Békés megyében három speciális bentlakásos gyermekotthon működik. Most egy különleges szolgáltatással bővül Békéscsabán a Degré utcai gyermekotthon, egy lakásotthont is kialakítanak egy 160 milliós Európai Uniós beruházásból. A projekt indítására eljött Czibere Károly államtitkár is, akivel a 7.Tv Aktuális című műsorában Zsíros András műsorvezető beszélgetett.
– Miért fontos a bentlakásos intézmények mellett, hogy lakásotthonnal bővüljön egy intézmény?
– Fontos, hogy a nagy intézményeket megszüntessük, mert ezek ez intézmények egy korábbi megközelítést, egy korábbi felfogásmódot, a kádárizmus örökségét szimbolizálják. A kádárizmus gondolata az volt, hogy az állami gondozott gyerekeket úgy lehet a legeredményesebben segíteni, támogatni, ha a településeken, a helyi közösségeken kívül létrehozunk nagy intézményeket nagy épületekben, a gyerekeket pedig elkülönítetten próbáljuk meg segíteni, például gyermekvárosokban, gyermekvédelmi otthonokban. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a gyermekek számára a legfontosabb az, hogy ők helyt tudjanak állni az életben, ne kallódjanak el, az állami gondozás ne legyen egyenlő az elkallódás veszélyével. Valódi életkezdési esélyeket szeretnénk kínálni, de valódi életkezdési esélyt a család, egy szerető, körülölelő, befogadó helyi közösség tud biztosítani. Ezért az a feladat, hogy a nagy intézményeket zárjuk be, és folyamatosan próbáljuk meg a helyi közösségekbe visszaágyazni, visszaplántálni ezeket a gyermekéleteket. Ennek a legfontosabb eszköze a nevelőszülői hivatás erősítése, a nevelőszülői szolgálat erősítése. A nevelőszülők valóban meleg, körülölelő, befogadó családi hátteret, kötődéseket, és mintákat tudnak adni a gyerekek számára. Ez mind-mind gyökér, kapaszkodó, és a gyermek későbbi élete számára meghatározó jelentőségű. Békés megye ebben az ügyben nagyon elől tart, hiszen miközben országosan az állami gondozott gyermekek körülbelül 65-77 százalékának van nevelőszülője, itt már 75 százaléknál tartunk, tehát egy nagyon példamutató megyéről van szó.
– Lehet azt tudni, hogy ez minek köszönhető? Más esetleg a társadalmi elfogadás, vagy a nyitottság ezen a vidéken?
– Valószínűleg ennek is tulajdonítható és annak is, hogy számos olyan civil és egyházi szereplő van itt, amely gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a nevelőszülői szolgálat működtetésében. Az újabb nevelőszülők toborzása, bevonása, a figyelem felkeltése sokkal hitelesebben tud megtörténni, ha már gyakorlott, tapasztalt szereplők végzik. Ez az egyik fontos eszköz. A másik fontos eszköz, hogy a nagyintézményeket zárjuk be. A kormány elkötelezett abban, hogy 2019 végére, 2020 elejére az összes nagy gyermekotthont bezárja. Ehhez most majdnem hatmilliárdos fejlesztési csomagot rendelt hozzá a kormányzat. Ennek a végén valóban oda fogunk elérkezni, hogy nem lesznek nagyintézmények, nagy, zsúfolt, korszerűtlen infrastruktúrájú zsúfolt tömegszállások. Békés megye ebben is élen áll. Ebben a megyében a legnagyobb gyermekvédelmi szolgáltatási kapacitás nagysága. Nincsenek már ötven férőhelynél nagyobb, óriás tömegintézmények, tehát ebben is élen jár ez a megye. De a cél az, hogy néhány év múlva már egyáltalán ne is lehessenek az országban ilyen nagy tömegintézmények.
– Biztosak abban, hogy minden gyermeknek sikerül majd otthont találni, hogyha megszűnnek a nagy intézmények?
– Igen: vagy nevelőszülőknél, vagy pedig lakásotthonokban. Vannak gyermekek, akik valamilyen olyan típusú problémával, nehézséggel, traumával rendelkeznek, hogy egy ideig, a nevelőszülők nem tudják őket kezelni. Róluk se mondhatunk le, őket sem szabad nagy intézményekbe zárni. Azt a mintegy 600-620 férőhelyet, amely rendelkezésre áll speciális szükségletű gyerekek számára az országban, azt szeretnénk 800-ra bővíteni. A többlet 160-180 férőhelyből, ami megjelenik az ágazatban, abból 20 pontosan az a békéscsabai intézmény, ez a lakásotthon, amelynek az alapkövét leraktuk, és ami 2019 januárjától fog működni. Fontos, hogy a speciális szükségletű gyerekek számára rendelkezésre álljanak ilyen korszerű infrastruktúrájú férőhelyek. Bővítsük ezeket a férőhelyeket és országosan egyenletesebbé tegyük az eloszlását, hiszen vannak olyan vidékek, ahol nincs számukra férőhely. Fontos, hogy a hozzáférési esélyt számukra is növeljük.
