Anno 1921 - Békéscsaba és a világ 1921. január elején

2021. január 9. 15:27 | Ugrai Gábor

Új év, új remények! Ezekre szükség volt 100 évvel ezelőtt is, a kormányzó nem véletlenül nevezte az 1920-as évet a magyarság legszomorúbb évének. Vadászni azonban minden körülmények között lehet és a statisztikákban is el lehetett merülni a Körösvidék segítségével. Mi történhetett a Prófétában?

Országos esemény – A kormányzó fogadta a kormányfőt

Nem volt megállás a magyar politikai életben, hiszen 1921. január 1-jén délelőtt a miniszterek már a Sándor-palotában köszöntötték Teleki Pál miniszterelnököt, majd rövid eszmecsere után a kormány tagjai átsétáltak Horthy Miklóshoz a közeli Várpalotába.

Itt a kormányfő köszöntötte a kormányzót a nemzetgyűlés nevében és elmondta, hogy az „elmúlt esztendő az első azon a hosszú és nehéz uton, amelyen végig kell haladnunk, mig sok esztendő múlva elérjük az erős, a boldog Magyarországot”. Teleki kiemelte Horthy vezető szerepét az első világháború után zűrzavaros helyzet helyreállításában, méltatta a Siófokról Budapestre vezetett a Nemzeti Hadsereget és hangsúlyozta, hogy az „erős, uj nagy Magyarország akkor jön el, ha a gazdasági megerősödés bekövetkezik és a szociális nyugalom helyreáll”. Horthy Miklós államfő válaszában megköszönte és viszonozta a jókívánságokat. Az 1920-as évet „ezeréves múltunk talán legszomorúbb esztenedeje” jelzővel illette, de fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy keressük a megértést és a jó kapcsolatokat a szomszéd államokkal. Külön megemlékezett a pápa „velünk szemben mindenkor tanúsított jóindulatáról” és azokról az országokról, melyek a nehéz helyzetben is segítették hazánkat. Belpolitikai kérdésben a konszolidációt és a gazdaság megerősítését tartotta a legfontosabbnak. Beszéde végén a nemzetnek is üzent: „Mindenki emelt fővel tekintsen a jövő felé!”. A kormány tagjai „lelkesen megéljenezték a kormányzót, aztán vísszamentek a miniszterelnökségre”, ahol további politikai beszédekkel folytatódott a nap. A „többségi párt” nevében Hermann Miksa köszöntötte a végrehajtó hatalom tagjait, majd újra Teleki Pál következett. Mondanivalója lényege a „dolgozni és dolgozni hagyni” volt, hiszen a nemzetre még rengeteg munka várt, hogy talpra tudjon állni. Természetesen üzent az elszakított országrészekben élő magyaroknak is: „mi ma is egyek vagyunk velük, mert országrészeket el lehet választani egymástól határokkal, de nemzetet nem”.

 

Vármegyei esemény – „Fut a nyúl a mezőn és énekel”

A vadászat kedvelt elfoglaltsága volt a korszak gazdasági és politikai elit tagjainak, bár néha igen veszélyesen alakult ez a típusú szórakozás. Egy ilyen esetről számolt be a Körösvidék 1921. január 4-én, amikor is a olvasók megtudhatták, hogy Békés vármegye főispánja, Dr. Egán Imre „vadászfegyvere ugyanis kezében véletlenül elsült és a lövedék könnyebben megsebesitetette”.

Ez a szerencsés baleset nem szegte kedvét azonban azoknak, akik ellátogattak január 6-án és 7-én Bánkútra, hogy részt vegyenek Habsburg József főherceg birtokán rendezett vadászaton. A csabai napilap tudósításából kiderült, hogy a „meghívott vendégek közt csabai urak is voltak”, többek között Babich Pál és Jéger József gimnáziumi tanár és Dr. Berthóty István polgármester. A vadászatra január 5-én vonattal érkezett meg a főherceg és Auguszta főhercegasszony, akiket hatalmas tömeg és Baross László „főhercegi uradalmi főfelügyelő, gazdasági főtanácsos” várt. Maga a vadászat nagyon jól sikerült, az azon részt vevő „vadászok nem győznek elég dicsérő szót találni arra a tüneményes rendre és fegyelemre, amely az egész vadászaton uralkodott s eleve kizárt minden legkisebb zavart”. Az elindulások, a „körök bezárása” és az elejtett vadak összegyűjtése is rendben ment. A cikk megjegyezte, hogy a forradalom, a „vörös uralom és az oláh megszállás” hatalmas pusztítást végzett a vadállományban, de ennek ellenére a vadászat gazdag zsákmányt eredményezett: „1888 nyul, 248 fácánkakas, 7 fácántyúk, 5 róka és 4 különféle vad”.  A résztvevők beszámolója szerint nemcsak a vadászat sikere, hanem a főhercegi pár közvetlensége is örömmel töltötte el a vadászokat. József főherceg és Auguszta főhercegasszony „jóizü, magyaros őszinteséggel beszélgettek el vendégeikkel, eloszlatván minden szertartásosságot s feszességet, vadászos jó kedélyt teremtve a pihenések idején.”. A „nagy vadászat” január 7-én este ért véget, ekkor utaztak haza a díszvendégek és a meghívott csabai férfiak is.

 

Helyi hír – Békéscsabai adatok

1921. január 4-én jelentette meg a Körösvidékben a „békéscsabai anyakönyvvezetőség” az elmúlt 25 év statisztikáját, mely tartalmazta a születések, a házasságkötések és a halálozások számát is. Az adatokból kiderült, hogy az első világháborúig a születések száma mintegy 500 fővel haladta meg a halálozási számokat (születések: 1 500 fő, halottak: 950 fő).

A háború előtti években Csabán 350 körül mozgott a házasságkötések száma, és 1914-ben sem volt változás ezen adatok tekintetében. A változást a Nagy Háború második és harmadik éve hozta el, ekkor a halálozások száma meredeken meghaladta a születésekét és „attól kezdve évről-évre szinte a 100 százalékos kamatos kamatozásnak megfelelő mértékben növekszik a halálesetek többletét kifejező szám nagysága egészen 1919-ig”. A házasságkötésekben furcsa ingadozás figyelhető meg: 1915 – 123 db, 1916 – 214 db, 1917 – 140 db, 1918 – 237 db, míg 1919-ben 591 férfi és nő döntött úgy Csabán, hogy összekötik életüket. Ez utóbbi a legnagyobb szám 1895 óta! A legtöbben 1909-ben születtek városunkban (1590 fő), a legnagyobb halálozási szám (1229 fő) az 1905-ös évhez köthető. A háború elmúltával, az adatok szerint, kezdett visszaállni a „régi rend”, azaz „a halálesetek megcsappantak és a békés állapotok a város természetes népesedésén máris kedvező hatást mutatnak”.

 

Kommentár nélkül

 

Forrás

Körösvidék:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_01-03/?pg=0&layout=s

„Fut a nyúl a mezőn és énekel” - Hobo Blues Band: Vadászat

További programok »

Itthon

Rábaközi szakmai kiránduláson járt a Békéscsabai Népi Díszítőművész Szakkör

Június első hétvégéjén a 2020. évi munkájáért Stark Emlékérmet kapott Békéscsabai Népi Díszítőművész Szakkör vezetője, Baráth Éva tanulmányúton járt csapatával. A szakkör 11 tagja a Csabagyöngye Kulturális Központ Csoóri Sándor Alap által támogatott pályázata segítségével a Rábaköz motívumkincsével ismerkedhetett meg.
17:38
FEL