Árpád-kori és szarmata szálláshely-maradványokat tártak fel a régészek Gyula Paradicsomi városrészében egy önkormányzati beruházás előkészítésekor.
Egy közel kilencszáz éves kemence-bokor maradványait tisztították meg a szakemberek. A napokban Gyulán végzett ásatás nem csak Árpád-kori, hanem közel 2000 éves leleteket, gabonatároló gödröket és vízelvezető árkokat hozott a napvilágra - mondta el Liska András. A régész hozzátette: ezek arról tanúskodnak, hogy egykor virágzó, békés közösség élt ezen a területen.
–A bronzkori időszakhoz néhány tárológödör és néhány vízelvezető árok kapcsolható. Az Árpád-kori idősíkból – ami nyilván jóval később volt – pedig földbe mélyített házak és külső kemencék kerület elő. - mondta el Liska András, régész.
A föld nem csupán szarmata kori leleteket, hanem - néhány tíz méterrel arrébb – egy kilencszáz éves, négy kemencéből álló, úgynevezett kültéri kemence bokrot, és egy lakóhelyek maradványait rejtette sok száz évig. A régészek hétköznapi használati tárgyakat találtak meg.
–A feltárás jelentősége abban áll, hogy Gyula környéke az már a neolitikumtól lakott volt. A 8000 éves leletek ugyanúgy megtalálhatók itt, mint a későközépkori leletek is. És ebbe a folyamatos életbe, ennek a folyamatos életnek a történetébe nagyon remekül beilleszthető ennek a szarmata-kori, római császári kori falunak az élete, jelentősége is. - emelte ki az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. szakembere.
Egy önkormányzati beruházás előkészítése miatt kezdték el az ásatásokat a lelőhelyen. A paradicsomi városrészben most feltárt három helyszín csupán töredéke a Gyulán található közel 800 régészeti lelőhelynek, mégis számos kérdésre adhat választ a szakembereknek.
Fotó: Kugyelka Attila
