Dr. Halmágyi Miklós, az irodalmi est első előadója az alábbi kérdésekre kereste a választ: mi történt az íróval abban az időszakban, amelyet a városban töltött; mely műveit írta Békésen és Békésről? Az est irodalomtörténész előadója, dr. Mórocz Gábor a Németh Lászlóval és életművével kapcsolatos vitákra irányította rá a figyelmet.
Németh László visszaemlékezései alapján tudhatjuk, hogy az író budai háza a főváros ostroma során rommá vált. Az író emiatt döntött úgy, hogy elfogadja kiadója, Püski Sándor hívását, és 1945 kora tavaszán Békésre költözik a családjával. Vonattal jutottak el Békésföldvárra (a mai Muronyba), innen viszont már gyalog kellett megtenniük a hátralévő utat Békésig, ahová március 10-én érkeztek meg. Békésen, a Széchenyi téren, az egykori Nyeste-ház helyén és a Teleki utcában – a hajdani Makra-ház falán – emléktáblák figyelmeztetnek a híres író békési jelenlétére. Erről Bíró György Mesélő házak című könyvében bővebben is olvashatunk.
Németh László sokirányú tehetsége ámulatba ejti a mai kor emberét: az orvosi végzettségű, esszéket, regényeket, színpadi műveket ránk hagyó író – miként egyik művében vallja – 15 nyelven olvasott el legalább egy könyvet. Sokoldalúsága Békésen is megmutatkozott: lányai közül volt, akivel latin szöveget tanulmányozott, volt, akivel magas matematikai számításokat gyakorolt, házigazdája lányával pedig francia, majd orosz műveket olvasott. Ő maga filozófiai problémákkal is foglalkozott. A Békésen töltött időkről a Homályból homályba című könyvében és a Lányaim kötet néhány esszéjében írt.
(Forrás: Fortepan, Németh László Társaság)
Felmerült, hogy egészségtant fog tanítani a békési gimnáziumban, erre azonban végül – politikai okokból – nem kerülhetett sor. 1945 szeptemberétől Hódmezővásárhelyen kezdett tanítani, családja azonban továbbra is Békésen maradt. Németh László a karácsonyi szünetre hazajött Békésre. Vásárhelyről Békéscsabára vonattal utazott, onnan pedig gyalog folytatta az útját. 1946-ban Békésen kezdte el írni Óraadók királysága című, ironikus fordulatokat sem nélkülöző esszéjét Vásárhelyen szerzett tanári tapasztalatairól. (Az ottani gimnáziumban biológiát, filozófiát, történelmet és irodalomtörténetet is tanított.) Megemlíthető még, hogy Békésen született egyetlen fennmaradt verses drámája, a Sámson.
Mórocz Gábor befogadástörténeti vonatkozású előadásában kiemelte, hogy Németh Lászlót nem csak a saját korában érték éles bírálatok. Személye és munkássága évekkel, évtizedekkel halála után, a közeli múltban is viták kereszttüzében állt. Németh gondolkodása sem 1945 előtt, sem azt követően nem volt mentes az aktuális korszellem hatásától. Ezért is fontos, hogy történeti érzékenységgel és kritikai szemlélettel közelítsünk az esszéíró – problematikus ideológiai tartalmakat is hordozó – műveihez.
Ám azt is látni kell, jelentette ki, hogy Németh sohasem vállalt közéleti tisztségeket, ilyen értelemben nem vált a különböző politikai rendszerek kiszolgálójává. Magas erkölcsi mércét állított önmaga és korának magyar értelmiségijei elé. Nem mellékesen: távolságtartással szemlélte az erkölcsi alapelvektől gyakran elvonatkoztató politika konkrét gyakorlatát. Béke a háborúban című esszéjében az aszketikus önformálást végrehajtó „szent” és a világ – gyakran erőszakos eszközökkel történő – megváltoztatását céljául kitűző „forradalmár” (voltaképpen: „komisszár”) tipikus alakjait állította egymással szembe. Az író szerint viszont a jövő hőse az „orvos, aki az egészségével gyógyít.”
Az irodalmi est végén beszélgetésre is alkalom nyílt. A közönség soraiban jelen volt és szót kért Gellénné Körözsi Eszter nyugalmazott békési tanárnő, akiről kiderült, hogy személyesen ismerte az író legkisebb lányát, Németh Csillát. A gimnázium egykori pedagógusa rá hivatkozva mondta el: Németh László nagy jelentőséget tulajdonított a fizikai és a szellemi munka harmonikus egységének. Németh László nem volt gyakorló keresztyén, de azt vallotta, hogy úgy kellene élnünk, mintha Isten létezne. Gondolkozásának középpontjában az „üdvösségügy” állt, ahogyan sok más költőnknek is. Németh Csilla egykori elbeszéléséből tudjuk, hogy az író pár nappal halála előtt az asztalnál így szólt: „Igyunk Isten dicsőségére!” Utolsó szava pedig ez volt: „Örülök.”
Helytörténeti szempontból említésre méltó, hogy 1999-ben a Békéscsabai Jókai Színházban bemutatták Németh László A két Bolyai című drámáját. Ebből az alkalomból Niedzielsky Katalin interjút készített Németh László lányával, Lakatosné Németh Ágenssel a Békés Megyei Hírlap számára. A cikk illusztrációjaként egy fényképet is közöltek, melyen Németh László is látható Gulyás György, a Tarhosi Énekiskola egykori igazgatója társaságában más illusztris személyek, pl. Püski Sándor, Illyés Gyula között. (Békés Megyei Hírlap, 1999. október 8-i szám, 6. o.) 2023-ban ugyancsak a békéscsabai Jókai Színház előadásában láthatta a közönség Németh László Petőfi Mezőberényben című drámáját.
