Gécs Béla 80 éves

Gécs Béla 80 éves. Egészen pontosan április 18-án tölti be a nyolcvanadik életévét.

Hihetetlen, hiszen most is egy újabb könyvhöz gyűjt anyagokat, a könyvtárban kutat, nyomdai szaklapban publikál, precízen számon tartja évfordulókat, és mindeközben rendszeresen olvashatják elődeinkről szóló helytörténeti írásait a Csabai Mérleg Békéscsaba anno rovatában is. Ráadásul tervezgeti, hogy a város újratelepítésének 300. évfordulóját mivel lehetne még emlékezetesebbé tenni – szóval nyolcadik iksz ide vagy oda, az érdeklődése, a kreativitása, a tenni akarása ma is a régi.

 

Nyomdász, kéziszedő, tervező grafikus, tipográfus, helytörténeti kutató

 

Gécs Béla nyomdász, kéziszedő, tervező grafikus, tipográfus, helytörténeti kutató. Szenvedélyesen szeret szinte mindent, ami egykori nyomdai munkájához kapcsolódik, de az utóbbi pár évtizedben ugyanilyen fontos szerepet játszik az életében Békéscsaba történetétek megismerése és megismertetése is. Ahogy mondja, korábban volt egy kis gond a szívével, de azóta ismét jó erőben van. Ez talán a géneknek is köszönhető, hisz egyik felmenője 106 éves koráig élt. Most nyolcvan évet igyekeztünk dióhéjban feleleveníteni.

– Az ötvenes évektől egészen 1993-ban történt nyugdíjazásáig a nyomda volt az élete. Melyek voltak pályájának legfőbb állomásai?

– A nyomdával, a kézzel fogható betűvel való kapcsolatom 1954-ben indult. Azon a nyáron a nyomdában inaskodtam, és beleszerettem ebbe a munkába. Először kéziszedő tanuló, aztán szedő szakmunkás, majd termelésirányító diszpécser lettem. Érdekelt a tipográfia, igyekeztem megtanulni mindent, amit csak lehetett, így a hetvenes évek elején tervező grafikusként és tipográfusként dolgoztam a Kner Nyomdában. 1993-ban, a grafikai műhely megszűnése után küldtek nyugdíjba, 56 évesen.

 

Indira Gandhi, II. Erzsébet és Bush is látta Gécs Béla nyomtatványait

 

– Két évtizeden át az állami protokoll céljaira is készített nyomtatványokat, meghívókat, képeslapokat, ültető kártyákat. Többek közt olyan vezetők kezébe kerültek ezek, mint Indira Gandhi, II. Erzsébet királynő, George Bush elnök és még sorolhatnánk. Mi ezeknek a felkéréseknek a története?

– Nagyrészt a szerencsének köszönhető, hogy így alakult. A külügyminisztérium munkatársai láttak egy nálunk készült csomagolóanyagot, ami nagyon megtetszett neki. Megkérdezték, készítenénk-e protokoll célokra igényes nyomtatványokat. Amikor a nyomdában jártak, akkor pont szabadságon voltam. Idősebb kollégáim ezt az aprólékos, időigényes munkát nem vállalták, de beajánlottak engem. Így aztán 1973-tól húsz éven át készítettem az állami protokoll céljaira is nyomtatványokat. Jó érzés volt, amikor elmondták például Indira Gandhi látogatása után, hogy máskor az efféle nyomtatványokat a általában otthagyták az asztalon a vendégek, amit én készítettem, azt viszont eltették, hazavitték. Mikor II. Erzsébet brit uralkodó Magyarországra jött, már nem dolgoztam a nyomdában, de a bugaci piknikjének menülap tervét én készítettem, és jelezték, hogy tetszett neki.

– Az ön nevéhez fűződik több tipográfiai kiállítás is. Miért tartotta fontosnak, hogy ezen a szokatlan területen szervezzen tárlatot?

