Országos hír – A Bethlen-kormány megalakulása
IV. Károly első visszatérési kísérletének egyik következménye volt a válság alatt a (Horthy szerint – a szerk.) határozatlanul fellépő Teleki Pál lemondása április 13-án. A hatályos törvények szerint ezt a kormányzónak kellett elfogadnia és neki kellett megbíznia az általa kiválasztott személyt, hogy alakítson kormányt. Horthy Miklós gróf Bethlen Istvánt bízta meg még aznap ezzel a cseppet sem könnyű feladattal, aki tíz éven keresztül töltötte be a posztot és végül neki sikerült konszolidálni a fennálló rendszert.
A Körösvidék olvasói 1921. április 15-én (pénteken) címlapon olvashatták, hogy az új miniszterelnök „már részletes előterjesztést tett a kormányzónak kabinetalakitási tervezetéről”. Hivatalos kormánylista ekkor még nem jelent meg, de a politikai találgatások és a parlamenti folyosói pletyka alapján már közöltek egy névsort, mely egy kivételével a véglegesnek volt tekinthető. Másnap, április 16-án jelent meg a békéscsabai lapban a kormányzó miniszterelnöki kinevező levele és a kormány hivatalos névsora. A Körösvidék ugyanebben a számban „Az új kormány” címmel jelentetett meg egy írást, melyben megállapították, „hogy úgynevezett erős kabinet vette kezébe az ország ügyeinek vezetését”. Ezt követően pár sorban bemutatták a kormány tagjai közül azokat, „akik az aktív politikának még nem állottak annyira homlokterében, hogy közismertek lennének”. Így ismerhették meg a csabaiak a miniszterelnököt, Dr. gróf Bánffy Miklós külügyminisztert, gróf Ráday Gedeon belügyminisztert és Dr. Bernolák Nádor népjóléti minisztert. A lap még több alkalommal foglakozott az új politikai helyzettel, és a kormánnyal kapcsolatban a következőt írta: „Mi előlegezzük a bizalmat az uj kormány részére, abban a meggyőződésben, hogy munkája keresztény és nemzeti alapokon indul meg és ezt az erkölcsi tartalmat nem engedi jelszóvá lesülyedni soha, hanem igyekszik intézményes biztosítékokkal egész állami és társadalmi életünk fundamentumává tenni”.
Helyi hír – Strand Csabán?
Felcsillanhatott sokak szeme, amikor kinyitották a Körösvidéket április 17-én, mert a 2. oldalon azt olvashatták, elképzelhető, hogy a csabai strand hamarosan megnyitja kapuit.
Az történt ugyanis, hogy „Békéscsaba város fürdőbizottsága” elé került Lipták G. Pál tervezete (melyet egyszer már a város közgyűlése elutasított) és „alapos mérlegelés után megszövegezte azt a szerződést, melyet a város kötne Liptákkal. Ha a közgyűlés jóváhagyja a szerződést, akkor végre talán mégis lesz fürdő Békéscsabán”. A szerződés szerint Lipták vállalta, hogy november 1-ig megkezdi a fürdő építését és azt két éven belül be is fejezi és el is kezdi annak működtetését. Maga a fürdő épületét kétemeletes tervezték és a Szemián sorral szemben (ma Derkovits sor a Békés Megyei Könyvtár előtt – a szerk.), az Élővíz-csatorna mellett épült volna fel. A beadott tervezet szerint a „fürdő nagy része a Köröscsatorna medrében volna, melyet Lipták saját költségén köteles feltölteni, úgyszintén köteles parkírozni a be nem épített részeket az épület környékén”. Ha ez az elképzelés megvalósul, ma talán teljesen más képet mutatna Békéscsaba belvárosának itt található területe. A fürdő része lett volna egy 30x14 méteres uszoda, „tussterem” és törökfürdő, valamint 90 kabin is. A város pedig azt vállalta, hogy 30 éven keresztül évente 5 000 koronával támogatja az új fürdőt. A Körösvidék szerkesztősége örült a hírnek és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a képviselőtestület elfogadja azt. A cikk egy felszólítással zárult: „Ragadja hát meg a képviselőtestület az alkalmat, hogy — ha anyagi áldozatok árán is — megajándékozhassa a várost nemcsak egy szép épülettel, hanem egy mindennél fontosabb közhasznú intézménnyel is”. Ezek a tervek azonban nem valósultak meg és derék őseinknek még bő egy évet kellett várniuk arra, hogy 1922 nyarán végre birtokba vehessék az Árpád strandfürdőt.
Helyi hír – Mit törölt a cenzor?
A mai kor embere elcsodálkozik, amikor kinyitja a Körösvidék 1921. április 16-i számát a 4. oldalon, hiszen a Színház rovatban nem talál mást csak egy rövid és tömör mondatot (azt is zárójelben): „Itt a cenzor törölt.”.
A világháború következtében bevezetett előzetes sajtóellenőrzés a nagy világégés után is megmaradt, bár a Teleki Pál vezette kormány a sok beérkező panaszra tekintettel „az előzetes vizsgálat rendszerét a fakultatív cenzúra koncepciójának megfelelően alakították át. […] A fakultatívnak mondott vizsgálati modellben a szerkesztőknek, kiadóknak láthatóan nem volt kötelező a sajtóterméket cenzúra alá küldeni.”. De milyen mondanivaló akadhatott fenn a cenzúra hivatalában, mely közlését ezen a napon megtiltották? Erre már másnap választ kaptak az olvasók, mert a legnagyobb meglepetésre „Itt a cenzor törölt” címmel jelent meg egy cikk a csabai újságban, mely az előző napi hírre reagált. Ebből kiderült, hogy bár a Körösvidék egyetért a cenzori intézménnyel: „sőt a magunk részéről egy szükséges rossznak tartjuk, hiszen a sajtókalózok, akik ma is többségben vannak a nyomtatott betű körül, […] nem cenzúráznak lelkiismeretük szerint”, de ebben az esetben nem értik, hogy mi történhetett. Úgy döntött a szerkesztőség, hogy teljes egészében közli a tegnap még tiltott, de mára már engedélyezett (!) színházi kritikát. Az ominózus cikk a „Patronázs Egyesület felolvasó estéje” néven jelent meg és arról szólt, hogy ez a „spiritiszta és okkultista” egyesület a Színházban tartott egy igen csekély nézőszámot vonzó eseményt. Itt fellépett Dessewffi Flórika, „aki minden taktusérzék nélkül küzködött, ismételt egy darabig; nem volna szabad esti színpadra vinni.”, Dr. Zvaratkó Pál felolvasott a „bűnöző gyerekekről […] s szociológiáról, gyermekbiróságról és a' mocsárba merült gyermekek megmentéséről”. Ez az est nem keltette fel a békéscsabaiak érdeklődését, sőt „a nagyon kis közönség ásítva hallgatta a csabai egészséges idegzetű embereknek egyáltalán érthetetlen magyarázatokat s lassan megszöktek a színházból”. Ez volt tehát az a tudósítás, melyet a cenzor nem engedélyezett, de másnap teljes egészében megjelenhetett, hiszen – a lap véleménye szerint – „a Körösvidékben egy betű sem jelenhet meg, ami az igazsággal ellenkezik”.
Kommentár nélkül
Forrás
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/
Bethlen-kormány
Romsics Ignác: Bethlen István kormányalakítása (BBC History, 2021. április)
Fürdő
https://csabaihazak.blog.hu/2017/11/14/arpad_furdo_294
Cenzúra
