Megyei hír – Vitézek lettek
Az 1920 augusztusában Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend „az első világháborúban vitézül harcolt magyar katonák erkölcsi elismerése és földhöz juttatása, egységbe tömörítése és a hazafias érzés ápolása céljával” jött létre. A kormányzó hamar felhívást intézett a magyarországi földbirtokosokhoz, hogy a vitézi telkek számára ajánljanak fel parcellákat a szervezet számára.
A Körösvidék 1921. augusztus 17-én számolt be arról az eseményről, amikor Békés vármegyében először négy vitézi telket adtak át a gróf Wenckheim Géza által felajánlott területből. A csabai lap kiemelte, hogy „Örök érdeme ez Magyarország kormányzójának, aki akkor mikor az érdemeket jutalmazni akarta, az ország jövendőjére is gondolt és egy feltétlenül megbízható, kipróbált hazafiságu honvédő szervezetet létesített, mely — ha teljesert kiépül — örökre lehetetlenné tesz minden legkisebb megmozdulást is, mely a nemzet ellen támadni megpróbálná”. A megyei telkeket Dobozon osztották ki augusztus 15-én ünnepélyes keretek között, melyen az államfőt vitéz Siménfalvy Tihamér vezérkari ezredes képviselte. Ő volt az is, aki a felavatott vitézeket „beültette a vitézi székükbe”. Az ünnepségen jelen volt még „az adományozó Wenckheim grófi családon kivül Lehrer Henrik ezredes, vármegyei katonai parancsnok, dr. Daimel Sándor alispán, dr. Ruszka Zoltán kanonok, dobozi plébános, dr. Berthóty István csabai polgármester, dr. Csete gyulai polgármesterhelyettes, Szabó Jenő huszárszázados, a vármegyei vitézi szék kapitánya, dr. Moldoványi János és dr. Vangyel Endre főszolgabirák és még számosan”. A gyulai „csendes mise” után kocsival mentek ki a résztvevők Dobozra, ahol a községháza előtt folytatódott a program Vangyel Endre beszédével, melyben kiemelte, hogy „ a vitézi telek létesítésének kettős célja van: családi otthont biztosit annak, ki a haza védelmében hervadhatatlan érdemeket szerzett és hazai röghöz juttatja azt, kíméletét és vérét áldozta a hazai földért”. Doboz ünnepi közgyűlésén hangzottak el azok nevei, akik vitézi címet és telket kaptak. Déri Pál az olasz fronton 1918-ban több ellenséges vonalon áttörve bátran harcolt és a „legnagyobb ágyutüzben haladt előre”. Köves Pál szintén az olasz fronton tűnt ki vitézségével, amikor 1915-ben „az öszszes tisztek elestek, átvette a parancsnokságot és lelkesítő magatartásával példát mutatva, három napon át védte és megtartotta állásainkat”. Erdei Ferenc. volt 101-es őrmester a háború első évében a szerb fronton „géppuskás osztagával állásában maradt, azt reggeltől délutánig tartotta és igy megakadályozta a szerbekelőrehaladását”. A vitézi címet posztumusz kapta meg Palásthy Béla, aki a híres limanovai csatában próbálta megmenteni ezredparancsnoka, Muhr Ottmár életét, de közben ő is halálos sebet kapott. Mindezek után kocsikkal vonultak ki a jelenlévők a határba, ahol átadták a telkeket a négy vitéznek (az elhunyt Palásthy Béla telkét kisfiának gyámja vette át – a szerk.). Az ünnepség a gerlai kastélyban ért véget, ahol gróf Wenckheim látta vendégül egy díszebédre a meghívottakat. „A nemes gróf vendégszerető házánál a késő délutánig együtt voltak a vendégek, a legjobb hangulatban ünnepelve az első négy vitézt Békésmegyében”.
Helyi hír – Újabb rendkívüli közgyűlés
A rettenetes lakáshelyzet megoldása érdekében újabb rendkívüli közgyűlést kellett összehívnia Berthóty István polgármesternek 1921. augusztus 17-re. Az ülés kezdetén „ismertette az előadó gróf Apponyi Albert köszönő iratát, amelyet a város közönségéhez intéz válaszul a jubileumára küldött üdvözletért és a díszpolgárrá való megválasztásért”. Két kisebb üggyel folytatódott a tanácskozás: Dr. Reisz Miksa ügyvezető városi tisztifőorvost a város „átvette és illetményeit folyósítja”, illetve döntés született a „piaci áruk orvosi felügyelete” ügyében.
