Csabai életképek – Fábry Károly: Apponyi-utcák II.

2023. január 7. 15:40 | Ugrai Gábor

Fábry Károly a békéscsabai algimnázium történetével folytatta írását a Körösvidékben. A szerző a korábbi cikkben már említett Mokry Sámuel felajánlásán gondolkodott el, azon, hogy milyen jó lett volna, ha Békéscsabán egyetem jött volna létre.

Mokry ilyen célú felajánlása nem ért el eredményt, de Trianon után az egyik anyaországba költöző felsőoktatási intézmény megtalálhatta volna célját a városban. Fábry konkrétan is megjelölte a „Pozsonyból elmenekült lutheránus theologiát”, amiből egyetem is kialakulhatott.

Horváth János következett a sorban, aki „az algymnázium igazi megteremtője, de azután is csak ugymaradt, hogy egy-egy tanár tanított mindent egy-egy osztályban”. Ő olyan korszakban tanított, amikor egy pedagógusnak kellett történelmet, fizikát, matematikát, biológiát, nyelveket és vallást is oktatnia. Horváth tanár úr „nem mérte ki óraszámra a tantárgyat”, ismerte minden diákja tudását és lelkét is, nemcsak tanított, hanem nevelt is „és sokszor a lélekhez szóló nevelés előbbre és többre viszi a gyermeket, mint minden száraz tudomány s a tudomány megkedveltetése és megszerettetése örökös vezérfonálként vonult át életén, mélyen megmarad lelkében s előbbre ösztökéli a tudomány müvelésére”.

Az iskola után – éles váltással és egy kis filozófiai elmélkedés után – Fábry Károly a csabai „közmulató” történetével kezdett el foglalkozni. Kiderült, hogy az 1831. évi kolerajárvány után 15 évvel az ó-temető területén szerették volna megvalósítani a tervet a csabai elöljárók. A helyszín azért volt alkalmas, mert közel esett a település központjához és a fás terület kiváló helyszín a lakók megpihenésére.

1846 nyarán maga Eördögh Frigyes jegyző szólt a terv magvalósítása mellett. Beszédében kiemelte, hogy „a képviselőtestület elevenen érezvén egy oly közmulató helynek szükségét, hol a város lakosai munkától megpihenve a természet szívvidámitó gyönyöreit ártatlan örvendezéssel olykor szabadon élvezhessék, az ó-temetőnek közmulató kertté leendő átalakítását teljes hajlandósággal elhatározza, a kijelölt ó-temetőbeli térségnek a célnak megfelelő módon leendő elrendezését […]”. No, de hamar kiderült, hogy a „közmulatóhoz” egy „serházat” is kell építeni. Az ötlet ellen volt viszont Kovács János plébános, aki nem ismerte el településnek azt a jogát, hogy a temetőt felszámolja „s alaptalannak mondotta, hogy a róm. katholikusok temetője a város belsejében volna”.

(Folytatjuk.)

További programok »

FEL