A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerőigényes tevékenység, a teljesen gépesíthető művelésű fajok (beleértve a betakarítás gépesítését) munkaerőigénye hektáronként 200-500 munkaóra, a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtától függően hektáronként 500-4000 munkaóra között van. Sőt, a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti, míg a hajtatott zöldségtermesztésben hektáronként 10-25 ezer munkaóra a foglalkoztatás-igény.
– Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal – tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. – A munkaerőhiány egyes gyümölcsöknél, illetve zöldségeknél mára 30-40 százalékos területi visszaesést ozott Magyarországon. Nemhogy szakképzett dolgozókat, de idénymunkásokat is alig találni az egész országban, de Európa-szerte is. A vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben, miközben kénytelenek tudomásul venni, hogy a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolja, jut-e éppen elegendő munkáskéz földekre.
A gyümölcstermesztésben a legnagyobb kézi munkaerőt a bogyós gyümölcsök – például a málna, a szeder vagy a szamóca – igényelnek, ezeknél a fajoknál a legnagyobb munkaerőigény a betakarításkor keletkezik, ahol rövid idő alatt, nagy intenzitású kézimunkára van szükség, mivel a termés jellege igényli az érett fázisban történő azonnali szüretelést. Éves művelésük 3-6 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek háromnegyede a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel.
– Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen vállalkozás – közölte a terméktanács.
A zöldségtermesztésnél a hajtatott (üvegházi, fóliás) termesztésnél van a legnagyobb szükség a kézi munkaerőre, az intenzív termesztéstechnológia ugyanis szükségessé teszi a folyamatos fitotechnikai és szüretelési munkákat, elérve ezzel akár a hektáronkénti 15-20 000 munkaórát is.
Hozzátették, számításaik szerint közvetlenül és közvetve évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt (termelésiérték-kiesést) okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz. Míg 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kiemelte azt is, hogy az ország középső és nyugati részein napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de van ahol, a 15 ezer forintot meghaladó napi bért is kifizetik az idénymunkásoknak.
Forrás: Agrárszektor
