– Amíg szép parkos a város, addig az egyébként erdőlakó örvös galambok bejönnek. Főleg, ha azt látják, hogy biztonságos a környék. Őket a természetben sok ragadozó tekinti prédaállatnak, itt a városban pedig sokkal kevesebb a veszélyforrás – mondja Boldog Gusztáv.
.jpg "Boldog Gusztáv – Fotó: behir.hu/Such Tamás")
Boldog Gusztáv – Fotó: behir.hu/Such Tamás
A természetvédelmi szakember hozzáteszi, hogy a településen sokkal jobb fészlelőhelyek vannak: több a bokros, nagy fás terület, míg a várostól kifelé egyre kevesebb van ezekből, manapság, ahogy fogalmaz, tokától-bokáig felszántanak mindent, a búzában pedig nem tudnak fészkelni a madarak.
A város urai, azaz örvös galambok az Andrássy úton – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– A házi galambok elsősorban épületeken, padlásokon fészkelnek. A városban évek óta újabb és újabb mentőmegoldást találnak ki ellenük, miközben a házi galambok ezt kihasználják; ha megnézzük, a galambelhárító-rendszert, talán ezek oltalmában fészkelnek a legbiztonságosabban. Noha korábban volt olyan ötlet, hogy vadászmadárral ritkítsák őket, de ezt a solymászok megmosolyogták, hiszen a ragadozómadaraknak kicsi ez a tér – fogalmaz.
Józsa Csaba – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Józsa Csaba, csabai polgár szerint a Covid alatt nőtt meg a városi galambállomány, mert ha egy helyen nincs mozgás, akkor elszaporodnak, és a fejedre nőnek, "az áldás pedig felülről jön".
Radu Laura – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– Jaminában lakom, ott lényegesen kevesebb a galamb, ahol nincs annyi fa; de az sem állapot, ha kivágjuk őket – jegyzi meg Radu Laura, egy belvárosi ajándékbolt vezetője. – Amikor viszont a Lencsésin laktam rendszeres probléma volt, hogy szinte naponta kellett az autót takarítani.
Mlinár Pál bicikliülését épp a Szőke Ciklon előadása alatt mintázták ki a galamb bácsik – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– A galamb egy kedves élőlény – ezt már Mlinár Pál néptáncoktató mondja. – Itt vagyunk ebben a környezetben, nem lehet kizárni őket. A védekezés egyértelmű: olyan irányba kell terelnünk őket, hogy ne zavarják a mindennapi életünket. De ha mégis zavarják, hát zavarják, hiszen ők ebben a térben mozognak. A türelmesség egy nagy erény mindenki számára. Miközben mostanában nem vagyunk türelmesek egymással sem. De vajon egy másik élőlénnyel tudunk türelmesek lenni? Noha a cicánkkal, a kutyánkkal türelmesek vagyunk, de a vadon élőkkel miért nem? És ha történestesen rászáll a vállamra egy galamb, akkor teszek arról, hogy nem elzavarom, hanem elhessentem. De hát ők velünk vannak. A mieink.
