Prohászka Béla: A hazai termékek vásárlásával a helyi gazdaságot is erősítjük

2020. május 27. 14:41 | Tóth Bianka

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezése az „Én is hazait vásárolok!” elnevezésű kampány, amelyet a Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségével együttműködve valósít meg. Prohászka Bélával, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnökével beszélgettünk.

– „Én is hazait vásárolok!” a kampány elnevezése. Miért fontos ez a kezdeményezés?

– Ez több okból is nagyon fontos. A szezonitásnak megfelelően az a jó, ha nem utaztatott élelmiszerről beszélünk. Nem véletlen alakultak ki azok a piacok, amelyek esetében a termelők a szezonális termékeket leszedték még hajnalban, kivitték a piacra, és még harmatosan tudták árusítani. Fontos az is, hogy a hazai termékekkel erősítjük környezetünk gazdaságát, főleg az ős- és kistermelőket, akik különböző földterületen termelnek. Így helyben marad az a pénz, amit vásárlóként elköltünk. Szerintem az egésznek a legfontosabb része a bizalom. Tudjuk, hogy jó minőségű terméket vásárolunk. Vegyünk például két terméket: a karalábét és a spárgát. Bevásárlóközpontoknál is nagyon szépek, tetszetősek, ám amikor hazavisszük, akkor döbbenünk rá, hogy nem is annyira friss, fás, de a polcon szépen nézett ki. A piacon tudjuk és bízunk is abban, hogy az adott árut a gazda reggel szedte le, frissen kapjuk meg. A vitamin- és ásványianyag-tartalma sokkal magasabb a friss, helyi terméknek.

 

Gazdaságilag sok család került nehéz helyzetbe a koronavírus miatt. A helyi termékek pedig sokszor nem olcsóbbak, mint a multikban megvásárolt zöldségek és gyümölcsök. Miért lehet mégis előnyös a helyit választani?

- Vásárolhatunk multiban nagyon szép terméket és annak az egyharmadát kidobjuk, mert fás, nem annyira élvezhető. Vagy például adunk többet érte, és a helyi terméknek a megtisztítás után mindegyik alkotóeleme élvezhető.

 

– Hogyan látja, mennyire gazdag Magyarország, különösen Békés megye a termékek kínálatában?

– Nem véletlen, hogy régen is azt mondták: Békés megye Magyarország éléskamrája. Itt megtalálhatjuk azokat a primőr zöldségeket, amelyek például az újhagymával, a hónapos retekkel és a spenóttal indulnak, majd következik a karalábé, spárga. De mondhatnám ezt a baromfi ágazatnál is: itt jelent meg legelőször a rántani való csirke a fejes salátával. Békés megye nagyon gazdag, hazai viszonylatban is. A külföldiek is nagyon szeretik a magyar termékeket, tehát a magyar élelmiszertermékekkel szemben nagy a bizalom azért, mert őseink nem adalékanyagot, hanem élelmet készítettek és értékesítették azt. Magyarország nagyon gazdag élelmiszer-iparággal rendelkezik.

 

– A vírus miatt kicsit rá is kényszerültek az emberek, hogy ne mozduljanak ki, csak ha muszáj. Ön szerint ez milyen hatással volt a helyi termékek vásárlását tekintve? Pozitív irányba billentette a mérleget?

– Azt mondanám szakácsként, konyha szempontjából, hogy nagyon sok személy, háziasszony vagy úr, gyerek bement a konyhába, ami talán egy távol állt tőle. Szerintem az elmúlt időszakban nem volt még annyi kenyér és kakaóscsiga a közösségi médiában, mint az elmúlt két hónapban. A bezártság lényegében okozott egyfajta pánikfelvásárlást az elején – tradicionálisan, nagymamáink szokásához híven – lisztet, cukrot, élesztőt vásároltak. De mára megváltozott az életünk, könnyebb ételeket fogyasztunk. Ezért az emberek – amikor a különböző szakaszokban engedélyezett volt a vásárlás – megrohamozták a piacokat. A zöldség hívószó volt, ezekből készítették el az ételeket. Szabályosan felüdült a konyha otthon így, hogy vége a karantén időszaknak.

 

 

– Melyek azok a szezonális zöldségek, gyümölcsök, amelyek a napokban, hetekben kerülhetnek a konyhákba?

