Szalay Ágnes olyan tudással és humorral mesélt egykori nagyjaink mindennapi életéről és hóbortjairól, hogy szinte egy szempillantás alatt elröppent a bő egyórányi előadás.
Mint megtudtuk, gróf Széchenyi István például naplót írt, már-már terápiás jelleggel, és mivel ezek a naplók fennmaradtak, kiderült az is, milyen botrányos nőügyei voltak. A fess gróf sokakba volt szerelmes, főként férjes asszonyokba – köztük fivére feleségébe is –, ami miatt bizonyos ajtók bezárultak előtte.
Széchenyi igen hiú volt a megjelenésére, sportos, izmos férfi volt, szép, sötét hajjal. Rengeteg gyalogolt, sokat úszott, a mozgás mindig megnyugtatta. Nem a magyar, hanem a kor angol divatja szerint válogatta meg, hogy mit visel, és egyébként is szívesen utazott Angliába, számos modernizációs ötletet onnan hozott, és ott tanulmányozta a hídépítést, a kohászatot, de például a búvárharangot is.
Kossuth Lajos fiatalon kiváló tanuló volt. Az 1831-es kolerajárvány idején biztosnak tették meg. A betegség miatt akkoriban sok gyermek maradt árván, Kossuth tagja volt az árvaszéki bizottságnak, és mint ilyen, számos szabályt megszegett – szenvedélyes kártyásként ekkor volt, hogy „kerülő úton” fedezte adósságait. Viszont sokat tanult az esetből és többé nem tett ilyet.
A Zemplénből Pestre ment, ahol országgyűlési tudósításokat írt újságíróként, majd az akkoriban elindított, a Landerer és Hackenast nyomdában készülő Pesti Napló főszerkesztője lett. Országgyűlési követ, majd a forradalom idején az ellenzék kulcsfigurája volt. Később kiváló botanikussá vált, 4000 darabból álló herbáriumot gyűjtött össze, máig növények is viselik a nevét.
Deák Ferenc megrögzött agglegényként élte az életét, egyetlen szerelme volt csak, aki azonban csak hitegette őt. Deák Vörösmarty Mihály jó barátja volt, ezért Vörösmarty, amikor beteg lett, őt kérte fel, hogy a gyerekei gyámja legyen (az egyik lányt később Széll Kálmán vette feleségül).
Deák rengeteget olvasott, jól ismerte a hazai és a nemzetközi jogot, valamint kivételes tehetségű fafaragó is volt. Asztalosműhelyt rendezett be magának, ahol bútorokat gyártott, de élete utolsó időszakában barackmagokból is faragott.
Petőfi Sándorról megtudtuk, hogy igen rátarti hírében állt, szerette, ha figyeltek rá, ha ő volt a középpontban. Szívesen és sokat gyalogtúrázott, vándorszínésznek csapnivaló volt, és rengeget olvasott, amiért a Tintanyaló becenevet ragasztották rá. Mindig szerelembe esett valakivel és szívesen ugratta a barátait, ismerőseit, ráadásul a Pesti Divatlapban – amelynél segédszerkesztőként dolgozott – vicces javításokat eszközölt. A forradalom sodrában főszerepet játszott, Bem tábornok fiamnak szólította.
Jókai Mór korának egy férfiideálja volt, eredetileg Jókay Móricnak hívták, ha minden igaz, Petőfi találta ki neki a Jókai Mór nevet. Szenvedélyesen kertészkedett, saját telepítésű kertje volt a Svábhegyen és balatonfüredi villájánál, emellett nagyon jól rajzolt, festett. Laborfalvi Róza színésznővel való szerelmét és házasságát sokan ellenezték, Petőfivel a barátsága is emiatt szakadt meg, de szerelmével kitartottak egymás mellett életük végéig...
Nos, ha kedvet kaptak arra, hogy kicsit többet tudjanak meg egykori nagyjainkról, kövessék nyomon a Munkácsy Emlékház programját, jövő hónapban ugyanis a reformkori hölgyekről lesz szó.
