Aktuális: A közfoglalkoztatottak helyzete Békés megyében

Szeptember 7-én volt Békéscsabán, a Szent István téren a megyei közfoglalkoztatási kiállítás. Hogy mit is takar ez, és mi a helyzet egyébként a közfoglalkoztatás területén, arról a 7. Tv Aktuális című műsorában Pántya Imrével, a Békés Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának főosztályvezetőjével beszélgetett még a kiállítás előtt Horváth Szabolcs műsorvezető.

– Békés megyében mit mutatnak a számok? Hányan vannak közfoglalkoztatásban, és mennyire sikerül visszaintegrálni őket a munka világába?

– Békés megye, az ország többi részéhez hasonlóan szerencsére olyan helyzetben van, hogy csökken a munkanélküliség. Soha nem volt még ilyen alacsony, mint a mostani időszakban. A foglalkoztatottsági szint nő, de a mi megyénkben egy picit azért magasabb a közfoglalkoztatottak aránya, mint egy jobb helyzetű dunántúli megyében. Ez azt jelenti, hogy körülbelül átlagosan 12 ezer fő van közfoglalkoztatási jogviszonyban havonta. Ezek a számok nyilván járásonként eltérőek. Vannak rosszabb helyzetben lévő, nagyobb közfoglalkoztatási rátával rendelkező járásaink, és jobb helyzetben levők. Hátrányos helyzetűek a mezőkovácsháziak, a békési, sarkadi járások, és vannak olyanok, amelyeknek természetesen jobban működik az elsődleges munkaerőpiacuk, tehát ott alacsonyabbak ezek a számok.

– Milyen munkákat végeznek a közfoglalkoztatottak? Megyeszerte mennyire lehet k kiválasztani azt, hogy ők mit végezzenek el?

– Körülbelül 2011 óta működik a jelenlegi közfoglalkoztatási rendszer. Nyilván egy ideig felfutó időszaka volt. Most már szerencsére a lefutó ághoz érkeztünk. Jellemzőek a közfoglalkoztatási programokban az úgynevezett értékteremtő közfoglalkoztatási programok. Ilyen a mezőgazdaság és ilyenek a helyi sajátosságokra épülő programok. Ezek kifejezetten – ahogy a nevükből is adódik – a különböző értékek előállítására koncentrálnak. Ezekben a programokban magasabb feldolgozási fokra szeretnénk eljutni egy-egy termékkel. Ehhez magasabb szakképzettségre van szükség. Ezt 2012 óta, általában a téli időszakokban a közfoglalkoztatottak képzésével próbáljuk segíteni. Lehetőség szerint nemcsak arra képezzük őket, hogy a közfoglalkoztatottságban jobban megállják a helyüket, hanem elsősorban olyan szakmákat próbálunk a kezükbe adni, amivel az elsődleges munkaerőpiacon tudnak érvényesülni. Egyre inkább az elsődleges munkaerő-piaci igényekre épülő képzéseket valósítjuk meg, illetve szervezzük.

– Melyek ezek a képzések? Mire fókuszáltak mostanában?

– Egy ideig nyilván a mezőgazdasági szakmákra képeztük az álláskeresőket, főleg az alacsony iskolai végzettségűeket, hogy a növénytermesztésben vagy az állattenyésztésben speciális feladatokat el tudjanak végezni; illetve értékteremtő szakmákat – akár az ipari kőműves, asztalos – adtunk a kezükbe. Az utóbbi években már az elsődleges munkaerő-piaci igényekre képzünk. Tehát megjelennek a különböző műszaki szakmák, magasabb iskolai végzettségűeket és képzünk, és olyanokat, akiknek van már esetlegesen egy korábbi, elavult szakmájuk vagy érettségijük. Őket próbáljuk olyan irányú szakmára képezni, amelyek révén ki tudnak kerülni az elsődleges munkaerőpiacra.

– Olyan szakmákat adnak a dolgozni vágyók kezébe, amivel itt helyben meg tudják állni a helyüket? Tehát hogy ne kelljen elmenniük máshova munkát keresni?

– Egyértelműen. Kifejezetten a helyi munkáltatók igényeit mérjük fel évről-évre, vagy évente akár többször is, és ennek alapján indítjuk a képzéseket, ilyen például a nyomdaipar vagy a textilipar. Tehát most például ebben a hónapban két olyan képzés indul, ami kifejezetten egy hátrányos helyzetű településen lévő varroda kialakításához képzi a munkatársakat.

