A nap sztorija – Ez történt 1969. július 29-én, Békés megyében

2019. július 29. 13:42 | Diós Zsolt

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. július 29-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma az MHSZ orosházi eseményéről készült tudósítás, a Békéscsabai Kötöttárugyárban lezajlott ifjú értelmiségiek vitája, továbbá a Jókai színházban megrendezett termékkiállítás bemutatása kerül reflektorfénybe. Hasznos időtöltést kívánunk!

Izgalmas légi és földi produkciók

A Magyar Honvédelmi Szövetség Békés megyei és Orosháza városi, járási vezetősége július 27-én, vasárnap a fennállásának 225. évfordulóját ünneplő Orosházán rendezte az idei honvédelmi napot. Mintegy hatezer ember volt kíváncsi az egész napos programra, amely megállás nélkül zajlott. Délelőtt tíz órakor Licsicsányi István őrnagy, a helyőrség-parancsnokság képviselője köszöntötte a megyei, városi és járási vezető testületek képviselőit, majd a modellező-bemutatóval kezdődött a műsor.
Az egyéni műrepülés, a helikopter-bemutatója és az ejtőernyősök ugrása aratott sikert. Az izgalmas sportok után fegyveres váltófutás, cselgáncsbemutató következett, majd a motoros repülőgépek bal Ion vadászata ejtette izgalomba a közönséget. Fokozta még ezt a lökhajtásos repülőgépek bemutatója, és egy földi produkció, motorkerékpáros akrobaták színvonalas műsora.
Végül a lovas- és harcászati bemutató tette emlékezetessé az idei honvédelmi napot, amelynek rendezéséről, gazdag programjáról elismerően lehet szólni.

Harcászati bemutatóra indulnak a gépek (forrás: Békés Megyei Népújság/1969. július 29.)

Harcászati bemutatóra indulnak a gépek (forrás: Békés Megyei Népújság/1969. július 29.)

Mai kommentár: A megyei pártlap 1969. július 29-én beszámol a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) által Orosházán rendezett Honvédelmi napról.
Az eset apropóján érdemes felidézni a szövetség történetét, mely politikai okokból többször átalakult.

1948-ban alakult meg az MSZHSZ, a Magyar Szabadságharcos Szövetség, melynek üzemi, városi és községi szervezetei a Magyar Kommunista Párt irányításával „eredményes politikai felvilágosító munkát végeztek, mozgalmi életet éltek”. Így rövid idő alatt jelentős tömegszervezetté vált. Céllövő, motoros, kerékpáros, sí, lovas és ejtőernyős szakosztályokat, kultúrcsoportokat működtetett.
Szintén 1948-ban alakult meg az OMRE – az Országos Magyar Repülő Egyesület, melynek helyébe 1951 januárjában a Magyar Repülő Szövetség lépett.
1955-ben a Magyar Dolgozók Pártja létrehozta a MÖHOSZ-t, a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetséget.
1957 júniusában létrehozták a Magyar Honvédelmi Sport Szövetséget, az MHS-t.
Az MSZMP pártbizottságának javaslatára a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1967. augusztus 8-án létrehozta a Magyar Honvédelmi Szövetséget, az MHSZ-t, mely a korábbi szervezeteket egy kalap alá terelte és 1990-ig sport és szabadidős tevékenységeket szervező országos félkatonai szervezetként működött. 

 

Párbeszéd négyesben

A KÉRDÉS úgy hangzott, hogyan képezik magukat a fiatal műszakiak, értelmiségiek, olvasnak-e szakkönyveket, szakfolyóiratokat, tudják-e a lépést tartani szakmájuk fejlődésével. A Békéscsabai Kötöttárugyár pártirodájában összegyűlt négy húszéves fiatalember - foglalkozásukra nézve közgazdász, gépészmérnök, üzemmérnök - azonban egymással vitázva nemcsak erre adott választ
* • *
- Önképzés? Az ember elvégzi a főiskolát vagy egyetemet, tetemes mennyiségű elméleti tudással belép a gyár, vagy üzem kapuján, és ha szerencséje van, meg ha a kollégák is segítik, egy-két év alatt megszerzi a hozzá szükséges gyakorlatot, aztán kész.

