„Az írók a lélek mérnökei” – mutatta be feltételezhetően, egy Sztálinnak tulajdonított idézettel Kiss Lászlót Szabó László. Az igazgató elmondta, nagy szeretettel köszönt egy mérnököt, aki civilben történelem-magyar szakos tanár, író, a Bárka szerkesztője.
Töriznek a Mladóban – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Hozzátette, az író tavaly tavasszal megjelent könyve, a Mindig, ha jön az este! egy történelmi, család- és sorsregény is egyben. A kötet 38 kisebb részből áll, amelyeken keresztül belepillanthattunk a 20. század közepi Magyarország, illetve a Békés vármegyei Gyula, és azonbelül Németváros mindennapjaiba.
Kérdésre Kiss László elárulta, olyan második világháborús regényt írt, amelyben nem dörögnek fegyverek, nem viszi ki az olvasót a frontra, ergo nincs testközelből háborús cselekménysorozat, csak egy-egy elképzelt mozzanat, a kötet főgerince pdig a hátországban játszódik, a gyulai Németvárosban.
Galéria
– Egy 11 éves kislány, Lotti szemüvegén keresztül látjuk a történetet – mesélte. – Aki az anyukájával és a hatéves húgával várja, hogy az édesapa visszatérte után újra együtt legyen a család.
Az igazgató elárulta, a könyvben vannak nagyon érdekes és nagyon erős részek. Többek között, amikor egy jósnő pohárral és gyertyával megigézi a család előtt a háborúban lévő apukát. Az is egy érdekes szál, amikor a városon áthalad a front, a kislánynak azt is meg kell tanulnia, mekkora különbség van német és német között.
Az író bevallotta, noha az édesapa hazajön, de érthető okokból kifolyólag nem szeretne szpojlerezni.
(Tessék megvásárolni!)