– A fő cél természetesen az, hogy visszakerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra ezek a közfoglalkoztatottak. Ez mennyire fog megvalósulni ön szerint? Biztatóak a jelek?

– Biztatóak. A kormány az idén különböző intézkedéseket tett. Konkrét kormányhatározatot hozott arra vonatkozóan, hogy a közfoglalkoztatottakat kivezessük az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez kapcsolódnak támogatások, különböző szolgáltatások is. Már a különböző híradásokban többször szót ejtettünk az úgynevezett munkásszállás programról. Nem régen jelent meg, és most is folyamatban van a munkahelyteremtő támogatások beadása. Európai uniós programjaink vannak, a munkáltatók számára képzések, illetve a bérjellegű támogatások. Sok eszköz van a kezünkben, amivel gyakorlatilag át tudjuk vezetni az elsődleges munkaerőpiacra a közfoglalkoztatottakat, indítva azzal, hogy különböző tanácsadásokat, szolgáltatásokat, motivációs felkészítéseket nyújtunk. Hiányszakmára képezzük őket, utána pedig támogatjuk azokat a foglalkoztatókat bizonyos időn keresztül, akik alkalmazzák őket.

– Hogyan állt össze a Békés Megyei Közfoglalkoztatási Kiállítás?

– Ötödik alkalommal rendezzük Békéscsaba főterén ezt a kiállítást. Ez egy Békés megyei kezdeményezés volt. Mi szerveztük ezt először, azóta több megye is átvette, hét vagy kilenc megyében van már ilyen. Néhány éve országos közfoglalkoztatási kiállítás is van a mi példánk alapján; büszkék vagyunk arra, hogy Békés megyéből indult ez a kezdeményezés. Egész nap színes forgatagot láthatnak az arra járók, ahol 59 önkormányzat mutatja be azokat az értékeket, azokat a termékeket, terményeket, szolgáltatásokat, amelyeket végez. Minden olyan tevékenységet megpróbálnak bemutatni a főtéren, amelyet egyébként a hétköznapokban otthon végeznek a közfoglalkoztatottak. Itt is a közfoglalkoztatottak mutatják be ezeket a tevékenységeket.

– Beszéltünk arról, hogy ezek értékteremtőek. Van-e olyan, ami tényleg csak ebben a régióban, vagy ezeknél az önkormányzatoknál készül?

– Elsősorban helyi sajátosságokra épülő tevékenységeket próbálnak megvalósítani. Tehát azokon a településeken, ahol hagyománya van a ciroktermelésnek, újra termesztenek cirkot, például Dél-Békésben, és seprűt kötnek belőle. Próbálják visszaállítani a hagyományos foglalkoztatásokat, elsősorban kézimunka-igényes foglalkoztatásokat, hogy a közfoglalkoztatásban lévő dolgozóknak ne egy gép mellett kelljen állnia, hanem kétkezi munkát végezzen. 5-6 településen folyik ilyen munka, és értékesíteni is tudják a seprűt. Ezen kívül most vannak olyan programjaink, amelyek kifejezetten magas hozzáadott értéket képviselnek. Három ilyen program van a megyében. Vésztőn, Kaszaperen, illetve Magyardombegyházán. Vésztőn egy juhtej-feldolgozó üzem épül, Magyardombegyházán egy kecsketej-feldolgozó, illetve sajtkészítő üzem épült fel. Kaszaperen pedig egy zöldségszárító, amely a környékbeli megtermelt zöldségeket fogja olyan állapotban értékesíteni, amely lényegesen magasabb hozzáadott értéket képvisel.

– Kísérőprogramok?

– A különböző településeknek helyi kulturális értékeit is próbáljuk bemutatni, de például a közfoglalkoztatottak is fellépnek. Bemutatják a saját maguk által megvarrt munkaruhákat. A legfontosabb kiegészítő rendezvény a munkaközvetítés, egy mini állásbörze a kiállítás keretein belül, ahol a tíz legmeghatározóbb munkáltató kínál több mint 230 állást. Nekik az a fontos, hogy minél magasabb képzettségű, motivált munkavállalót találjanak, az álláskeresőknek pedig az, hogy olyan munkát találjanak, amiben ki tudnak teljesedni majd a jövőben.