- Nincs egészen igazad. Képzeld él, hogy 2-3 év múlva olyan szakemberek kerülnek a gyárba, akik friss diplomával a zsebükben már többet tudnak nálad, s a gyakorlat megszerzése után kvalifikáltabb szakemberként szépen átlépnek rajtad. De az is előfordulhat - vegyünk egy extrém példát -, hogy megszűnik az üzem, és máshová kell menned, ahol vajmi keveset érsz a csak erre az üzemre korlátozódott tudásoddal.

A Békéscsabai Kötöttárugyár (forrás: csabaihazak.blog.hu)

A Békéscsabai Kötöttárugyár (forrás: csabaihazak.blog.hu)

- De egyelőre itt vagyok. És mindannak ellenére, amit mondtál, öncélúan mégsem emelek le egyetlen szakkönyvet sem a polcról, csak ha értelmét látom. Jó, képzem magam. És? Több fizetést kapok? Előbbre kerülök a „ranglétrán”? Nem. Nem kaphatok több fizetést, még magasabb elméleti tudással sem, mert a vezetőség azt mondja, „a beosztások kötnek, nem lehet bérfeszültséget teremteni”. Pedig sokat vártunk a gazdasági mechanizmustól, amely kimondja, hogy azt az embert, aki jobban dolgozik, minőségileg többet tesz a vállalatért, anyagilag is jobban kell megbecsülni. És nem kerülök előnyösebb pozícióba sem, legfeljebb hosszú évek múlásával, lépcsőfokonként, lassan lépegetve felfelé a létrán.

- Arra gondolj, hogy munkaügyi területen sem lehet egy év alatt bepótolni az elmúlt évek esetleges hibáját, mulasztását.

- Ez úgy hangzik, hogy nyugodjak meg, gondoljak a jövőre, mert ha nem most és nem nekem, de majd a fiamnak jó lesz. Helyes, akkor beszéljünk konkrétan. 1968 óta létezik egy olyan kategória, ahol megszűnnek az általad említett kötöttségek: a „kiemelt mérnök” vagy „kiemelt közgazdász” státusz lehetőséget teremt a szakember elméleti felkészültségének, gyakorlati tudásának megbecsülésére, mind egzisztenciális, mind anyagi szempontból. Más kérdés azonban, hogy a vállalatok vezetői hogyan ezzel a lehetőséggel.

- Meggyőztél. Ennek ellenére tovább vitatkoznék. A műszaki szakembernek mégis kevesebb lehetősége van „önmaga megmutatására”, mint például a közgazdásznak Ki kéri számon tőle, hogy teszem azt a kapott területen mit végzett, hogyan, végzett?
Beszámoltathatnának, minket mondjuk félévenként, évenként, hogy tudunk-e eredményeket felmutatni a kapott munkaterületünkön. De az is baj, hogy a mindennapos munkán túl ritkán kapunk konkrét, kidolgozandó feladatokat, vagy ha igen, nem látjuk annak hasznosságát.

- Nem alakul ki egészséges verseny sem a műszakiak között, pedig ennyi műszaki értelmiségi még sohasem volt itt egy csokorban, mint most. Az értetlenség, a koncepciótlanság a kollégális féltékenység eredményeképpen, grafikonnal lehetne ábrázolni a fiatalok elfásultsági folyamatát.