Ezt követte a fő téma elővezetése, a „kislakásépítési állami akció” témájában, melyet a polgármester terjesztett elő. Békéscsabát különösen érintette a téma, hiszen menekült családok vártak és vágytak arra a csabai vasútállomáson vagonokban lakva, hogy tisztességes fedél legyen fejük felett. Az előterjesztés értelmében „nyolc egyszobás, huszonnégy kétszobás és nyolc háromszobás lakást épít a város”, melynek költségeinek nagy részét az állam állja, de Csabának kell biztosítani a villanyt, a vizet, a mellékhelységeket és a kerítést is. Az is kiderült, hogy az országos kislakásépítési programban eredetileg nem szerepelt Békéscsaba, de a polgármester budapesti tárgyalásainak köszönhetően bekerült abba. A képviselőtestület természetesen örömmel állt a nemes ügy mellé, kisebb vita csak abban alakult, ki, hogy milyen lakásokat építsenek. Horváth Imre jegyző a háromszobás lakások építését támogatta, míg Kraszkó Mihály ez ellen szólalt fel, véleménye szerint „az a cél, hogy mentől több hajléktalan család jusson fedél alá, tehát mentől több kislakást építsen a város, a háromszobásokból elég 3—4 is”. A felszólalások után a polgármester javaslatára a következő határozatot hozták meg: „elfogadták az építési szakosztály eredeti javaslatát azzal a pótinditványnyal, hogy a tervezett 40 kislakáson kivül még 10 kétszobás lakás építéséhez kérjék a kormány támogatását”. Az ülés végére maradtak még kisebb ügyek: drágasági segélyek ügyében döntöttek, a munkanélküliek helyzetét tárgyalták, „elhatározták, hogy a volt szélmalmi társulat házát 22 ezer koronáért megveszik.” és a „városi lovashajduk lótartási átalányát 100 százalékkal felemelték”.
Helyi hír – Ifjú kisgazdák ünnepe
Megadta a módját a csabai ifjú kisgazdák zászlójuk felavatásának, hiszen rég nem látott ünnepség keretében ünnepelték ezt a jeles eseményt, melyről a Körösvidék is beszámolt 1921. augusztus 23-án. A zászlót Filipinyi Samu tervezte és a csabai kisgazdalányok készítették el: „Kliment Dóra, Zelenyánszky Zsófi, Patay Juci, Patay Ica, Kovács Sz. Juci, Kovács Sz. Mariska, Mazan Zsófi és Lepény Juci”.
Az ünnepséget dr. Kliment Z. Pál szervezte meg, aki bandériumot is összehívott, illetve koszorús lányokat is felkért, hogy vegyenek részt a programon. Augusztus 21-én a Kisgazda Egyletben gyülekeztek az ifjak, közben a Hunyadi téren „bandéristák nyargalásztak, szebbnélszebb fogatok gyülekeztek, egymásután hozván a magyarruhás koszorúslányokat”. Az idősek iránti tisztelet jele volt, hogy a már elkészült zászlót először az „öregek” nézhették meg az Egylet székházában. Itt mutatták be és magyarázták meg a rajta lévő jelmondatot: „Ekével és magyar érzéssel tördeljük az ős ugart". Ezt követően indult meg a díszes felvonulás a Széchenyi ligetbe. A menet legelején három díszesen felöltözött lovas haladt, majd a „Kisgazdaegylet kocsiján az egyesület elnöksége ment kibontott hatalmas nemzetiszínű zászlójukkal”. Őket huszonkét koszorúspár követte, melynek lánytagjai „magyarruhában”, a fiúk pedig „csizmában, gazdaöltözetben” voltak. A párok után a „város gyönyörű négyesfogatán” ült a zászlóanya, Gálik Jánosné az elnökségi tagokkal. „A fogatot körülvették a magyarruhás bandéristák, kiknek gyönyörű csoportja zárta be a menetet”. Ez a menet a következő útvonalon jutott el a ligetbe: Luther utca – Baross utca -Szarvasi út – Jókai utca – Andrássy út – Szent István tér – Kiss Ernő utca. A ligetben a köröndnél már állt a pódium, itt gyülekezett „a Kisgazda Egylet hatalmas küldöttsége, a város és a társadalmi egyesületek képviselői s rengeteg számos közönség”. A Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség, majd beszédek következtek, de mindenki a zászló bemutatását várta. Hamarosan erre is sor került, „kibontották a gyönyörű nemzetiszinszegélyes zöld zászlót”, miközben a „dalárda ércesen, bízón, hittel énekelte a ,Magyar Hiszekegy'"-et”. Zsilák Mihály, az egyesület elnöke vette át a zászlót és tett fogadalmat, „hogy mindvégig hűek maradnak a zászlóhoz s azokhoz az eszmékhez, melyekre felesküdtek, amikor az egyesületet megalapították”. Ezt követte a „szegek beverése”, mely mozzanat azt jelentette, hogy olyan pajzs formájú fém zászlószegeket vernek be a zászlórúdba, melyeken szerepel a szervezet vagy magánszemély neve is. Újra díszmenet következett a már ismertetett útvonalon, de most már a felavatott zászlót kibontva vitték végig Békéscsabán. Este 8-kor a Fiumében „150 terítékű ünnepi vacsora” keretében pohárköszöntőkben ismerték el a nagy nap szervezőinek munkáját, majd ezt követően a Vigadóban kisgazdabálon „igen jó hangulatban, gyönyörűen mulatott a kisgazdaifjuság a hajnali órákig”.
Kommentár nélkül
Forrás:
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_07-09/?pg=185&layout=s
Vitézi Rend
Zászlószentelés
