A Quintessence Pálinka- és Párlatverseny abszolút győztese az Árpád Pálinka

2018. január 25. 15:41 | Mikóczy Erika

Rekordszámú nevezéssel rendezték meg a szakmailag elismert, nemzetközi Quintessence Pálinka- és Párlatversenyt. A megmérettetésen Magyarország 38 legjobb kereskedelmi pálinkafőzdéje is képviseltette magát. Az 1739 nevezett tételből 28 minta a békéscsabai Árpád Pálinka termékeiből került a 28 fős szakmai bíráló csapat elé. A verseny háromnapos zsűrizése során, egy-egy versenymintát minimum 6 bíráló értékelt. A csabaiak mindegyik termékét éremmel díjazták: 5 Champion-díj, 11 aranyérem, 12 ezüstérem és 5 bronzérem a verseny mérlege. A megmérettetés abszolút győztese az Árpád és Vadászpálinka brand lett.

Az elismeréseket az Árpád Pálinka tulajdonosai, Nagy Árpád és nővére, Hegedűs Mónika a hétvégén vehette át a Lillafüreden megrendezett gálán. Hogy honnan indult mindez, és hogy mi a titka a jó pálinkának, arról Nagy Árpáddal beszélgettünk.

 

–  Úgy hírlik a családjukban a pálinkakészítés apáról fiúra öröklődött. Milyen gyökerekből ered az Árpád Pálinka története?

 

– A családunkban öt generációra visszamenőleg minden elsőszülött fiút Árpádnak hívnak. Amikor tíz évvel ezelőtt azon gondolkodtunk, hogy a bérfőzésen túl kereskedelmi pálinkákat is készítsünk, nem volt kérdés, hogy Árpád Pálinka lesz a neve. Szerettünk volna egy olyan hagyományos nevet adni a brandünknek, mint amilyen maga a pálinka-készítés is, amely nálunk szintén apáról fiúra szállt. Ötödik generáció óta vannak emlékeink arról, hogy a családunkban minden Árpád főzött vagy főzetett pálinkát, de üzletszerűen elsőként édesapám foglalkozott vele.

 

–  Hogyan adták át egymásnak a családban a pálinkafőzés szeretetét?

 

Ma is két lábon áll a családi birtok, az egyik a mezőgazdaság, a szántóföldi növénykultúra, a másik a pálinkafőzés. A szüleink tudatosan ezek szeretetére neveltek bennünket. A testvéremet, Mónit kertészeti-, agrár-irányba indították el, a szántóföldek és a gyümölcstermesztés felé. Utána pénzügyi és marketing diplomát is szerzett, és így tíz éve ő lett a cég kereskedelmi és marketingvezetője. Engem tudatosan a vidékhez neveltek a szüleink, és gyakorlatilag húszéves korom óta főzök pálinkát. Amikor pályát kellett választani, kérdés sem fért hozzá, hogy én ezzel kezdek foglalkozni. Nagyon megszerettem, igazából nem is munka számomra a pálinkafőzés, hanem hobbi.

 

– Amellett, hogy a cég résztulajdonosa, pálinkafőző-mesterként tevékenykedik benne. Hogyan lesz valaki a pálinkafőzés mestere?

 

– Amikor elkezdtem ezzel foglalkozni, Magyarországon még nem volt ilyen szakirányú felsőfokú képzés. OKJ-es képzés létezett, de a főzők leginkább önképzés és a mindennapi munka során tettek szert ismeretekre. Később aztán – amikor a pálinka kezdte ismét reneszánszét élni – dr. Panyik Gáborné, az akkori Corvinus Egyetem szeszipari tanszékének a vezetője elindított egy pálinkamesteri, pálinkabírálói képzést. Az első között jelentkeztem ezekre a tréningekre, olyan főzőmesterekkel együtt, akik régóta ismerték már a szakma szinte minden csínját-bínját. Itt nem annyira a pálinkafőzés módja, hanem az érzékszervi bírálat kapott hangsúlyt, megnéztük, hogy lehet szebben, jobban is készíteni ezeket a termékeket. Egyre több pálinkafőzde alakult, az új főzdék pedig keresték a főzőmestereket, ezért az igényekből kiindulva – nagyon helyesen – pálinkamesteri képzést indítottak az egyetemen, ahonnan ma már diplomás főzőmesterek kerülnek ki. Most a nővérem is idejár, én azonban arra a széleskörű szakmai tudásra építek, amelyet 20 éves korom óta folyamatosan felépítettem.

