés, muníció volt a számukra, hogy érdemes kitartani, érdemes az ő helyzetükben is jól sáfárkodni azzal a szorgalommal, tehetséggel, képességekkel, ami birtokukban van.
– A hónap egyik legnagyobb bejelentése volt, hogy fejlesztik a békéscsabai repteret, és erre több mint 30 milliárd forintot szánnak. Hogyan indul ez a folyamat?
– Most az előzetes megvalósíthatósági tanulmány készül. Az önkormányzattal egyeztetett kormányzati szándék az, hogy egy olyan reptér jöjjön létre Békéscsaba határában, amely alkalmas részben üzleti célú utazásra, részben a hagyományok miatt is a sportcélú repülésre, illetve szállítmányozásra is. Természetesen sok minden kell ahhoz, hogy a reptérfejlesztés megvalósuljon. Tudom, hogy vannak, akik úgy gondolják, hogy ez a fejlesztés nem feltétlenül fontos. Vannak olyan környezeti hatások, amelyek kedvezőtlenül érinthetik a várost, kedvezőtlenül érinthetik az itt lakó polgárokat. Természetesen környezeti hatástanulmányt kell készíteni, és nem lehet úgy egy ilyen fejlesztést véghezvinni, hogy a lakossággal erről ne legyen egyeztetés. Egyelőre tehát tanulmányok készülnek arról, hogyan indulhatna el ez a fejlesztés, és még nincs forrás rendelve hozzá.
– Korábban szó volt arról, hogy az M44-es gyorsforgalmi útnak az új Tisza-hidat is magában foglaló szakaszát még idén használatba veheti a forgalom, és megtörténik a Fürjesi elkerülő átadása is. Erre mekkora az esély?
– Lényegében 100 százalék. A mostani kalkulációk szerint december közepéig megtörténik az átadás, ami azt jelenti, hogy attól kezdve Békéscsabától egészen Lakitelekig mehetünk a kétszer kétsávos úton. Folyamatban van onnan egy további 5 kilométeres szakasz építése, és az is eldőlt, hogy az M5-öshöz fog bekötni a továbbépülő, körülbelül 32 kilométeres új szakasz. Ha ez is elkészül, akkor Békéscsaba és Budapest között végig autóúton és autópályán közlekedhetünk majd. A Fürjesi elkerülő út átadása rövidesen esedékes lesz, ez még novemberben megtörténhet. Ez is óriási fejlesztés, hiszen négy utat köt majd össze. Fontos abból a szempontból is, hogy Jamináról jelentős teherforgalmat vesz majd le.
