Anno 1922 - Békéscsaba és a világ 1922. október első felében

2022. október 16. 12:54 | Ugrai Gábor

Összegyűltek a város elöljárói és közösen gondolkodtak a Városházán. A Békéscsabai Nőegylet is segíteni kívánt a szegényeken, de nagyon sokan voltak. Gyűlés a tiltakozó gyűlés megszervezése miatt. Mulatság a ligetben: halászlé és disznótoros.

Helyi hír – Mi lesz Gerendással?

Eltelt egy hónap, itt volt az ideje, hogy a város elöljárói újra összegyűljenek a Városházán és megtárgyalják a település legfontosabb ügyeit. Az ott történtekről a Körösvidék 1922. október 10-i számában írt, részletesen beszámolva a történtekről.

Bár sokan gyűltek össze ezen a napon a nagyteremben, de a tudósítás szerint „a gyűlés, mint előre látható is volt, elég csendesen és minden erősebb öszszetüzés nélkül folyt le”. Reggel kilenckor Dr. Berthóty István polgármester köszöntötte a megjelenteket és nyitotta meg az ülést. A képviselők először a polgármesteri jelentést vitatták meg. Novák György az egészségügyi helyzet javítását szorgalmazta. Véleménye szerint a városnak gondoskodnia kell „a gyártelepek szennyvizének csatornával való elvezettetéséről, mert a szennyvizek nagyban járulnak hozzá a ragályos betegségek terjesztéséhez”. Román Pál a sóelosztást kifogásolta, szerinte kevesen kaptak, de sokat. Ezt követően Bohus M György „adatokkal igazolja, hogy az ország egész területén Békéscsaba van a legmagasabb kataszterbe sorolva és holdanként 27 kilogramm búzát fizet”. Szerinte ez elfogadhatatlan és a helyzet tisztázása érdekében a város menesszen küldöttséget a minisztériumba. Mindezek után a polgármester viszontválaszai következtek. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „az érdekelt üzemeket legszigorúbban utasítja a szennyvíz levezetésére vonatkozó rendszabályok pontos betartására”. Román képviselőt arra kérte, ha bármilyen tudomása és bizonyítéka van állításairól, azt jelezze a hatóságok számára. A kataszteri besorolással kapcsolatban elmondta, hogy a régi törvényt szerinte is felül kell vizsgálni. Az ínségakció ügye következett. Ebben az ügyben a bizottság javaslata a következő volt: „a IV. osztályu keresetiadót fizető polgárok inség adóját 100 százalékra leszállítani, mig a többi kategóriákét változatianul, 200 százalékban hagyják meg”. Ez ellen kifogások és panaszok tömege érkezett. Ki fizessen? Miért fizessen? Miért pont ő fizessen? A polgármester is elmondta tapasztalatát, ezek szerint „minden nagyobb gabonakereskedő céget felszólítottak ajánlattételre, de csupán a Kisgazda Banktól kaptak elfogadható ajánlatot”. Gerendás elszakadási kérelme volt a következő napirendi pont. Berthóty kijelentette, hogy „az elszakadásnak súlyos következményei volnának”. Ezzel kapcsolatban Korosy László kifejtette, hogy „minden közérdek és Békéscsaba város fejlődésének érdeke is ugy kívánja, hogy az elszakadásnak gátat vessenek”.

 

Helyi hír – Mit tehetnek a nők?

„Mindig közel volt a város polgárságának szivéhez a békéscsabai Nőegylet, amely a múltban legtöbb könnyet törölt le, legtöbb nyomort enyhített. A megnehezedett idők a Nőegylet munkáját is megnehezítették.