– Gondolom, minél többen vannak az ellátottak egy nagyobb intézményben, egy főre levetítve annál olcsóbb működtetni az intézményt. A kis létszámú lakásotthonok finanszírozása nyilvánvalóan magasabb anyagi ráfordítást igényel. Ehhez honnan lesz meg a forrás?
– A kormány elkötelezett abban, hogy a gyerekek számára mindent megadjon, és biztosítson, ami az ő testi, lelki, szellemi, és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges. Ez nem lehet pénzkérdés. A gyermekvédelmi törvény, amely idén húszéves, rögzíti, hogy ezeknek a gyermekeknek ehhez joguk van. Márpedig ha joguk van, akkor nekem, mint államtitkárnak az a feladatom, hogy ezt meg is teremtsem, a forrást pedig garantálja a kormány, és nemcsak a lakásotthonokhoz. Hiszen a kormány most úgy döntött, hogy 2018. január elsejétől a speciális szükségletű gyerekek tekintetében még csoportonként egy további munkatárs beállítását is finanszírozza. Tehát nemcsak arról van szó, hogy megszünteti a nagy intézményeket, új lakásotthonokat hoz létre, amelyek valóban többe kerülnek fajlagosan, hanem bővíti a rendszert. Jelentős mértékben, 25-30 százalékkal több kapacitás lesz két év múlva a speciális szükségletű gyermekek számára, ami megint csak egy jelentős többletkiadást fog jelenteni a költségvetés szintjén, emellett pedig csoportonként a munkatársi létszámot eggyel meg fogjuk növelni. A kormány már erről is döntött, a parlament ezt júniusban elfogadta, tehát lehet érzékelni, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik az állami gondozásban élő gyerekek helyzetét javítani, s ehhez a szükséges költségvetési forrásokat biztosítja.
– Ezen a téren nincs szakemberhiány?
– De van szakemberhiány, hisz ez egy rendkívül nehéz munka. A speciális szükségletű gyerekek egy része gyakran magatartászavaros, agresszívan viselkedik. Nagyon súlyos családi traumákat hoznak agresszív családokból, esetleg kábítószert fogyasztottak. Nagyon felkészült munkatársakra van szükség a segítésükhöz, és nagyon nagy a megterhelés is, ezért fontos az, hogy munkatársakat minden eszközzel megbecsüljük. Azt kell üzennünk a számukra, és azoknak, akiket szeretnénk bevonni ebbe a hivatásba, hogy érdemes itt dolgozniuk, idejönniük. A kormány ezért fejleszti folyamatosan a bért is. A béremelés terén egyébként jelentős lépések történtek a gyermekvédelemben, több munkakörben is. A megbecsülésnek ilyen eleme az is, hogy ebben az évben a szociális, és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók nem egy újabb munkaszüneti napot kaptak, hanem kettőt, a nagypéntek mellett ettől az évtől munkaszüneti nap a szociális munka napja, november 12-e is. Tehát mind a béremelésekben, mind egyéb formában fontos, hogy minden eszközzel elismerjük, és megköszönjük a munkatársaink hősies áldozatát, és munkáját.
– Ugyanilyen hivatásnak tekinthető a nevelőszülői státusz, vagy a szolgálat, hogyha valaki erre vállalkozik. Hogyan igyekszik a kormány toborozni további nevelőszülőket, mivel lehet vonzóvá tenni ezt a hivatást?
– A legfontosabb eszköze ennek az, hogy ezt foglalkoztatási jogviszonnyá alakítottuk 2011-ben. Ez egy olyan önálló, erős státuszt biztosít a nevelőszülőknek, amely azt üzeni a nevelőszülőkké válni szándékozóknak, hogy hosszú távon számít a kormány az ő segítségükre, támogatásukra, elkötelezett és áldozatos munkájukra. Ez volt a legfontosabb. A másik a nevelőszülői díj emelése. Gondoljunk bele, hogy 2013-ban, egy hónapban 15 000 nettó volt a nevelőszülői díj, jövőre ez 60 000 forint lesz. Tehát ebben is érzékelhető, hogy többszörösére emelkedett a nevelőszülői díj mértéke. Fontos az is, hogy megszüntettünk minden olyan típusú korlátozást, ami a nevelőszülőség melletti más munkaviszonyra vonatkozott. Ott voltak mindenféle egyéb korlátozások. Az is fontos, hogy a nevelőszülők számára ingyenessé tettük a képzésnek, a felkészítésnek a tanfolyamát. A következő években a kormány 2500 új nevelőszülő képzésének a fedezetét biztosítja, és a már dolgozó nevelőszülő számára továbbképzési kötelezettség van előírva, de ezt is a kormány fogja finanszírozni 100 százalékig, átvállalva a nevelőszülőktől a továbbképzés költségeit. Tehát minden eszközzel azt próbáljuk sugallni, ösztönözni, hogy jöjjenek nevelőszülők, felkészült, és elkötelezett nevelőszülők, akik ezeket a gyermekeket fel tudják készíteni egy teljes és boldog életre.
