A pályázat során olyan alkotásokat vártak, amelyek Békés vármegye természeti környezetét, természeti értékeit, szépségeit, vagy akár az ezekkel kapcsolatos problémákat mutatnák be, ráirányítva a figyelmet a természeti környezet állapotának romlására és védelmének fontosságára.
A felhívásra ebben az évben 33 pályázó 155 fotója érkezett be. Az egyik legfontosabb szempont a zsűrizés alkalmával az volt, hogy a képek valóban Békés vármegyét képviseljék, itt készüljenek. Éppen ezért most is olyan szakembereket kért fel a múzeum ítésznek, akik behatóan ismerik Békés természeti környezetét és fotózási lehetőségeit, valamint az itt honos fajokat.
Molnár Sándor, a Békés Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke is köszöntötte a versenyzőket. Mint megtudtuk, az elnök egykor szintén foglalkozott fotográfiával, még a diafilmes, fekete-fehér korszakban. Ennek kapcsán azt mondta, hogy a digitális fotográfia megkönnyíti a mesterek dolgát, azonban meg is változtatja azt.
– Azt gondolom, hogy ezek a képek magukért beszélnek és megmutatják a vármegye azon arcát, ami itt van körülöttünk a mindennapokban. Bár lehet, hogy mi magunk sem vesszük ezeket észre, mert sokunknak természetessé vált a természet ezen oldala – monda az elnök.
Bácsmegi Gábor múzeumigazgató, a zsűri tagja elmondta, hogy évről-évre egyre magasabb minőségű alkotások születnek.
– Olyan képek szerepelnek itt, amelyek nem titkolják, hanem megmutatják Békés vármegye természeti értékeit. Olyan pillanatokat kapnak el, amelyek az olyan laikusoknak, mint nekem is, megragadóak, elgondolkodtatóak – fejtette ki az igazgató.
Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója, a zsűri elnöke azért is felelt, hogy beazonosítsa a képek Békés vármegyei eredetét. Tirják László elmondta, hogy jellemzően minden kép a vármegyében készült és az az élővilág, amelynek a Körös-Maros Nemzeti Park otthont ad, mind megjelent a beadott pályamunkák között.
Imre György fotográfus, fotótanár, a jelen tárlatot is magában foglaló Békéscsabai Fotó Fesztivál ötletgazdája arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi fotósok belejöttek a természetfotózásba és ennek színe java került fel a múzeum falaira.
– A természetfotózás kifejezetten technikaigényes, hiszen nagyon jó és lehetőleg halk fényképezőgép kell hozzá. Emellé pedig kell a magas minőségű optikapark, tehát például 300-600 mm-es teleobjektív, amivel nem zavarjuk a természetet és nyugodtan tudunk fotózni. Emellett pedig fontos technikai feltétel a les építés is. Ezen a téren felkészültek a Békés vármegyei fotósok – hangsúlyozta a szakember.
A zsűri összesen 38 fotót választott ki, melyekből a Békéscsabai Fotó Fesztivál eseményeként nyílt kiállítás a Pátkai Ervin Teremben. A díjazottakat értékes nyereményekkel jutalmazták, például önálló kiállítási lehetőséggel a Munkácsy Mihály Múzeum 2026-os szezonjában. Az összdíjazás értéke meghaladja az 500 ezer forintot.
Az ifjúsági kategóriában a harmadik helyet érte el Kelemen Dorka, az első és második helyen pedig Pusztai Balázs képei végeztek. A felnőtteknél harmadik helyen Balla Tihamér, második helyen Flender János, első helyen pedig Lustyik Gábor végzett. A győztes egy rendkívül érzékeny témát érintve azt tárja a nézők elé, hogy megyénk gyakorlatilag kiszárad. Az utolsó csepp víz után című alkotása önmagában mutatja, hogy miért is jött létre ez a verseny.
– A Körösök vidékén dolgozom, a nemzeti park területén és nap, mint nap vízközelben vagyok, így figyelemmel kísérem az élőhelyek, vizek állapotát. 2022-től igazán, de idénre kicsúcsosodva vízhiány alakult ki. Ennek a sajnálatos ténynek köszönhetően pusztultak el azok a halak, amelyeket sikerült rögzítenem – mondta Lustyik Gábor.
Galéria
