(Tegeződve beszélgettünk, régi ismertségünk végett.)
– Azok örvös galambok – válaszolja a fenti kérdésekre Boldog Guszti. – Ők is keményen urbanizálódnak, mint ahogy a belvárosban a kacsák.
– A városi levegő szabaddá tesz?
– Minden élőlény a forrásokat keresi: a patkány a szemeteseinket, a csatornarendszerünket veszi igénybe, a verebek is a hulladékra gyűlnek a piac környékén.
– Vagy a galambok a vasútállomáson.
– Azok házigalambok. Általában azok a vadmadarak vernek tanyát a városban, amelyek szaporodását a természetben valami korlátozza. A szajkó vagy a szarka fosztogatja fészkeiket, esetleg a héja vadászik rájuk. A bátrabbak kipróbálják, hogy milyen a városban élni, ahol nincs ragadozó, az emberek pedig pátyolgatják, etetgetik őket, biztonságot adnak nekik, így mi magunk segítjük a városiasodást. Az örvös galambok szinte már annyira urbanizálódtak, mintha házigalambok lennének.
– Ha bemennek a centrumba, veszélyt jelentenek a házigalambokra?
– Rájuk nem, mert mások a fészkelési szokásaik. A házigalamb a padlásokra, kiugró falperemekre, az örvös pedig a fára szereti tenni a fészkét. Amelyik fajt mi évtizedeken át vadgalambnak neveztünk, azok valójában nem galambok, hanem balkáni gerlék. Az 1930-as évek elején jöttek be a Balkán felől a Kárpát-medencébe és ugyanúgy futottak be karriert nálunk, ahogy most az örvös galambok teszik.
Előttük egy másik faj képviselői, vadgerlék éltek a települések közelében, amelyeket a balkáni társaik szép lassan kiszorítottak élőhelyeikről, egyre ritkábban lehet látni őket a fasorokban, dűlőutak melletti bokrokban. Úgy 10 éve bejött az erdőből a városba az örvös galamb is, ők pedig elfoglalják a balkáni gerlék költőhelyét.
– Méretükből kifolyólag.
– Az erősebb kutya győz.
– A végén mi lesz? Németjuhászkutya méretű galambok jönnek?
– Náluk már nincs nagyobb. Egyébként Nyugat-Európában már sokkal korábban betelepedtek a városba, ahogy a hattyúk, kacsák vagy különböző, leginkább betelepített vadludak.
– Tudom, a csabai Facebook oldalakon már rendesen kitollazták a témát, de mit tudsz Sanyiról, az Őr utcai kakasról?
– Nemrégiben, egy szombati nap a lányaimmal elmentem a piacra lángost venni és meglátogattuk a kakaskát is. Láttuk, hogy az emberek etetgették, kényeztették. Aranyos dolog, hogy a lakótelepen, ahol már elidegenedtünk a természettől, valami kitörést keresünk. Ilyen a házi kacsák etetése az Élővíz-csatornán vagy a Sanyiról való gondoskodás. De látod, te is azzal jössz, hogy mit árthat nekünk a galamb, míg a kakas meg milyen cukiság.
– Egy időben volt egy sólyom is a városban, amelyik állítólag rendet csinált a szárnyasok közt.
– Néhány vándorsólyom rendszeresen nálunk tölti a telet, kozmopolita faj, szinte bárhol megjelenhetnek – leginkább vonuláskor. Csabán egy az evangélikus templom tornyában telelt éveken keresztül, de ez legutóbb elmaradt. Olykor fogott galambot is, de többnyire kiment a városból pusztai madarakra vadászni. Az étrendjét nyomon tudta követni bárki, hiszen a lábak, szárnyak, fejek rendre ott voltak a templom lépcsőjén.
.jpg "Boldog Kata, Gusztáv és Anna – Fotó: behir.hu/Such Tamás")
– Kicsit más téma, de ide kapcsolódik: amikor volt harcoshalunk, attól mindenki rettegett az akváriumban, emiatt külön is volt a többiektől. Ha azonban benyúltam a vízbe, ő szinte megbolondult, miközben a másik, tetején nyitott, vízzel telt üvegdobozban az aranyhalak szinte puszilgatták az ujjamat.
– Az ökológia tudománya alapvetően kétféle szaporodási stratégiát ismer: a „K” és az „r”. Ha nézel egy afrikai természetfilmet, azt látod, hogy zebrából nagyon sok van, ők az „r” stratégiások; az oroszlánok kevesebben vannak, ők a „K” csoportba tartoznak, de így működik a csuka és a keszeg, a macska és az egér viszonya is. A ragadozók mindig lassabb szaporodásúak, mint a prédáik.
Ezért veszélyes a szúnyogirtás is, mert nemcsak a szúnyogokat, hanem a ragadozóikat is megöli. Egy szúnyog hét nap alatt reprodukálja magát, a természetes ellenségeiknek viszont évente gyakran csak egyszer nyílik lehetőségük a szaporodásra. Ha a méregszórással sikerül végleg kipusztítani a ragadozókat, akkor onnantól akár hetente kétszer-háromszor is szórhatjuk a vegyszert a szúnyogok miatt.
A sólyom is sokkal ritkább, mint a galamb. Azért is csökken az állományuk, mert ha fészekfoglalási, költési időszakban megzavarjuk őket, akkor elhagyhatják a fészküket és kimaradhat az éves szaporulat. Míg, ha a galambot elhessegeted, akkor néhány nap múlva máshol rak fészket, és felneveli a fiókáit. A házi állatok szinte egész évben képesek szaporodni, míg a vadon élők, köztük a ragadozók sokkal érzékenyebb.
