– Még a hívásom előtt a Google királynő elárulta, a sernevelő annyi, mint serfőző. Egy kicsit csalódtam, mert valami olyasmire gondoltam, hogy a kulturált sörfogyasztásra tanítják a kezdőket. A köztudatban miért van a borozás magasabb polcon, mint a serezés?
– Többek között arról is szó lesz, hogy vannak sztereotípiák, amelyek nem feltétlenül igazak, mint például, hogy a magyarok mekkora boros nemzet volt. A honfoglaláskor biztos, hogy nem; az azonban tény, hogy az Alföldön a bor jobban fogyott, de a közhiedelemmel ellenétben nem csak az, mert voltak sörfőzők is. Például az alföldi városokban mind a középkorban, az újkorban voltak sereneveldék. Ennek jó példája kunszentmártoni történet, ahol a 18. századtól főzték a sört és látták el a környék korcsmáit.
– A honfoglaláskor mit fogyasztottak eleink?
– Valószínűleg erjesztett kancatejet, kumiszt; és mivel a téli szállásokon árpát termesztettek, akkor sörszerű italt is ihattak. A jászok, a kunok a kölesből készült sörszerű italt, a bozát fogyasztották.
Dr. Bácsmegi Gábor – Fotó: behir.hu
– Akkor is az esti lazulás céljából ittak alkoholt, vagy akár a harcok előtt, a gátlások leküzdésére fogyasztották.
– Az 1. világháborúban rumot osztottak a rohamok előtt, hogy némileg oldják a félelmet a katonákban. A középkorban ez viszont másképp nézett ki, mert a lovagi világban inkább az egyéni párviadalokból állt egy csata, kivéve amikor lovas nomád népek jöttek keletről, mert ők nem tartották be a szabályokat, teljesen más szellemben harcoltak. Jó példa erre a tatárjárás. Ezzel szemben figyelembe kell venni, hogy akkor az alkoholos italok nem volt olyan erősek.
Azonfelül, ha valaki egy város közelében folyóvizet akart inni, annak nagyon meg kellett gondolnia, mert azokba a vizekbe elég sok mindent beleeresztettek. Ilyenkor inkább sert fogyasztottak. Egyébként az egyházi apátságokban már a 11. században főzték a sört, mert például a komlónak nyugtató hatása van.
– Ahogy Rúzsa Sándor is azt mondta a menyecskének: „Azért iszom sört, hogy lehiggadjak és te azért kapsz bort, hogy tüzesebb légy”.
– Tény és való, a filoxéra járvány sokat tett azért, hogy a sör felé forduljon a lakosság. Továbbá van egy 19. századi intelem: éhgyomorra soha nem iszunk sört. A tárlatvezetés során bemutatok egy fura tárgyat, ami annyira nincs köztudatban, és ez a sörmelegítő. Tudni illik a pincékben 2-4 fokra hűtve került az asztalra a sör, miközben az ajánlott fogyasztási hőmérséklete 8-10 fok.
Fotók: behir.hu
– A 2 fok majdnem jégkocka.
– Így van. És éppen ezért melegvízzel töltöttek meg egy tubust, amit pár percre betettek a korsóba, hogy elérjék a sörfogyasztásához ajánlott 8 fokot.
– A szépreményű Spaten sörözőbe is anno járt egy fazon, aki mindig vagy 20 másodpecre a mikróba tetette be az eredendően 8-10 fok hőmérsékletű korsóját.
– Sok furcsa fazon létezik.
– Milyen tárgyakkal találkozhatnak még az érdeklődők?
– Ferencz Jóskához köthető tárgyakkal, tárolási eszközökkel, illetve lesznek alapanyagok is: komló, maláta.
– Esetleg sörfőzés is lesz?
– Nem, de egy korábbi alkalommal volt olyan, hogy ellátogattunk egy helyi sörfőzdébe. Most ez sajnos nem jön össze, de lehet, hogy a tárlatvezetést követően csak megiszunk egy jó korsó sört.
