A középkor egyik legmeghatározóbb dátuma stigmaként terpeszkedik a magyar történelem fölé. A vitatott, félreértett vagy oly gyakran meg nem értett csata rendkívüli hatással bírt fél évezreden át. Megannyi kérdést vet fel és temérdek interpretációt generált évszázadokon keresztül. A „mi lett volna, ha…” talánya sokakat foglalkoztatott a múltunkban s jelenünkben egyaránt. Egy csata, ahol nem csupán katonák tízezrei konfrontálódnak, hanem kultúrák, vallások és társadalmi berendezkedések ütköznek össze.
Korhű viseletben a kiállítóhely munkatársai. (Fotó: Fajó Attila/behir.hu)
A mohácsi vész valóban olyan nagy horderejű, hogy hatását érezni lehet országszerte, sőt még a középkori Gyulán is?
– Szulejmán szultán az összekötő személy Mohács és Gyula között, ugyanis az előbbinél győztes csatát vív, majd az utóbbi ellen hadjáratot indít, pontosabban katonai célként jelöli ki a gyulai vár elfoglalását. Egyéb személyes szálak is megjelennek: Branfenburgi György, aki a vár életében is fontos szerepet játszott, II. Lajos magyar király nevelőjeként is ismert – adott választ a kérdésre Péli Tibor István előadó. Hozzátette: társadalmi és gazdasági hatásai is voltak a vereségnek, hiszen a magyar nemesség, a világi és egyházi hatalom képvielői közül számosan életüket vesztették az ütközetben, ezért ilyen szempontból az ország működésében jó időre megbénult. Gazdasági értelemben a magyar sereg felszerelése és ellátása országos terhet jelentett anyagiakban és ezt még csak tetézte az, hogy a 25 ezres haderő kétharmada vezteség listára került az ütközet után.
De hogy halt meg a magyar király, II. Lajos? Erről talán egy későbbi alkalommal...
