Szó szerint – Közgyűlés a díszteremben
„Békéscsaba város képviselőtestülete szombaton délelőtt 10 órakor rendkivüli közgyűlést tartott. Berthóty István polgármester megnyitó szavai után részvéttel emlékezik meg Fekete Gézáról, a képviselőtestületnek a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt tagjáról, majd előterjesztést tesz az újonnan kinevezett főispánnak küldött üdvözlés tudomásulvétele iránt.
Előadja, hogy a mai rendkivüli közgyűlés összehívása belügyminiszteri rendelet alapján történt a szavazási munkálatok ellenőrzésére és vezetésére hivatott központi választmány megalakítása céljából. A rendelet értelmében a választmány tagjait titkos szavazás utján szavazólapokkal választják meg. A szavazatszedő bizottság elnökévé Korossy Lászlót, tagjaivá Varga Andrást és dr. Galli Károlyt, jegyzőjévé Sass István jegyzőt nevezi ki a polgármestert. A tanács a választmány tagjaiul az alábbi képviselőtestületi tagokat jelölte: 1. Botyánszky Pált,2. Bohus M. Györgyöt, 3. Fábry Károlyt, 4. Gécs Lászlót, 5. dr. Linder Károlyt, 6. Kraszkó Mihályt, 7. Lepény Mátyást, 8. Lázár Pált, 9. Maczák Györgyöt, 10. Szalay Gyulát, 11. Terpitka Jánost és 12. dr. Tardos Dezsőt. A szavazás tartamára a közgyűlést felfüggesztik, majd, amig a szavazatszedőbizottság visszavonul a szavazatok összeszámolására, a polgármester újból megnyitja a közgyűlést s áttérnek a tárgysorozat második pontjára, amelynek értelmében az elhunyt Fekete Géza városi képviselő helyére a villamosbizottságba Kovács Mihályt, a munkásbizottságba Mázán Pált választják meg, a képviselőtestületbe pedig Gyebrovszky János virilis póttagot hívják be. Az ártérfejlesztés ügyében érkezett miniszteri rendeletet tudomásul veszik s az ártérfejlesztési munkálatok ellenőrzése ügyében a tanács javaslatát Fábry Károly pótinditványával fogadják el, amely szerint a képviselőtestület utasítja a tanácsot, hogy foglalkozzék a dologgal és amikor a kérdés aktuálissá válik, tegyen javaslatot. A városi alkalmazottak státusrendezését a miniszteri rendeletnek megfelelően elfogadják. A város évi kiadása ezáltal tisztviselői törzsfizetésekben 26.200 koronával növekszik. Korossy László, a szavazatszedő bizottság elnöke bejelenti, hogy öszszesen 80 szavazólapot adtak be, amelyek közül egy érvénytelen. Túlnyomó szótöbbséggel a tanács által összeállított névjegyzéket fogadják el, amely szerint a választmány tagjaivá lettek:
Botyánszky Pál, Bohus M. György, Fábry Károly, Gécs László, dr. Linder Károly, Kraszkó Mihály, Lepény Mátyás, Lázár Pál, Macák György, Szalay Gyula, Terpitka János, dr. Tardos Dezső és Péterfy Lajos, aki húsznál több szavazatot kapott s ennélfogva a rendelet értelmében szintén tagjává lett a központi választmánynak. A választmány tagjai, a polgármester és a főjegyző a képviselőtestület előtt esküt tesznek. Dr. Medovarszky Mátyás főjegyző jelenti, hogy azok, akik házhelyet kaptak, legnagyobbrészt pénzhiány miatt nem tudnak építeni és kölcsönnel akarnak segíteni magukon. A képviselőtestület felír a földbirtokrendező bírósághoz az iránt, hogy engedje meg ezeknek a kérelmezőknek, hogy a képviselő testület hozzájárulásával házhelyeiket megterhelhessék. Elhatározzák, hogy a nagytőzsde helyiségét az uj engedményeseknek egyelőre a régi bérért (6000 korona) adják át. Ezzel kapcsolatban bizottságot küldenek ki (tagjai: Bohus M. György, Lázár Pál, Román Pál, Darida Károly és Róna Gusztáv), amelyet azzal bíznak meg. hogy állapítsák meg az összes városi üzlethelyiségek felemelt bérét 1922. évi julius 1-től való érvénnyel s erre vonatkozó javaslatukat terjesszék a képviselőtestület elé. A nagygerendáspusztai előfogatozás ügyében tett előterjesztést elfogadják. A városi esküdtek havifizetését 1200 koronáról 2400 koronára, napidijait 5 koronáról 20 koronára, 10 koronáról pedig 50 koronára emelik fel. Hojcska Pál volt városi kocsisnak 5000 korona végkielégítést szavaznak meg. Tóth László adóhivatali főnöknek, Laskai István végrehajtónak és Schreinerné, született Domokos Máriának 3—3 hónap szabadságot engedélyeznek.”