A tipográfiát még egy idősebb kollégám, Bencsik Sándor szerettette meg velem. Aztán amikor a hetvenes években tipográfiai versenyt hirdettek Lipcsében, vidékről egyedüliként én kerültem be a magyar csapatba.  Később úgy gondoltam, hogy érdemes lenne a betűk megjelenítésének művészetét még közelebb hozni az emberekhez, így az első, budapesti tipográfiai kiállítást követően négy ilyen kiállítást szerveztem Békéscsabán. Ezek a tárlatot olyan dolgokat mutattak be, amelyek a nyomdászok munkájának részét képezték, és az ő tevékenységüket emelték magasabb szintre.

 

Miniújságok, Heti és Csabai Mérleg, publikációk

 

– Szakmai kihívásként, hírverésként, önmaga rekordjait megdöntve készítette el a világ legkisebb újságjait is.

– Évtizedekkel ezelőtt szintén egy idős kollégám nyomdai szaklapjában láttam fotókat a világ akkori legkisebb újságáról. Ez mindig is izgatott, így a Tevan centenárium évében, 1989-ben elkészítettem az elsőt, a Békés Megyei Népújság 55×80 milliméteres változatát. Aztán egyre kisebbek és kisebbek következtek, 1990-ben a Typográfia (45×65 mm), 1992-ben a Heti Mérleg (40×60 mm), 2000-ben a Csabai Inter Reklám (21×31 mm), 2006-ban a Csabai Mérleg (19×27 mm), majd 2015-ben a Gutenberg (17×25 mm). Ezeket az Aacheni Nemzetközi Újságmúzeum és a mainzi Gutenberg Múzeum ritkaságai közt őrzik.

– Az indulástól 15 éven át tipográfiai szerkesztője volt a Heti majd a Csabai Mérlegnek. Újságunkban 1993-tól írja és szerkeszti a népszerű Békéscsaba anno várostörténeti sorozatot. 2000 és 2016 között összesen 11 könyve jelent meg, publikált a Magyar Grafikában és a Print et Publishing című szaklapokban. Mindemellett vezetőségi tag volt a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesületben. Hogyan fér ennyi minden az idejébe?

–  Egyszerűen a véremben van a kíváncsiság, a véremben van, hogy utánanézzek annak, ami érdekel. Ha pedig valami motoszkál a fejemben, nem tudok tétlenül ülni, elkezdek kutatni, jegyzeteket, fénymásolatokat készítek, aztán azokból időről időre megszületik valami. Szeretném azt is, hogy elődeink tettei ne merüljenek feledésbe, ezért vállaltam korábban vezetőségi tisztséget az egyesületben (ahol ma már csak tagként vagyok jelen), és ezért kutatok újabb és újabb érdekes történetek után a Csabai Mérleg olvasói számára is.

 

A kíváncsiság éltet!

 

– Nyolcvanévesen is igen aktív. Min dolgozik mostanában? Mik a tervei?

– Jövőre lesz Békéscsaba újratelepítésének háromszázadik évfordulója. A kutatásaim során láttam, hogy korábban a városháza tetején volt egy címer két istennővel, szeretném, ha az évfordulóra ez megint meglenne. Találtam adatokat arra nézve is, hogy valamikor vár állt a mai Corvin utca, Kastély utca, Ábrahámffy utca között, ennek jó lenne emléket állítani. Írom a csabai bírókról szóló kötet folytatását is, ez az 1919 és 1944 közötti időszakot öleli fel. Nyolcvan éve születtem, de ez csak egy dátum. Na jó, ha kapálni kell, az egy idő után fáraszt, de ha érdekességek után kutatok, úgy elmerülök benne, hogy a legkevésbé sem érdekel a korom, megfeledkezem mindenről. A kíváncsiság éltet!

Gécs Béla munkásságát az egyik legrangosabb szakmai elismeréssel, a Tótfalusi Kis Miklós-díjjal jutalmazták, megkapta a Kner-Tevan Alapítvány-díját és a Lengyel Lajosról elnevezett szakmai nívódíjat is. Várostörténeti kutatásai és munkája elismeréseként 2000-ben megkapta a Békéscsabáért városi kitüntetést. Ezek a kézzelfogható díjak, de mindezeken túl számos békéscsabai ember szeretete és tisztelete övezi a fáradhatatlan nyomdászt és helytörténeti kutatót. Gécs Béla 80 éves. Szeretettel köszöntjük születésnapján!

Megosztás:

Címke: , , , , , , , ,