- Most felvázoltad az érem egyik oldalát Beszéljünk a másikról is. Arról, hogy az esetleges kedvezőtlen körülmények ellenére is előbbre kell lépnünk. A közelmúltban alakítottuk meg például a három gépész- és egy vegyész- mérnökből álló műszaki brigádot, amely benevezett a „Szocialista címért” folyó versenybe. Mindnyájan felajánlottuk, hogy egy-egy tanulmányt készítünk, többnyire a vállalat profiljának megfelelően. Egyikünk például a kötöttárugyár termelési programozását dolgozza ki. Azt vizsgálja, hogy a termelés anyagi és technikai feltételeinek időrendi biztosításával melyik az a legcélszerűbb megoldás, amellyel a bekerült fonálból kész végtermék - mondjuk csipkeblúz lesz. 

- És tanulunk nyelveket is, elsősorban a németet, a gépek prospektusainak, a szaklapoknak nyelve ugyanis ez a textilszakmában.

- Én az érem harmadik oldalának vizsgálatát javasolnám, Hogy milyenek a lehetőségeink az önképzésre. Itt van például a Megyei Könyvtár. Kitűnő szaklapjai vannak, de nincsenek szakkönyvei. Igaz viszont, hogy kérésünkre könyvtárközi kölcsönzés útján élnek megszerzik a keresett könyvet.
Még jobb volna azonban, ha a megyeszékhelyen létezne legalább egy műszaki szakkönyvtár, s annak szabad polcairól válogathatnánk. Nem mindegyik üzem szakembere van ugyanis abban a kedvező helyzetben, mint mi, akiknek a vállalat saját költségére rendeli meg a kívánt szakkönyvet.

- Szívesen elmennénk szakmai előadásokra is. Tudjuk, hogy a TIT rendez ilyeneket De nem kellőképpen veszik figyelembe a város üzemeinek profilját az előadások így bármily magas szintűek, csupán elméletiek maradnak, nem hasznosíthatók a gyakorlatban. (A közelmúltban részt vettünk egy TIT-előadáson, ahol a kőolajgyártásról tartottak reprezentatív előadást.)

- És hiányzik a társas élet is nincs fórumunk, klubunk, ahol összejöhetnénk, ahol vitázhatnánk,
akár a szakmáról, akár az irodalomról vagy hétköznapi gondjainkról. A népművelők kicsit elfeledkeztek a KISZ-korosztályból kinőtt fiatalokról.
*
A RIPORT célja az volt, hogy bemutassa képezik-e, és hogyan képezik magukat a ma szakemberei. A Békéscsabai Kötöttárugyár négy fiatal dolgozója, Tóth Lajos, Gönczy Attila, Mészáros Béla és Vass László azonban másra is választ adott. Arra, hogy több-kevesebb sikerrel, kisebb-nagyobb buktatókkal igyekeznek megtalálni helyüket a munkahelyen és annak falain kívül, hogy a pillanatnyi elkeseredések lehetnek reálisak, de nem véglegesek, s hogy nemcsak látják a hibákat, de azt s tudják, merre kell keresniük a belőlük kivezető utat. Gondjaik nem egyéni gondok. Beszélgetésük, vitájuk a város bármely üzemében elhangozhatott volna.

Lipták Judit

Mai kommentár: 50 éves lapszemlénk során már többször kiemeltük Lipták Judit újságíró munkásságát, akit nyugodt szívvel nevezhetünk a korszak egyik legjobb megyei újságírójának.
1969 július 29-én, gazdasági-társadalmi téren kínál nekünk hiánypótló anyagot, melyből sokat megtudhatunk a korszak ifjú értelmiségéről. 
Az Békéscsabai Kötöttárugyár akkor húszéves pályakezdői lelkesen vetik bele magukat a munka világába, kiválóan világítanak rá a rendszer hibáira, visszásságaira. Az 1969-es újságolvasók vélhetően keserű szájízzel tették le az aznapi lapot.
Amennyiben 2019-es olvasóink közül valaki tud Tóth Lajos, Gönczy Attila, Mészáros Béla vagy Vass László további karrierjéről, életérők, akkor kérjük írjon a bejegyzés alá!

