A Himnusz eléneklését követően Bakucz Péter, Sarkadkeresztúr polgármesterének köszöntő beszédét Tokai Gábor, a település alpolgármestere olvasta föl. Majd dr. Halmágyi Miklós, az MNL Békés Vármegyei Levéltár történésze, levéltárosa és dr. Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója a halmokról beszéltek az írott források és a régészet eredményei alapján.
Halmágyi Miklós
– Bácsmegi Gábor beszédében elmondta, hogy 5000 évesek ezek a halmok, a lovasnép által épített halomsírok. Ezek a népek erősebb testalkatúak voltak, mint a korábban itt élők, és az Al-Duna felől érkeztek a Kárpát-medencébe – tudtuk meg Halmágyi Miklóstól.
Hozzáfűzte, a sarkadkeresztúri iskolás gyerekek nagyon szép műsorral – hazaszeretetről szóló dalokkal, versekkel, mozgásművészettel készültek. Továbbá elhangzott Arany János A tetétleni halmon című verse is. Az emlékműről megjegyezte, ősi oszlopot formáz: rajta kereszt, a kereszt alatt Szűz Mária képe látható. A keresztény jelkép azért is helyénvaló, mert a középkorban a halomnál templomot építettek, minden bizonnyal a Szent Kereszt tiszteletére. Innen a helység neve: Keresztúr.
– Szelekovszky László, az emlékmű készítője az emlékműről és egy vízfolyásról beszélt, mely a halom közelében folyt. Dudás Árpád, Zsadány polgármestere a térség múltját mesélte el, megemlítve, Zsadányban volt Attila király székhelye. Mihók Péterné, a program egyik szervezője Sarkadkeresztúr 18. századi múltjáról beszélt, családtörténeti vonatkozásokkal kiegészítve. Juhász Gergő, a Gyulai Zeneiskola tanár az Il Silenzio című darabot játszotta trombitán – fűzte hozzá.
Az ünnepség végén a szervezők süteménnyel és üdítővel várták a megjelenteket, mód nyílt a kötetlen beszélgetésre.
***
Halmágy Milós ünnepi beszédében egyebek mellett elmondta, „ami közvetlen közel van hozzánk, ami mellett naponta elmegyünk, annak az értékét sokszor nem becsüljük eléggé. Ezért hasznosak a mostanihoz hasonló rendezvények, mert felhívják a figyelmet azokra a kincsekre, melyek a kezünk ügyében vannak. A magyar Alföld kincsei közé tartoznak az ősi halmok: úgy is híják őket, hogy kunhalmok. Közéjük tartozik Sarkadkeresztúr halma is, a Telek-halom. Milyen régiek ezek a halmok? Szólnak-e róluk régi írásos emlékek? Kapcsolódnak-e hozzájuk érdekes történetek? Erre keresek választ a továbbiakban – mivel levéltáros vagyok ezért az írott források segítségével.
Szoktuk használni a halmok megnevezésére ezt a szót, hogy kunhalom. Ez azonban megtévesztő, hiszen a kunok a 13. században költöztek a magyar Alföldre, az ősi halmok pedig sokkal régibbek: több ezer évesek. Ember által emelt építmények ezek, jórészt sírok fölé emelt dombok. A nép nem kunhalomnak nevezte őket, hanem halomnak, vagy hegynek. A tudomány kurgánnak is nevezi őket: ez egy régi török eredetű szó. A magyar népnyelvben korhány alakban él, földrajzi nevek őrzik emlékét.”
(Juhász Gergő – a fotókat Valki Irén és Orodán Klára készítették)
