Árpád-kori falu nyomait találták meg a régészek Békéscsaba határában

Áprilisban kezdődött el annak az Árpád-kori falunak a régészeti feltárása, amelyet az M44-es gyorsforgalmi út nyomvonalán nem messze Békéscsabától találtak. Az útépítés kapcsán az elmúlt hónapokban már számos lelet előkerült, találtak szarmata és avar kori sírokat csakúgy, mint Árpád-kori tanyákat, de most kerültek elő egy olyan település nyomai, amely a 11-12. században virágzott.

Az eddig feltárt leletek azt bizonyítják, hogy ezer éve, néhány kilométerre a jelenlegi megyeszékhelytől található települést vélhetően több mint száz évig folyamatosan lakták.

 

Medgyesi Pál éppen azt a kéttagú függőt vizsgálja, ami ottjártunkkor került elő. Fotó: Ujházi György
Medgyesi Pál éppen azt a kéttagú csüngő vizsgálja, ami ottjártunkkor került elő. Fotó: Ujházi György

 

Medgyesi Pál  a behir.hu-nak is megmutatta azt az úgynevezett kéttagú csüngőt, amelyet őseink általában női pártán, ruhán, illetve ingnyakon viseltek a 10-11. században. A Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettese azt is elárulta: a tárgy onnan kapta nevét, hogy két részből állt, egyiket a ruházatra varrták, a másik részét (amely a képen is látható), ehhez rögzítették úgy, hogy szabadon mozogjon.

 

Egy az Árpád-korra jellemző kemence-bokor, melynek környezetében számos állatcsontot találtak a szakemberek. Fotó: Ujházi György
Egy az Árpád-korra jellemző kemence-bokor, melynek környezetében számos állatcsontot találtak a szakemberek. Fotó: Ujházi György

 

A szakemberek szerint egyre egyértelműbbé válik, hogy a honfoglalóknak több száz év kellett ahhoz, hogy a pogány vallásról áttérjenek a keresztény kultúrára. A régészek abból következtetnek erre, hogy közel 80 kemence környezetéből nem csak marha- vagy disznócsontok kerültek elő.

– A legtöbb csontanyag lovakhoz köthető, ezért talán nem túlzás, ha kijelentjük, hogy igenis itt fogyasztották a lovakat, az egyházi tiltás ellenére. Érdekesség továbbá, hogy a településen rengeteg kutyacsontot találtunk. Egészben is eltemették a jószágot, de sokszor kettévágva kerültek elő az ebek – emelte ki Nagy Dániel Sándor, a Munkácsy Mihály Múzeum ásatásvezető régésze.

A szakemberek úgy gondolják, hogy ez is egy pogány szokásra utalhat, amely szerint őseink kettévágott kutyára tettek esküt.

 

Itt például az egyik kemencében találtak rá egy kutya maradványaira. Fotó: Ujházi György
Itt például az egyik kemencében találtak rá egy kutya maradványaira. Fotó: Ujházi György

 

Emellett a néhány napja előkerült két teljes lócsontváz a régészek szerint már arra utalhat, hogy a falu egykori lakói kötődhettek kedvenc lovaikhoz.

 

A teljes lócsontvázak helyzetéről is készítenek méretarányos rajzot a szakemberek. Fotó: Ujházi György
A teljes lócsontvázak helyzetéről is készítenek méretarányos rajzot a szakemberek. Fotó: Ujházi György

 

A múzeum munkatársai a mozdítható leletanyagot a Munkácsy Mihály Múzeumba szállítják, azokat pedig, amelyek nem mozdíthatóak, dokumentálják az utókornak.

– Ezeket a leleteket rajzoljuk, fotózzuk, dokumentáljuk, metszetrajzokat készítünk egy-egy objektumról, hogy valóban úgy maradjon meg az utókornak, hogy tudjuk, milyen lehetett egykor. Hiszen az egykori életet keressük: azt, hogy hogyan élhettek ezek az emberek, milyen lehetett a mindennapjuk. Az lenne a legjobb, ha egy készülő kiállításon ezt is be tudnánk majd mutatni – emelte ki Medgyesi Pál régész, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettese.

Az egykor virágzó falu lakói közel két évtized után talán jobb legelőket keresve odébb álltak, de árkaik, kemencebokraik és földbemélyített házaik nyomát maguk után hagyták.

 

Nagy Dániel Sándor és Medgyesi Pál az ásatáson Fotó: Ujházi György
Nagy Dániel Sándor és Medgyesi Pál az ásatáson Fotó: Ujházi György

 

Április óta több mint 800 régészeti objektum került elő, melyek alapján a szakemberek azt feltételezik, hogy egy kilométer széles és másfél kilométer hosszú település nyomaira bukkantak.

 

Az Árpád-kori védőárok készítői ezer éve egy szarmata harcos sírját is megtalálták. Nagy Dániel Sándor azt mutatja, ha akkor kibontották volna a harcos sírját megtalálták volna a szarmata férfi vaslándzsáját. De őseink csak az árkot ásták ki, Így a múzeum régészei találtak rá a lándzsára is. Fotó Ujházi György
Az Árpád-kori védőárok készítői ezer éve egy szarmata harcos sírját is megtalálták. Nagy Dániel Sándor azt mutatja, ha akkor őseink kibontották volna a harcos sírját megtalálták volna a szarmata férfi vas lándzsáját. De a falu lakói csak az árkot ásták ki, Így a múzeum régészei találtak rá a lándzsára is. Fotó Ujházi György

 

Megosztás:

Címke: , , , , , ,