Kórházbővítési célból a csabai elöljáróság 14 holdas területet jelölt ki azon a helyen, ahol 1776-1847 között az evangélikus egyház Körösön túli temetője volt. Ez egy kertekkel körülvett szabad terület volt akkoriban.
Az itt készült első kórházépületben négy nagyobb és négy kisebb kórterem, fürdőhelyiség és iroda kapott helyet. A gyógyítás a kórtermekben folyt, ahol 26 ágy volt elhelyezve. 1885-ig ezekben 2980 beteget ápoltak, közülük 2680-an gyógyultan távoztak. Az orvosi teendőket dr. Réthy Pál főorvos, dr. Bende Albert városi tisztiorvos és dr. Reisz Miksa városi orvos látták el. A békéscsabai kórház 1899-ben nyilvános kórház lett.
A századforduló változást idézett elő az egészségügyi ellátásban és a kórházak kialakításában is. A korszerű orvostudomány alkalmazása mindinkább kórházi, intézeti ápolást követeli meg. A békéscsabai kórház bővítése is szükségessé vált. Már 1901-ben sem volt képes a napi 55 fős beteglétszámot befogadni. Dr. Reisz Miksa főorvos sürgetésére a község vezetése is lépéseket tett a közkórház bővítésének érdekében. Ugyanezt támogatta dr. Fábry Sándor vármegyei alispán.
Az Ádám Gusztáv mérnök által készített kórháztervet a közgyűlés elfogadta, és sürgette a kivitelezést. Az új, emeletes kórház építése 1904. július 18-án, egy hétfői napon kezdődött, amikor a csabai Wagner József építész vállalata elkezdte az alapásást a gyógyításra már nem használható régi épület mellett, a Széchenyi ligettel szemben.
A csabai kórház történetének első emeletes, látványos kert felőli homlokzatú épülete 1905-ben készen, a kornak megfelelő színvonalú, gyógyításra alkalmas berendezéssel, 16 betegszobával, 80 ággyal, központi gőzfűtéssel és külön vízvezetékkel ellátva kezdte el a gyógyítást.
A nagy múltú, immár 155 éves gyógyító, dr. Réthy Pál nevét viselő kórház jövőre 115 éves épülete még a gyógyítást szolgálja. Sajnálatos, hogy nem őrizhette meg patinás eredeti látványos arculatát a régmúlt idők emlékeként.
Gécs Béla
