1443 őszén I. (Jagelló) Ulászló király és Hunyadi János hadjáratot vezettek az Oszmán Birodalom területére. A téli hadjárat bebizonyította, hogy a török sebezhető. A visszaúton, 1444 januárjában, a szerbiai Krusevácnál Ulászló király birtokot adományozott gerlai Ábránfy Tamásnak: Kígyós nevű jószágot adta neki Temes megyében. Az adományozó oklevelet Esztergomban őrzi a Prímási Levéltár.
1476-ban Ábránfy Tamás fia, Sebestyén hadakozott a törökkel. Ez év februárjában Mátyás király elfoglalta a Száva menti Szabács várát. Antonio Bonfini művéből tudjuk, hogy 1476 nyarán ismét összecsaptak a török és magyar harcosok. Ali bég csapatai átkeltek a Dunán, és Temesvár környékéig jutottak. A keresztény erők Pozazin nevű helységnél megütköztek a törökkel, és győzelmet arattak fölöttük. Bonfini művének magyar fordítója, Kulcsár Péter Pozsareváccal azonosította Pozazin nevet. Nenad Obradović hívta föl rá a figyelmet, hogy Pozsarevác a Duna déli oldalán helyezkedik el Pozazint pedig a Duna északi oldalán kell keresnünk. A keresztény sereg győzelmének helye így Alsópozsgással – Pojejena, Požežena – azonosítható. A győztes csatát Bonfini szerint 1476. augusztus idusán, vagyis augusztus 13-án vívták. Bonfini felsorolja azokat a keresztény tiszteket, akiket a török betörés hírére mozgósítottak: a nehézlovasság parancsnokai között Ábránfy Sebestyént (Sebastianus Abree) is megemlítette.
1514. január 7-én gerlai Ábránfy Sebestyén és Péter birtokot adományoztak Radák Balázsnak Csabán. Nem sokkal később, 1514. január 18-án II. (Jagelló) Ulászló király megerősítette ezt az adományt. Ugyanezen a napon a király másik oklevelében címert adott Radák Balázsnak (DL 67255.). A címeren látható vitéz puskával lő egy nyilazó turbános vitézre, nyilván törökre. Ez az oklevél ugyan Csaba nevét nem említi, mégis elmondható, hogy egy Csabán birtokot nyert embernek szól, ősei tetteire emlékezve. Kérdés, milyen hadi tettekről van itt szó. A déli végváraknál mindenesetre volt mód török elleni harcokra.
A gyulai számadáskönyvben megemlékeztek azokról a harcosokról, akik a mohácsi csatába vonultak. Vezetőik közül ismerjük Horvát (Susalics) István, Serjényi László, Pál deák nevét, egy 1527-ben írt levél pedig Serjényi Mihály részvételéről szól, akinek szinte minden embere elesett a „török császár csatájában” (in conflictu Cesaris Thurcarum).
Az ütközetnek további Békés megyei vonatkozásai is vannak. A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára konferenciát szervez Békés megye és a mohácsi csata kapcsolatáról. Országosan ismert kutatók, valamint levéltárunk munkatársai osztják meg tudásukat a csata részleteiről és a magyar sereg Békés megyei résztvevőiről (Papp Sándor, Sebők Ferenc, Neumann Tibor, Faragó Dávid, Szarka József, Németh Csaba, Halmágyi Miklós). A rendezvény 2026. június 2-én, 11 órától esedékes Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Találkozzunk ott!
Dr. Halmágyi Miklós