– A bentlakásos intézmények megszüntetésével kapcsolatban hadd hozzak föl egy egy-két hónappal ezelőtti esetet, a gödi Topház esetét, ahol egy nemzetközi jogvédő szervezet készített fotókat, és cikket jelentettek meg az ottani állapotokról. Ezzel kapcsolatban a minisztérium vizsgálatot indított. Mit lehet tudni erről vizsgálatról, mik voltak az eredményei, illetve mi lesz az ott élő gyerekekkel?
– Ha olyan információ a tudomásunkra jut, hogy elhanyagolás, veszélyeztetés, szexuális abúzus, bűncselekmények bármilyen gyanúja felmerül ilyen intézményekben, ott a kormányzat azonnal lép. Ebben az esetben is ez történt. Ahogy a tudomásomra jutott az ügy, és megkaptam a szervezettől ezeket a fotókat, és magát a jelentést, 24 órán belül elrendeltem a rendkívüli vizsgálatot, és 48 órán belül fel volt mentve az igazgató. Ez azért fontos, hogy a gyereket megóvjuk a további károktól. Fontos, hogy a közvélemény teljes, és részletes képet kapjon arról, hogy valóban mi történt. A munkatársak kimentek a helyszínre, vizsgálatot végeztek, valamennyi az elmúlt években készült bármilyen hatóság, ombudsman által készített ellenőrzési jegyzőkönyv eredményeit is begyűjtötték, és országos érdek-képviseleti szervezetek vezetőit is meginvitáltuk, hogy a helyszínen tájékozódjanak. Fontos ugyanis, hogy az érintett fogyatékos embereket képviselő nagy országos érdekképviseletek is bekapcsolódjanak ebbe a munkába, hiszen fontos a civil kontrollja ezeknek az intézményeknek, ezeknek a vizsgálatoknak. Minden adatot összeraktunk. Ezek alapján 3-4 héten belül le is zártuk az ügyet. Azt találtuk, hogy nagyon nehéz állapotok vannak, ennek egyik eleme például az, hogy nagyon lelakott az intézmény, nagyon zsúfolt az intézmény, az intimitás hiánya jellemzi, nincsenek WC-ülőkék, nincsenek zuhanyfüggönyök. Csoportosan fürdetik egyesével az ellátottakat, ami probléma. Az is nagy probléma volt, hogy nem volt elkülönítetten megszervezve az ellátása a kiskorúaknak és a nagykorúaknak, ami jogszabálysértés. Nagyon sok kolléga hiányzott, tehát 20-30 gondozó hiányzott az intézményből úgy, hogy közben az átlagos egy férőhelyre vetített ellátási költség az egyik legmagasabb a megyében. Tehát az a kérdés, hogy akkor mire is fordították a pénzt, ha nem a munkatársak felvételére?
– Akkor itt felvetül esetleg a hűtlen kezelés gyanúja is?
– Külön vizsgálatot végzünk erre vonatkozóan. Megnézzük, mire fordították azokat a forrásokat, amelyeket a Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint fenntartó, biztosított a számukra. Három hónapot adott a minisztérium arra, hogy ezeket soron kívül intézzék. Nem volt háziorvosa például az intézménynek. Ez az egyik fontos megállapítás. Kiderült az is, hogy nem egy esetben beállított és manipulált fotókról volt szó. Ezért mi föl is hívtuk ennek a szervezetnek a figyelmét arra, hogy fontos a jogvédelem, és nekünk partnereink a jogvédő szervezetek, számos jogvédő, de azokkal szeretnénk igazából együtt dolgozni, akik nem az ellátottak jogainak a megsértésével, képek manipulálásával igyekeznek „segíteni”, hanem a valós kép bemutatásán keresztül. Azt gondolom, hogy sokat tanultunk ebből az esetből, és fontos az, hogy nemcsak az intézmény számára lesznek következmények, mert a kormány már korábban döntött a fogyatékos intézmények átalakításáról, bezárásáról és kiváltásáról. A kiváltási programhoz 77 milliárdot rendelt a kormányzat, az előző körben ez 6 milliárd volt. Az előző körben 660 fogyatékos ember költözött ki a nagy intézményekből, most tízezer fog (21 ezren élnek ilyen intézményekben). Tehát a nagy ellátórendszernek a fele meg fog újulni a következő 5-6 évben. Ez önmagában hozzá fog ahhoz járulni, hogy az ilyen eseteket el tudjuk kerülni. A nagy, korszerűtlen, zsúfolt infrastruktúrájú fogyatékos intézményeket be tudjuk zárni, és kis, támogatott lakhatásnak nevezett, nem intézményesített ellátással dolgozó szolgáltatók tudnak a helyükön épülni. Ennek a stratégiája idén januárban jelent meg. El is indult a program, nagyon remélem, hogy jövő tavasszal az első ilyen új támogatott lakhatási infrastruktúrák meg tudnak épülni.
