– Hess András a Chronica Hungarorum nyomtatását 1473. június 5-én fejezte be – mondta Farkas Gábor Farkas. – Nagyon korai a megjelenés, ugyanis csak 20 évvel vagyunk Gutenberg után. Sokan azt gondolják, hogy Mátyás király állt mögötte, miközben Vitéz János esztergomi érsek volt a mecénás. A kötet azért nem lett népszerű, mert akkor Vitézi épp belecsúszott egy összeesküvésbe Mátyás király ellen.
Juhász Zoltán, a könyvtár igazgatója és Farkas Gábor Farkas – Fotó: behir.hu/Such Tamás
Hozzáfűzte, azt követően Vitézi Jánost letartóztatták. Ebből kifolyólag a 140 oldalból hetet – többek között Vitézi előszavát is – ki kellett venni. Ha benne marad, akkor az olyan lett volna, mintha 1959-ben, az ’56-os eseményekről kiadtak volna egy könyvet, melyben Nagy Imre írta az előszót. A kötet végén Mátyás viselt dolgairól értekeztek volna, de azt már nem lehetett kinyomtatni, mert közben a magyar király megerősítette az uralmát, az összeesküvőkkel leszámolt. Így Janus Pannonius menekülés közben, Vitéz János pedig házi fogságban halt meg.
Galéria
– A Chronica Hungarorumból a világon 10 példány maradt fenn – tette hozzá. – Az egyiket a Királyi Magyarország területén, a fővárosi Egyetemi Könyvtárban őriznek, a többit nagyjából a régióban – Lipcsében, Krakkóban, Prágában, Bécsben, Párizsban, Rómában stb. őrzik. Továbbá van egy különleges példány a New Jersey Princetonban, amit egy amerikai bobliofil vásárolt meg. A most kiadott 550 facsimile kiadásából 200 darab különleges diszdobozos, 350 pedig fatokba került; a Békés vármegyei példány a 280-as sorszámú.
***
Versenyen kívül megkérdeztük, hogy honnan ered Farkas Gábor Farkas neve, aki elmondta, Farkas Gábor néven létezik híres zeneszerző, matematikus, vegyészmérnök, illetve volt egy történész is, akivel folyamatosan összekeverték. Majd 25 éve szólt a kiadója, hogy változtasson nevet. – Akkoriban még írógéppel dolgoztunk – mesélte –, és mondták, hogy tegyek a nevembe egy megkülönböztető betűt. Én pedig a legépelt papírra ceruzával ráírtam még egyszer, hogy Farkas. És ez így maradt.