– A magyar konyha egy jellegzetes alapanyaga – de főleg külföldre értékesítik – a zöld és a fehér spárga. XVI. Lajost idézve: a zöldségek királya. A hazai konyhában a top gasztronómiában jelenik meg a libamáj és a szarvasgomba kategóriában, mindez köszönhető a médiában megjelent recepteknek is. Nagyon sokféleképpen elkészíthető alapanyag. Főleg Békés megyében fordul elő, ahol a talaj kicsit kötöttebb vagy például Csongrád megyében, ahol homokosabb. Békés megyében a zöld spárga jellemző. Fantasztikus leveseket lehet belőle készíteni vagy csőben sült, rakott spárga ételeket. A fehér spárgából egy hollandi mártással, egy bevert tojással csodákat lehet készíteni. Mindegyik korosztálynak, gyereknek, felnőttnek, idősebbeknek kedvence a földi eper, ennek is itt a szezonja. Akár levesként elfogyasztva, akár különböző gyümölcssalátákban is egy csoda.

 

– Ön nemrég felmérést végzett a békéscsabai piacon. Mit tapasztalt a kínálatot illetően?

– Nagyon szeretek piacra járni szerdán és szombaton, a nap különböző részeiben. Egyre azt látom, hogy megnyílnak a gazdák, bejönnek, a megtermelt portékájukat értékesítik. A korlátozásnak megfelelően fiatalok és idősebbek is egyaránt kilátogatnak a piacra. Nagyon sok szép áru jelenik meg és bízunk benne, egyre csak több lesz.

 

– Fővédnöke lett a Békéscsabai Médiacentrum Kft. által meghirdetett "Van sütnivalónk" elnevezésű pályázatnak. Hogyan fogadta ezt a kezdeményezést?

– Először is megtisztelő a felkérés, de el is kell gondolkodni, hogy a fővédnök mit tud mindehhez tenni. A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége céljaként tűzi ki, hogy a magyar termékeket, alapanyagokat mind hazai, mind külföldi rendezvényeken népszerűsítsük. Ezúttal a kezdeményezés egy picit kisebb, most Békés megyére vonatkozik. Próbáljuk megszólítani a Békés megyei élelmiszergyártókat, vállalkozókat, őstermelőket. Partnerként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei szervezete is melléállt a kezdeményezésnek, vagy akár a Szőke Kft., a Famíliatészta Kft. – ezek a cégek olyan értéket közvetítenek a lakosság felé, amelyből nyugodtan vásárolhatnak, választhatnak az érdeklődők. Az ételeket el kell készíteni és le kell fotózniuk. A beküldők számára értékes nyereményeket is ki fogunk sorsolni. Azt is szeretném, ha egy-két kiemelt receptet a beküldővel közösen együtt el is tudjunk készíteni.

 

– Melyek a pályázat legfontosabb tudnivalói, a részletei?

– A részletek a behir.hu-n is megtalálhatóak. Fontos, hogy az étel valós alapanyagokból készüljön és a család kedvence legyen, vagyis amivel nem okozunk csalódást például egy kezdő háziasszonynak sem. Szépenen, érthetően legyen leírva a recept, az anyaghányad, hogy ezzel másnak is tudjunk örömet okozni.

 

– Meddig lehet pályázni?

– Szeptember végéig lehet pályázni. Az a javaslatom, hogy mindenki a család kedvencét készítse el, fotózza le, dokumentálja, és azt küldje majd be.

 

– Beszéljünk egy kicsit a zsűrizésről. Hogyan lehet egy kép alapján, egy fénykép és leírás alapján értékelni egy receptet?

– Ez olyan, mint egy kirakat: az ember mindig a szemével választ, az orrával az illatokat keresi, az ízeket a nyelve. Itt most lényegében csak a képzelőerő áll rendelkezésünkre, illetve egy vizuális kép. Bizonyos elemek, akár a darabolás, akár a színösszeállítás harmonizál: például a receptúra, az anyaghányad, a technológia, és maga az étel elkészített fényképe. Amikor gyönyörű szakácskönyvet látunk, abban gyönyörű kép és egy leírás van. Érhet bennünket csalódás akkor is, ha mindent követtünk a leírás alapján, de a fotóval valahogy nem találkozik a valóság. Mi azt szeretnénk, hogy olyan ételeket, készítményeket hozzunk ki díjazottként, amelyek esetében ezek harmonizálnak egymással.

 

– Említette, hogy minden hónapban lesznek nyertesek, akiket díjaznak majd értékes ajándékcsomagokkal. A nyereményeken túl miért biztatná a Békés megyei lakosokat a részvételre?

– Legyünk büszkék arra, hogy a környezetünkben milyen alapanyagok, értékek vannak. Legyünk büszkék saját magunkra, családunkra, hogy az elkészített ételt milyen nagy örömmel fogyasztják el. És utána ezeket a recepteket meg tudjuk osztani, hogy másoknak is tudjunk örömet okozni.

További programok »

FEL