A társadalom áldozatkészségét is ezerfele veszik igénybe ugy, hogy — bár a jó szivek most is gyakran fordulnak a régi nemes egyesület felé — a Nőegylet nem tud a segítségnyújtásban lépést tartani a megnövekedett drágasággal. A tagdíjak eddig nagyon is alacsonyak voltak. Most emelte fel a vezetőség azt évi 20 K-ra, de ez az összeg is olyan nagyon csekély, hogy alig lehet többet elérni vele mint azt, hogy ennek összegyűlése után a havi segélyeket szernélyenkint husz koronára lehet felemelni. Könnyen érthető, ha az elnökség azzal a kéréssel fordul a tagokhoz: ne tagadják meg a felemelt dijak fizetését, sót erejükhöz képest juttassanak adományokat ezenfelül is az egyesületnek. Hiszen szegények ma is vannak, akik gyakran kopogtatnak a Nőegylet ajtaján, akik hozzászoktak évek óta, hogy ott a könyörületes sziv nemes adományát megtalálják. A Nőegylet — takarékosságból — ez idén sem ad ki évkönyvet, de ezúton is szives tudomására hozza az érdeklődőknek, hogy az elmúlt évben 28 egyént részesített havi segélyezésben, 37-nek pedig rendkívüli segélyt adott. Ezek a segélyezések több kulturális célra fordított adománnyal együtt 14,945 K-t tettek ki. Ez az összeg csak ugy állott rendelkezésre, hogy több adomány érkezett az elnökséghez (ezek közt is kiemelendő a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület 5000 koronás adománya). Hisszük, hogy Békéscsaba közönsége, mely mindig különös szeretettel karolta fel a Nőegylet ügyét, most is a régi áldozatkészséggel és jószívűséggel siet városunk legrégibb jótékony egyesülete szegényeinek támogatására.”

 

Helyi hír – Gyűlés a tiltakozó gyűlés előkészítésére

Október 13-án „gyér érdeklődés mellett, de annál viharosabb hangulatban” tartotta meg közgyűlését az Ipartestület Békéscsabán. A gyűlést Tímár Endre elnök nyitotta meg és köszöntője után átadta a szót Babinszky Jánosnak napirend előtti felszólalásra.

Az ő beszédében arról volt szó, hogy a csabaiak részéről vajon miért maradt el az Ipartestületek Országos Gyűlésének előkészítése? Kifogásolta azt is, hogy „az ipartestületi kiküldöttek nem számoltak be utjuk eredményéről” és elmondta azt is, hogy „ a nyomorenyhitő akció során kivetett 200 százalékos városi pótadó a kisiparosokra milyen nagy terhet jelent és főleg ennek aránytalan kivetése váltott ki az iparosok körében nagy elkeseredést”. Az elnök viszontválaszában hangsúlyozta, hogy szerinte a budapesti gyűlés előkészítésében csak kisebb hibák történtek. A budapesti gyűlés a vidék és főváros harcáról szólt „az egyes vezető tisztségek betöltése körül”. Az ínségadóval kapcsolatba több kifogás is érkezett a közgyűlésen, ezért az elöljáróság egyhangú határozatott hozott. Ennek értelmében elhatározták, hogy „az inségadó kivetése ellen tiltakozó rendkívüli közgyűlést hiv össze f. hó 15-ére (vasárnap délután 3 órára) az Ipartestület helyiségébe”. A gyűlés végére a kisebb jelentőségű ügyek maradtak. Szó esett a szolgalakásokról, a munkakönyvek kiállítási díjairól és a nyugtakönyvekről is. Zárásként a vezetők elfogadták az elnök azon indítványát „hogy az alapszabályok értelmében az üléseken meg nem jelenő előljárósági tagokat a jövőben vonják felelősségre”.

 

Kommentár nélkül

 

Forrás

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_10-12/?pg=32&layout=s

További programok »

Itthon

Hódít a halk, sikkes, minőségi egyszerűség a divatban

A divat folyamatosan változik, szinte lehetetlen tartani a lépést ezen a területen. Több kutatómunka, tanulmány és beszélgetés juttatott el arra a gondolatra, hogy az öltözködésben a legfontosabb érték a fenntarthatóság. Az elmúlt évtizedben nőtt a tudatos vásárlás: aki eddig akár 6-7 ruhadarabot is megvásárolt, az mára legfeljebb 3-4 jobb minőségű alapdarabot tart a szekrényben.
2024. február 25. 19:00
FEL