Sáfár Gyula, a levéltár igazgatója elmondta, a konferencia alapját egy 1525-ben tartott, immár ötszáz éves határjárás és annak jegyzete képezte.
– Ezen a határjáráson megemlítik a korabeli helyneveket, a különböző vizeket, fokokat. Erre épülnek az előadások. Az első előadás rögtön a gyulai a csabai uradalom közötti viszályról szólt, amely miatt volt szükség a határjárásra, mert ez rögzítette a határokat – ismertette Sáfár Gyula.
Az előadók emellett a térség korabeli vízrajzáról, az ártéri gazdálkodásról, a malmokról és a kunhalmokról beszéltek, de egy másik határbejárás rekonstrukciójáról is szó esett. A határjárás és az említett jegyzet születésének alapja azonban az a viszály volt, amely az Ábrahámffy és a Hohenzollern család között tört ki.
Halmágyi Miklós levéltáros megjegyezte, Ábrahámffy Péter Csaba földesura volt, a gyulai uradalmat pedig Hohenzollern György birtokolta. A határleírás 1525 novemberében készült, amely jegyzetfüzetként őrizte meg az információkat az utókornak. A szakember kiemelte, a leírásban több olyan helynév is van, amelyet ma is ismerhet a szélesebb közönség. Ilyen például a Lencsési lakótelep, a Lencsési út vagy a Sikonyi tanyák, ebben a határleírásban pedig olvashatunk a Lencsési-érről vagy a Sikonyszeg nevű erdőről is.
– Több településnév is szerepel benne, amelyet ma is ismerünk. Ilyen például Gerla, de említve van ebben a jegyzetben egy Vesze nevű helység is. Ami talán sokak számára érdekes lehet, hogy egy olyan vízfolyásról is írnak benne, amely minden bizonnyal a mai Élővíz-csatorna előzményének tekinthető. Ez a vízfolyás valahol a mai Békéscsaba és Békés között húzódott és amikor az 1770-es években ásták a csatornát, ezt is beintegrálták, hgy ne kelljen annyit ásni – sorolta Halmágyi Miklós.
A szakember kérdésünkre elmondta, a csabai és a gyulai uradalom között szinte már hagyományos ellentétek voltak, részben e pereskedés miatt. Arról, hogy hogyan végződött a per, nincs információja a szakembereknek, de ezután is voltak viszályok a két uradalom között. Tudnak például olyan eseményt, amikor a gerlaiak annyira megemelték a gátakat a Körösön, hogy elkezdett visszafelé folyni a víz, amely még Gyulavárinál is kiöntött és tönkretett egy malmot.
