Gécs Béla 1973 és 1994 között a Kner Nyomdában a Külügyminisztérium felkérésére nyomtatványokat, meghívókat, üdvözlőlapokat, ültető-kártyákat készített az állami protokoll számára. Ezek többek között olyan személyek kezébe kerültek, mint Indira Gandhi indiai miniszterelnök, II. Erzsébet királynő és George Bush korábbi amerikai elnök.
– Nagyrészt a szerencsének köszönhető, hogy így alakult. A külügyminisztérium munkatársai láttak egy nálunk készült csomagolóanyagot, ami nagyon megtetszett neki. Megkérdezték, készítenénk-e protokoll célokra igényes nyomtatványokat. Amikor a nyomdában jártak, akkor pont szabadságon voltam. Idősebb kollégáim ezt az aprólékos, időigényes munkát nem vállalták, de beajánlottak engem. Így aztán 1973-tól húsz éven át készítettem az állami protokoll céljaira is nyomtatványokat – mesélte korábban.
1971 és 1982 között képviselte Magyarországot a lipcsei nemzetközi könyvművészeti és tipográfiai kiállításokon, de több hazai kiállításon is szerepelt. Nevéhez fűződik az Országos Tipográfiai Kiállítás és Verseny megszervezése, melynek először 1987-ben Budapest, majd négy alkalommal Békéscsaba adott otthont. Javaslatára rendezték meg külföldi tipográfusok részvételével az I. Inter-Typo Plakát 1996 nemzetközi kiállítást Békéscsabán.
– A tipográfiát hajdan egy idősebb kollégám, Bencsik Sándor szerettette meg velem. Amikor tipográfiai versenyt hirdettek Lipcsében, vidékről egyedüliként én kerültem be a magyar csapatba. Később úgy gondoltam, hogy érdemes lenne a betűk megjelenítésének művészetét még közelebb hozni az emberekhez, így az első, budapesti tipográfiai kiállítást követően négy ilyen kiállítást szerveztem Békéscsabán. Ezek a tárlatok a nyomdászok tevékenységét emelték magasabb szintre – jegyezte meg.
Mindemellett Béla bácsi a Heti Mérleg (ma Csabai Mérleg) első arculatának tervezője, színének ötletgazdája és sok éven át a lap tipográfusa is volt.
– A kilencvenes évek elején felhívtak a városházáról, hogy szeretne velem beszélni az akkori polgármester, Pap János. Ő kért fel, hogy vegyek részt a Heti Mérleg létrehozatalában. Elmondtam, hogy nem fekete-fehér újságban gondolkozom, hanem olyanban, ami kicsit kitűnik. Akkor még a Kner Nyomdában dolgoztam, ott tekercsben volt olyan papír, amit lényegében borításként használtak a gyorssajtó-gépeknél. Ez egy nagyon szép, világos sárga színű papír volt, amit Diósgyőrben gyártottak… Eredetileg A4-es méretű volt a Heti Mérleg, és ilyen speciális, sárga papírra készült. A későbbiekben, amikor már nem gyártották ezt a fajta papírt, nyomtatással tették színessé a csabaiak sárga újságját – nyilatkozott a szakember.
Gécs Béla évtizedek óta a nyomdászmúlt elkötelezett kutatója, nyomdásztörténeti sorozatot szerkesztett a Magyar Grafika és a Print et Publishing című szakmai lapokban. Több könyv és mini kiadvány szerzője, szerkesztője, tervezője, de szakmai kihívásként, hírverésként, önmaga rekordjait megdöntve készítette el a világ legkisebb újságjait is, amelyeket az Aacheni Nemzetközi Újságmúzeum és a mainzi Gutenberg Múzeum ritkaságai között őrzik.
– Korábban a nyomdászok törekedtek arra, hogy szakmai hírverésként a megszokottól eltérőt alkossanak, már háromszáz éve is készítettek például minikönyveket. Évtizedekkel ezelőtt egy idős kollégám nyomdai szaklapjában láttam fotókat a világ akkori legkisebb újságáról. Nézegettem a rekordok könyvét, hogy milyen nyomdai különlegességeket találok benne, és így jött a miniújság ötlete. A Tevan centenárium évében, 1989-ben elkészítettem az első mini újságot, a Békés Megyei Népújság 55x80 milliméteres változatát. Aztán egyre kisebbek és kisebbek következtek, 1990-ben a Typográfia (45x65 mm), 1992-ben a Heti Mérleg (40x60 mm), 2000-ben a Csabai Inter Reklám (21x31 mm), 2006-ban a Csabai Mérleg (19x27 mm), majd 2015-ben a Gutenberg (17x25 mm) – sorolta Gécs Béla.
Gécs Béla lokálpatrióta is, helytörténeti kutatásokat végez, Békéscsabáról több száz várostörténeti írása jelent meg. A város lapjában a Heti, majd 1999-től a Csabai Mérlegben a mai napig publikálja a Békéscsaba anno című sorozatban írásait, de több helytörténeti kiadvány szerzője is. Érdemei elismeréséül 1987-ben Tótfalusi Kis Miklós-díjat, 1997-ben a Kner‒Tevan Alapítvány díját, 2000-ben Békéscsabáért kitüntetést, 2002-ben Lengyel Lajos-nívódíjat kapott.
– A véremben van a kíváncsiság, az, hogy utánanézzek annak, ami érdekel. Ha pedig valami motoszkál a fejemben, elkezdek kutatni, jegyzeteket, fénymásolatokat készítek, aztán azokból időről időre megszületik valami. Szeretném, hogy elődeink tettei ne merüljenek feledésbe – fogalmazott korábban.
Gécs Béla a mai napig aktív, amellett, hogy kéthetente publikálja a Békéscsaba anno sorozat történeteit a Csabai Mérlegben, jelenleg éppen békéscsabai múltidéző történeteken dolgozik, az 1919 és 1944 közötti időszakot áttekintve.
Gécs Béla ma, április 18-án 85 éves! Isten éltesse sokáig erőben, egészségben!
.jpg "csabai-merleg-1993-18-page-004_(1)")
A Heti Mérleg 1993-ban számolt be Erzsébet királynő menükártyájáról, amelyet Gécs Béla készített
