Anno 1921 - Békéscsaba és a világ 1921. október végén

2021. október 30. 15:00 | Ugrai Gábor

A rendkívüli helyzet rendkívüli kiadást érdemel. Nem szeretjük, de rombolni nem szabad; határozott állásfoglalás Az Est elleni támadás ügyében. Végre van helyük a fiatal kisgazdáknak! Egy kis önreklám: ki nem olvasta, feltétlenül olvassa el!

Országos hír – Horthy Miklós kiáltványa a nemzethez

IV. Károly második visszatérési kísérlete olyan hatással volt a Körösvidék szerkesztőségére, hogy két napon belül a harmadik (!) különszámot adták ki Békéscsabán. A rikkancsok útján terjesztett lapszámok közül most az 1921. október 25-én napvilágot látott és mindössze egy oldalas rendkívüli kiadást mutatjuk be.

A két koronáért árusított újság (ugyanennyibe került a több oldalból álló „rendes” napilap is – a szerk.) első felében Horthy Miklós kormányzó nemzethez szóló kiáltványát ismertetik szóról-szóra. Ebben az államfő köszönetet mond mindazoknak, akik a félrevezetett király visszatérését megakadályozták. Ők azok, akik miatt elhárult a polgárháború, az idegen megszállás és „az ország megsemmisülése” is. A kormányzó elsősorban a Dunántúlon élőknek köszönte meg, hogy „nyugalmát és higgadtságát túlnyomó részbe zavartalanul megőrizte”, illetve megemlékezett Budapest lakosságának „higgadt és hazafias magatartásáról”. Kiáltványát, melyet Bethlen István miniszterelnök is aláírt, a következő gondolattal zárta: „Bizom abban, hogy ezen események hatása alatt a soka szenvedett ország hazafias polgársága a mult szenvedésein és veszteségein okulva, egy emberként áll a Haza jól felfogott érdeke mellé”. Ezen kívül még négy rövid cikk szerepelt az egyoldalas kiadványban. Az elsőben azt jelentette a Magyar Távirati Iroda, hogy a IV. Károly mellett harcolókat megtévesztették azzal, hogy „a Budapesten kitört kommunizmust kell leverniük”. Amikor a tévedés kiderült, fehér zászlókkal jelezték a velük szemben álló Nemzeti Hadsereg számára megadási szándékukat. A következő cikkben „két előkelő diplomata” nyilatkozata olvasható, melyben kijelentették (a kormány nem kis örömére – a szerk.), hogy a „Bethlen kormány ma kétségtelenül Európa legerősebb pozicióval bíró kormánya, mert amit az utóbbi napokban teljesitett a rend megóvására, az jelenleg példa nélkül álló nagyszerű cselekedet”. A rendkívüli kiadás két utolsó cikke két párt állásfoglalását közölte. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja itt hozta nyilvánosságra 5 pontos határozatát, mely szerint (1) semmi tudomásuk nem volt előzetesen a király visszatéréséről, (2) tiltakoznak a külföldi beavatkozás ellen, (3) „sajnálatát fejezi ki a párt afölött, hogy magyar vér omlott”, (4) kifogásolja a királyságot, mint államformát lejárató hangulatot és (5) azt szeretnék, hogy ha az ország érdeke és a király tekintélye sem sérülne. A Közép Párt tagjai kivétel nélkül elítélték az általuk csak „kalandorvállalkozásnak” nevezett királypuccsot és azt remélik, hogy a „bünszerzők megfelelő megtorlásban részesülnek”. A Körösvidék rendkívüli kiadásának alján még a következő értesítés volt olvasható: „Amennyiben a nap folyamán fordulat áll be a helyzetben, ujabb rendkívüli kiadást bocsájt ki a Körösvidék”.

 

Országos hír – Mi történt a nyomdában?

Az Athenaeum Nyomdát (mely napjainkban is működik – a szerk.) 1921 őszén fegyveres támadás érte, mely szégyenteljes eseményről a békéscsabai Körösvidék is tájékoztatta olvasóit. Ebből kiderült, hogy az igazi célpont Az Est címet viselő napilap volt, hiszen annak az Erzsébet körúton található „kiadóhivatalát” is támadás érte.