 

–  Mi a titka a minőségi pálinka készítésének?

 

–  Sok titok van, nekünk az is a mottónk, hogy „ezernyi apró részlet palackba zárva”. Az egyik legfontosabb ezek közül az, hogy minőségi pálinkához minőségi gyümölcsre van szükség. Korábban, azért hogy a lehullott, rossz gyümölcs se vesszen kárba, sokan abból főzettek pálinkát. Ma már nemcsak a kereskedelmi főzdék, hanem nagyon sok bérfőzető is úgy gondolja, hogy jó minőségű gyümölcsből lesz a jó pálinka. A pálinka minőségét 60-70 százalékban ez határozza meg. A legjobb főzdék úgy tudnak kiemelkedni, hogy olyan főzőmestert foglalkoztatnak a legkorszerűbb főzőberendezések mellé, aki nagy fajtaismerettel rendelkezik, és óriási szakmai rutinnal. Mivel gyümölcsről van szó, nagyban befolyásolja a végeredményt az is, hogy melyik évben milyen a gyümölcstermés minősége.

 

–  Évről évre új ötletekkel, új ízekkel és új dizájnnal állnak elő. Hogyan születnek ezek az ötletek?

 

–  Két alappillére van a cégnek, az egyik a szakmai háttér, amiért a vezetésemmel működő, igen jó szakmai gárda felel. Mi figyelünk a pálinka minőségére, mennyiségére. A másik alappillér a kereskedelem, a marketing, a reklám és a design, amiért a nővérem felel. Mivel testvérek vagyunk harmonikusan, egymást kiegészítve, jó összhangban tudunk együtt dolgozni.  A honi pálinkás társadalomban az innováció az egyik legnagyobb fegyvertényünk. Móni hitvallása, hogy minden évben mutatni kell új, élenjáró termékcsaládokat, 5-10 évente pedig meg kell újítani a márka arculatát.

 

– Idén tízéves az Árpád Pálinka. Az elmúlt két-három évben kétszer lett az önök terméke Békés megye pálinkája, az önöké lett Magyarország legjobb pálinkája, kétszer lettek az Ország Legeredményesebb Pálinkafőzdéje. A hétvégén pedig a nemzetközi Quintessence Pálinka- és Párlatversenyen lettek a verseny abszolút győztesei. Mit jelentenek önöknek ezek az elismerések?

 

– Természetesen örülünk, hogy ilyen módon is elismerik a munkánkat. Visszagondolva: tíz éve azon izgultunk Mónival, hogy legyen meg az első érmünk egy pálinkaversenyen. Azóta már sokat begyűjtöttünk – teher, de édes teher, hogy folyamatosan benne legyünk az első háromban, ugyanakkor ez komoly kihívás és felelősség is. Most 11 aranyéremből hat olyan kategóriában szereztünk aranyérmet, illetve Champion-díjat, amelyből nagy palackszámban készítünk termékeket. A Quintessence Pálinka- és Párlatverseny az egyik legszakmaibb verseny, jó érzés volt itt abszolút győztesnek lenni. Most mérföldkőhöz értünk, húzunk egy vonalat. Ebben az évben a versenyzést háttérbe helyezzük, a tízéves évfordulóra koncentrálunk, új termékekkel készülünk, azzal köszönjük meg a fogyasztók, bérfőzetők belénk helyezett bizalmát. Szeretnénk jobban nyitni a külföld felé,  emellett továbbra is nyitva áll a pálinkatanyánk ajtaja mindenki számára, legyen szó szakmai segítségről vagy kóstolásról.

 

További programok »

Itthon

Lázár János: Ki kell aknáznunk Békés vármegye növekedési potenciálját

Gazdasági évnyitót tartott a Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a gyulai Almásy-kastélyban. Az eseményen Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Cseke Attila Románia fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere pódiumbeszélgetésen értékelték az országok saját, és az egymással folytatott gazdasági, beruházási tevékenységét.
2025. április 15. 17:38