Helyi hír –Miért lenne jó?
„Az Alföldi Lovas Egylet titkári hivatala kérelmet nyújtott be a városhoz, melyben a céldomb mögötti területből állandó lóversenytér berendezésére alkalmas területet kér tíz évi bérletképpen. A kérelmet hosszas tárgyalások előzték meg, melyeket a polgármester és a Lovasegylet vezetősége folytattak, a lóversenytér helyére, nagyságára és az átengedés feltételeire vonatkozóan.
Beszéltünk Vinczehidy Miklóssal, az egylet agilis titkárával, ki az egylet terveire vonatkozóan a következőkről tájékoztatott: Programba vették a több napi tavaszi és őszi versenyeket, kocsiversenyeket, lódijazást, luxusló vásárt, karöltve a Békésvármegyei Gazdasági Egyesülettel, a tenyészállat díjazást stb. A beadvány utal azokra a gazdasági, erkölcsi és pénzügyi előnyökre, amely érné a várost a lóversenyek felújításával. Hiszen a ló- és általában az állattenyésztés előmozdítására alig lehetne hasznosabb intézményt létesíteni, mint a messze vidéken híres régi csabai lóversenyek felújítását. A csabai idegenforgalom fellendítésére sem volna jelentéktelen tényező e nagyszerű terv megvalósulása. De minden tekintetben csak emelné városunk hírnevét, ha itt, egy modernül felszerelt lóversenytér létesülhetne, amely minden egyéb nagyszabású sportakcióra alkalmas lenne. A lóversenytér ügyét a hétfői közgyűlésen tárgyalják. Mi a magunk részéről a legmelegebben ajánljuk a képviselőtestület jóindulatába e városunk fejlődése szempontjából igen fontos ügyet.”
Helyi hír – Megvannak a legtöbb adót fizetők
Ebben az évben már a negyedik rendes közgyűlését tartotta meg Békéscsaba, melyet természetesen maga a polgármester, Dr. Berthóty István nyitott meg. Az első napirendi pont a település közállapotáról szóló jelentés meghallgatása volt, melyet hozzászólás nélkül vettek tudomásul a jelenlévő képviselők.
Mindezek után Kraszkó Mihály két kérdéssel is fordult a közgyűléshez, melyekre a polgármester azonnal válaszolt. AZ első felvetésre („Értesülése szerint a nyomorenyhitő akció céljaira befolyt pótadóból utaltak ki segélyt vagyonos tisztviselőknek”) az a válasz érkezett, hogy Kraszkónak pontosan kellett volna tudnia a választ, hiszen tagja a bizottságnak, mely az üggyel foglalkozik. Berthóty állítása szerint semmiféle jogtalan kifizetés nem történt. A második felvetés („A vásári (piaci) helypénzszedőket nem ellenőrzi senki. Annyi helypénzt szednek, amennyit akarnak”) ügyében a város vezetője kifejtette, hogy annak ellenőrzése most már teljesen kidolgozott és, bár tévedések előfordulhatnak, de a rendszer működőképes. Kraszkó Mihály az első választ nem fogadta el, szerinte ugyanis a „képviselőtestület elmúlt ülésén ugy határozott, hogy a magánvagyonnal rendelkező tisztviselőket nem részesiti segélyben”. A közgyűlés mindebben az előterjesztő mellé állt és ők sem fogadták el a választ. A továbbiakban a legtöbb adót fizető csabaiak névjegyzékét adták közre. Ez azért volt fontos, mert ők bekerülhettek a képviselőtestületbe, úgynevezett virilis jogú képviseleti tagként. Az első három „helyezett”: Beliczey Géza, Szalay Gyula és Szalay Lajos lett. A közgyűlés ezek után kimondta, hogy „fölösleges a városháza kibővítése”. ezzel mintegy 3 milliós kiadástól „mentették” meg a költségvetést. Ugyanígy elutasították a szegényház felépítését is (újabb 3 milliós spórolás), de a szülőház felépítésének költségvetését a duplájára emelték. „Több kisebb ügy letárgyalása után a közgyűlés a késő esti órákban ért véget”.
Helyi hír – Újabb évzáró közgyűlés
December 3-én gyűltek össze a Nemzeti Szövetség helyi képviselői a békéscsabai Városháza dísztermében. A Körösvidék tudósítása szerint „a tágas termet teljesen megtöltötte a közönség”, ami azt bizonyítja, hogy „Békéscsaba társadalma megérti és teljesen átérzi azt az óriási jelentőségű nemzeti munkát, amelyet ez a pompás egyesület ugy idehaza, mint különösen külföldön végez”.
A Himnusz eléneklése után, melyet a vasutasok énekkara adott elő, Dr. Rell Lajos elnök szavai következtek. Nagyhatású beszéde akkor váltotta ki a legnagyobb tapsot, amikor Horthy Miklós kormányzónak „a magyar haza újjáépítésében szerzett történelmi fontosságú érdemeit ecsetelte”. Őt Kőrössy Endre követte, akit a következőképpen mutatott be a csabai napilap: „a M. N. Sz. egyik legfáradhatatlanabb s legügybuzgóbb apostola, a magyar nemzeti eszme és irredentizmus szüntelenül tevékenykedő harcosa”. Ő több mint egy órás beszédben mutatta be a Szövetség elmúlt évi munkáját és vázolta fel a következő évi programját. Szavai olyan erővel hatottak, legalábbis a jelen lévő tudósító szerint, hogy annak következtében „össze kell omlania a trianoni papirhatároknak”. A Körösvidék meg sem próbálkozott azzal, hogy beszédét közölje, hiszen az minden igaz magyarnak élőszóban kellett volna hallania (egy rövid összefoglalót mégis közölt a lap – a szerk.). A vasutasok dalárdája következet, ők az „Ima a hazáért” című dalt adták elő. Az éves jelentés és a pénzügyi beszámoló ismertetése után „egy megüresedett alelnöki állásra egyhangú lelkesedéssel Sólyomy Lipótnét választotta meg a közgyűlés”. Az emelkedett hangulatú rendezvény a Szózat eléneklésével ért véget.
Kommentár nélkül
Forrás
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_10-12/?pg=241&layout=s
Kép forrása
http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Rell_Lajos_sirja.JPG