A csabai lap részletes tudósítást közölt a „sajnálatos eseményről”. Október 25-én hajnalban egy 30-40 fős fegyveres különítmény hatolt be a nyomdába és a megfélemlített nyomdászok szeme láttára a beindított gépekbe „különböző géprészeket dobáltak bele, majd kézigránátokat helyeztek alájuk, ugy hogy a gépterem hatalmas gépei közül egyetlen-egy sem maradt épen”. Ugyanez a fegyveres csoport ezt követően az Est kiadóhivatalához vonult, ahol „pár perc alatt a vasredőnyöket darabokra tépve, behatoltak a helyiségbe és az egész berendezést elpusztították”. Ekkor érkezett a helyszínre a budapesti rendőrség és akadályozta meg a további rombolást. A fegyvereseket azonban ez sem tántorította el attól, hogy a Népszava nyomdájához vonuljanak. Ott a „nyomda épületét erős rendőri készenlét szállotta meg, ugy hogy a támadás nem sikerült”. Érdekes, hogy a támadás ellenére Az Est című napilap megjelent október 26-án is és csak a 3. oldalon tájékoztatta olvasóit az eseményekről egy erősen cenzúrázott, három oldalas cikkben (az első két oldalt IV. Károly visszatéréséről szóló tudósítások töltötték meg – a szerk.). A Körösvidék szerkesztőségét aggasztotta ez az esemény, hiszen a sajtószabadságot érte támadás Budapesten Éppen ezért másnap a „Gondolatok” rovatban a címlapon közölték véleményüket az üggyel kapcsolatban. Ebben leszögezték, hogy nagyon sokban nem értenek egyet Az Est szellemiségével, de „azt a rombolást, amelyet Az Est nyomdájában s kiadóhivatalában elkövettek mégis a leghatározottabban elitéljük s felette őszintén megütköztünk”. Ha valaki bojkottálja Az Estet, az rendben van, de fegyveres erővel rombolni nem szabad. A Körösvidék egyértelmű állásfoglalást tett: „Aki tehát rombol és pusztít végeredményben a hazának árt”.

 
Helyi hír – Avatás Békéscsabán

„Mert kell egy hely, egy vonzás, melyhez tartozunk/Mert kell egy hely, hol néha másról álmodunk” – hallható napjainkban a Padlás című musicalben. Kellett egy hely a csabai kisgazda ifjaknak is, erről a Körösvidék 1921. október 25-én tudósította olvasóit.

A két nappal korábban, a Luther utcai egyleti házban megrendezett eseményen körülbelül 60 ifjú jelent meg és csodálták meg a két kisebb teremből kialakított nagyobb helyiséget. A terített asztalok körül helyet foglalók az ünnepség elején közösen énekelték el a Himnuszt és hallgatták meg Zsilák Mihály elnököt. A nyitóbeszédből kiderült, hogy az egyesület legfontosabb célja a „művelődés fokozása” és ezt, mármint a „komoly tanulásért való lelkesedést s a tanulásra való serkentést” az elnök minden ifjú céljának jelölte meg. Ezt követően Patay András szavalta el „nemes tűzzel és lelkesedéssel” saját költeményét, melyben a kifosztott és megalázott trianoni Magyarországról fogalmazta meg gondolatait. Ezután Kaczkó György ünnepi beszéde következett. A szónok folytatta Zsilák elnök úr gondolatait, ő is a tanulás fontosságára hívta fel a figyelmet „nagy szónoki készségről tanúskodó előadásban”. Az ünnepség hivatalos része a Szózat eléneklésével véget is ért, de az ifjak maradtak még az „egyszerű, de magyaros” vacsorán. Beszédek, pohárköszöntők és „tíz uj tagnak törzstaggá való felavatása” következtek, majd kisebb vita kezdődött a „Mi is legyen az egyesület működésének végső célja?” témakörben. Ezt követően a lelkes ifjak egészen éjfélig maradtak és „kedélyes hangulatban” beszélgettek egymással.

 
Kommentár nélkül

 

Forrás:

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?pg=96&layout=s

Az Est

https://adt.arcanum.com/hu/view/AzEst_1921_10/?pg=170&layout=s

 

További programok »

Itthon

A Magyar Kultúra Lovagja lett a szarvasi születésű Dobrotka Pál

Dobrotka Pál évtizedekig élt Békés megyében; a csabaiak leginkább a vendéglátás területéről ismerik. Közben egy jó másfél évtizede már könyvkiadóként is tevékenykedik. 2011 óta a szegedi központú Nemzeti Értékek Könyvkiadó egyik alapítója és vezetője.
2022. január 27. 16:44
FEL