A budai káptalan 1299-ben lemásolta III. András király 1299. július 28-án kelt oklevelét. András király ezen okirata tartalmazza a Csaba hangalakhoz hasonlítható Chabamezey helység említését. Ma így mondanánk: „Csaba mezeje”. A szóban forgó dokumentum az Aba nemzetség tagjai közt folyó osztozkodásról szól. Tibori János, helytörténész szerint ez a Chabamezey a Békés megyei Csabával, Békéscsabával volna azonos.
Elmélete mellett hozta fel, hogy az oklevél említi Békéscsaba tágabb környékén – ma Románia területén – fekvő Székudvar és Varsánd helységeket. Szerepel továbbá az okiratban az „inter fluuios Feyrkyrus et Morus”, vagyis a „Fehér-Körös és Maros között” fordulat. Nem kerülheti el azonban a figyelmünket, hogy III. András király oklevele különböző birtokcsoportokat különít el. Chabamezey nem abban a birtokcsoportban szerepel, melyben a Fehér-Körös és Maros folyók közét, valamint Székudvart és Varsándot említik. Chabamezey olyan településekkel van együtt említve, mint Szurdokbénye (mai Hernádszurdok), Kompolt, Pata, Fancsal, melyek az ország északi részén fekszenek. Karácsonyi János az Aba nemzetségről szóló művében némi bizonytalansággal a Gálszécs közelében levő Csabóc nevű helységgel azonosítja Chabamezey nevét. Az osztozkodás során az említett birtokcsoportok különböző személyekhez kerültek.
Chabamezey nem az egyetlen 13. századi helység, melyről felvetődött, hogy Békéscsaba előzménye lehetne. Korábban hírt adtunk a Váradi regesztrum által említett Chaba nevű helységről, mely már a 1215-ben létezett. Megállapítottuk, hogy itt minden bizonnyal nem a mai Békéscsaba előzményéről van szó. Előző cikkünkben közölt elmélet szerint a Váradi regesztrumban említett Chaba a mai Berettyócsohaj nevű helységgel volna azonos. Németh Péter, Szatmár megyéről írt könyvében azonban – észszerűen – a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Terem határába helyezi a váradi regegesztrumban említett Chaba-t. Terem közelében Csobaházi-dűlő, Csobaházi nagy út őrzik az emlékét. A váradi regesztum Chaba-val egy szövegösszefüggésben említi Zudurou-t. Ha ez Érszodoróval azonos, akkor viszonylag közel esik a mai Teremhez.
Érdemes szem előtt tartanunk, hogy a Kárpát-medencében számos Csaba nevű helynév létezik, miként ez Timár Péter hatalmas helytörténeti gyűjteményéből is kiderül (Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára.) Miskolc közelében említhető Hejőcsaba; a Pest mellett Rákoscsaba; a Dunántúl északi részén Piliscsaba; Somogy megyében, Tab közelében Csaba-puszta… Békés megye területén Chabaczÿde (Csabacsűd) neve 1456-ban kelt oklevélben olvasható. A Csaba helynév ismételt előfordulása jó lehetőséget ad a települések közti kapcsolatfelvételre.
Békéscsaba első ismert említése tehát továbbra is az 1332. évi pápai tizedjegyzék marad: eszerint Csaba falu Pál nevű papja 6 garast fizetett a pápának tizedként. A fenti fejtegetés remélhetőleg segíti múltunk tisztábban látását. Abban is bízhatunk, hogy a csabaiak egyfajta lelki rokonsággal tekintenek a Kárpát-medence egyéb, Csaba nevű helységeire.
Dr. Halmágyi Miklós
