A 13. század jeles jogtörténeti forrása a Váradi Regestrum. Jogi eseteket, nagyrészt tüzesvas-próbákat jegyeztek föl benne, melyeket Nagyváradon, Szent László sírja közelében folytattak. 1208 és 1235 közé tehetők ezek a jogi esetek. A 13. századi kézirat sajnos nem maradt ránk, csupán az 1550-ben készült nyomtatott változat. A jegyzőkönyv számos helység nevét megőrizte, feltűnik benne egy Chaba település is. Haan Lajos, tudós 19. századi helytörténész szerint ez a Chaba a későbbi Békéscsabára vonatkozna, és így 1235-ben már említették volna településünket. Lehet-e helyes ez a feltételezés? Milyen szövegösszefüggésben említi Chabát a Regestrum?
A váradi jegyzőkönyv szerint Zudurou faluból való Guda nevű személy megvádolt két, Chaba faluból való embert azzal, hogy erőszakkal elvettek tőle nyolc márkát. A két megvádolt embernek Zot és Benus volt a neve. Az ügyben Pál, bihari udvarispán és Lőrinc ugyancsak bihari poroszló jártak el. A vádlónak, Gudának kellett tüzesvas-próbával igazolni magát, de megégett, így a csabaiak ártatlannak bizonyultak. Mivel az ügyben eljáró udvarispán és poroszló egyaránt bihariak voltak, ezért felmerül a gyanú, hogy a forrásban említett Chaba és Zudurou helységek is Biharban lehettek.
Kandra Kabos, az egri egyházmegye tudós papja 1898-ban kiadta a váradi jegyzőkönyvet, és magyarra is lefordította a szövegét. Kiadása a 16. századi nyomtatott szövegben olvasható Chaba alakot Chaha formában hozta, tehát a b betűt h-ra módosította. Lábjegyzetben megmagyarázta, hogy ez esetben a Bihar megyében lévő Csohaj nevű településről lehet szó. Zudurou Kandra Kabos értelmezésében a Bihar megyei Szalárd. A rejtélyes Zudurou magyarázataként később a szintén Bihar megyei Érszodoró is felmerült. Berettyócsohaj, Szalárd és Érszodoró egymástól nem nagy távolságra levő települések a mai Románia területén. Zudurou nevéhez Szodoró jobban hasonlít, mint Szalárd. Szalárd és Csohaj között azonban jóval kisebb a távolság, mint Csohaj és Érszodoró között.
A Váradi Regestrum helyneveiről könyvet író K. Fábián Ilona szerint Zudurou a mai Érszodoró, míg Chabát ennek közelében valószínűsíti, de bizonytalan fekvésűnek tartja: „Jelen tudomásunk szerint sem Közép-Szolnokban, sem Biharban nem ismerünk Csaba nevű települést.”
A téma további furcsasága, hogy a Váradi Regestrum csak kevés esetben adja meg a tárgyalt jogi ügyek pontos évét. Sok esetben történészek következtették ki, hogy mely évben kerülhetett sor egy-egy jogi ügy tárgyalására. Nem szerepel évszám a Regestrum 16. századi nyomtatványában a Chabát említő esetnél sem. Haan Lajos azért tehette Chaba említését 1235-re, mert még a regestrum Bél Mátyás általi, viszonylag régi, 1735. évi kiadást használta. A Váradi Regestrumot 1898-ban Kandra Kabos, majd 1903-ban Karácsonyi János és Borovszky Samu szerzőpáros is kiadták. Karácsonyi és Borovszky műve 1215-re keltezték a Chabát említő esetet. Ők Chaba alakban hozták a helység nevét, a 16. századi nyomtatványnak megfelelően.
A fentieket mérlegelve Váradi Regestrumban említett Chaba valószínűleg Berettyócsohajra vonatkozhat, miként erre Szalay Ágnes is rámutatott. A 13. századi Váradi Regestrum más jogi esetek taglalása során azonban megemlékezik olyan személyekről, akik valóban Békés megyeiek voltak, nevük pedig Békés megyei földrajzi nevekre emlékeztet. Ők Sycund és Sab, békési várjobbágyok. A Regestrum más pontján Sicund és Chab néven szerepelnek. Sicund neve erősen emlékeztet a Békés és Békéscsaba közelében levő Sikonyra, Chab neve pedig Csabára. Elképzelhető tehát, hogy Sicund várjobbágy volt Sikony, Chab pedig Csaba (Békéscsaba) névadója. Ez persze csak feltételezés….
Köszönet Ugrai Gábornak és Szalay Ágnesnek a témában való egyeztetésért, segítségért!
Dr. Halmágyi Miklós