Helyi hír – Március idusa Békéscsabán
Hogyan ünnepeltek őseink 100 évvel ezelőtt Békéscsabán? A kérdésre a választ a Körösvidék 1922. március 16-án megjelent számában találjuk, ahol részletes beszámolót közöltek a csabai eseményekről. A tudósításból kiderült, hogy „mindenütt óriási tömeg volt jelen, hogy áldozzon a nagy eszmék emlékének s március szelleméből uj lelkesedést, uj hitet és bizodalmat szívjon magába a jövő küzdelmeire”.
A város templomaiban reggel istentiszteleteket tartottak sok-sok ember előtt, és „a római katholikus és református templomban volt szinte életveszélyes a tolongás”. Az iskolák is kitettek magukért, hiszen kivétel nélkül mindegyikben csodálatos műsorok hangzottak el a forradalom tiszteletére. A két gimnáziumban (leány és Rudolf) olyan sokan voltak, hogy a tömeg egy része be sem fért az épületbe. A központi megemlékezést ekkor is a Kossuth-szobornál tartották, ahol a frissen megalakult gimnáziumi cserkészcsapat tagjai álltak sorfalat. A Himnusz eléneklése és a Nemzeti dal elszavalása után „Riegel Géza róm. kath. segédlelkész szólott a közönséghez”. Beszédében az egységre szólított fel, majd a „békéscsabai TESZ koszorúját helyezte el a Kossuth-szoborra”. Ezt követte a többi koszorú elhelyezése: „Aszódy állomásfőnök a vasutasok nevében, Horváth Irma a róm. kath. és evang. leányegyesület, Thicz János pedig a fögimn. ifjúsága nevében tett koszorút, illetőleg csokrot a szoborra”. Egy irredenta vers és a Szózat elhangzása után a „közönség emelkedett hangulatban, magyar nemzeti érzésben megizmosodva hagyta el a Kossuthteret”. Este hatkor fáklyás felvonuláson vehettek részt a csabaiak, melyet bár az ifjúság szervezett, de „felnőttek ezrei kísérték a felvonulást s velők éreztek, velők ünnepeltek”. Este a társaskörök „szolid hangulatú” közvacsorákat szerveztek a tagjaik számára. A Körösvidék a következő gondolattal fejezte be tudósítását: „Haladunk! Békéscsaba közönsége még ilyen tömegesen, lelkesen, hazafiasan nem ünnepelte március 15-ikét, mint az idén”.
Helyi hír – Üléseztek a kisgazdák
Igen nagy érdeklődést váltott ki a békéscsabai Kisgazda Bank közgyűlése, melyet 1922. március 12-én rendeztek a Kisgazda Egylet nagytermében. Nagyon sokan azért érkeztek, mert reménykedtek abban, hogy a „közgyűlést megelőzőleg szó esik a képviselőjelöléssel kapcsolatos dolgokról is”. A reménykedők álma valóra vált, hiszen a gyűlés elején Bohus M. György emelkedett szólásra, aki budapesti útjáról számolt be. Ebből kiderült, hogy találkozott Nagyatádi Szabó Istvánnal, az Egységes Párt vezetőségi tagjával, aki támogatta Kovács Mihály jelölését.
Ezt követően maga a jelölt emelkedett „zúgó éljenzés közepette” szólásra. Ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén mindenkit képviselni fog, hiszen „egyetlen nagy célunkat, az integer Magyarországot csak akkor érhetjük el, ha testvérként összefog minden ember ebben a letiport, szegény csonka hazában”. Magát a közgyűlést csak ezek után nyitotta meg Lipták L. Pál a Kisgazdabank elnökigazgatója. Az igazgatósági jelentést Zahorán András ügyvezető olvasta fel, megállapítva, hogy „minden ellenkező jóslás ellenére a legszebb eredménnyel záródott az első csonka üzleti év”. A különböző tisztségviselők megválasztása után Aradszky György emelkedett szólásra. Beszédében többek között „rámutatott arra, hogy milyen nagyjelentősége van az egyletnek, melyből már sok nagy intézmény gondolata és megvalósítása indult ki. Itt keletkezett a szövetkezet, a bank s indult ki a sajtgyár gondolata is”. Arra kérte a résztvevőket, hogy ne csak olcsó hitelek miatt keressék fel a kisgazdák bankját, hanem akkor is, amikor a pénzüket szeretnék valahova betenni. A közgyűlés végén újra Bohus M. György kapott szót. Támogatásáról biztosította a jelöltet, Kovács Mihályt, biztosítva a jelenlévőket arról, hogy „aki itthon ilyen nagy eredményeket tudott elérni, bizonyosan nagy eredményeket fog produkálni, mint képviselő is, aki itthon annyit tudott használni nekünk, odafenn még többet tud használni az egész városnak.”. A hatalmas tapsvihar után az elnök berekesztette a közgyűlést.
Kommentár nélkül
Forrás:
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_01-03/?pg=270&layout=s