 

Kozmetikai és virágedény-kiállítás a színházban

Thália papjainak hajlékát Vénusz istennő hívei vették birtokukba néhány napig. Ugyanis Békéscsabán a Jókai színház előcsarnokában - most már hagyományosan - az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat megnyitotta kozmetikai kiállítását, valamint virágedények a lakásban címmel bemutatták a korszerű, modem lakások egyik fontos kellékét, a díszes virágedényeket és dísztárgyakat.

Színházi kirakat (forrás: Békés Megyei Népújság/1969. július 29.)

Színházi kirakat (forrás: Békés Megyei Népújság/1969. július 29.)

Az ízlésesen megrendezett kiállításon főleg olyan kozmetikai újdonságokat láthatnák az érdeklődők, amelyek a közelmúltban kerültek az üzletekbe, vagy hamarosan megjelennek. Különösen nagy sikere van az Apollo férfi hajlakknak és fénykrémnek, valamint az Opera-család legifjabb tagjainak, a Luxus uborkakrémnek és az arctisztító uborka víznek. Gyarapodott a Camea-család is, arcszesszel, lemosó krémmel. De a felsoroltakon kívül sok olyan újdonsággal ismerkedhetik meg a közönség, amelynek bizonyára nagy sikere lesz.

Dekoratív a virágedények kiállító helyisége is, amelyet ötletesen a kertészeti vállalattal közösen rendeztek meg. Bebizonyosodott, hogy a különböző formájú, nagyságú és színű padlóvázák, virágcserepek hangulatossá tudják varázsolni a lakást. A vasárnapig nyitva tartó kiállításon még egy meglepetéssel kedveskedik a rendező vállalat. Kedden és szerdán fővárosi kozmetikusok tartanak gyakorlati bemutatót a legújabb készítmények használatáról. A kiállított tárgyakban nemcsak gyönyörködhetnek, hanem azokat meg is vásárolhatják a látogatók.

Mai kommentár: Lapszemléző rovatunkban már többször kiemeltük és dicsértük az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat marketing tevékenységét. A lapban megjelent hirdetései, a cég által rendezett események ötletei és megvalósítása messze meghaladta a korát, a mai reklám szakembereknek is a javára válnának.
A mai tudósítás kozmetikum és virágedény-kiállításról szól, melyet a marketingesek egy olyan közegbe helyeztek, mely közel áll a békéscsabai, a Békés megyei emberek szívéhez, melyben megbízható minőségű kultúrához jutnak, mely egy kicsit az otthonuk. A Jókai színház minden bizonnyal kitűnő választás volt és sokan vásároltak kozmetikumokat és virágedényt.

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. július 29-ei Békés Megyei Népújság 3. oldalán jelent meg Eredményes verseny címmel.

A felvétel egy rövid hír illusztrációja. A hír: A közelmúltban rendezték meg Békéscsabán az országrészi tűzoltóversenyt, amelyen négy megye - Csongrád, Bács, Szolnok és Békés - legjobb hivatásos, tűzoltórajai vettek részt. A versenyző hét együttes kategóriában küzdött az augusztusban Budapesten sorra kerülő országos döntőn való részvételért. Megyénket az egyik kategóriában a szarvasiak, míg másikban a békéscsabai parancsnokság raja képviselte. Legjobb eredményt a békéscsabaiak érték el a második kategóriában, és ezzel jogot nyertek a döntőn való részvételre.
A verseny után sem pihennek babérjaikon, mert a még jobb eredmény érdekéljen folytatják felkészüléseiket és gyakorolnak, hogy méltóképpen képviseljék megyénk színeit majd az országos döntőn is.

A felvétel képaláírást is kapott: A rajt után a vastag szívócső egy pillanat múlva a vízbe kerül.

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

További programok »

Kultúra

Vona Gábor Békéscsabán mutatta be a Míg a halál el nem áraszt című könyvét

A könyvem a halálról és a hozzá fűződő viszonyunkról szól, ami azonban észrevétlenül mégis rangot, méltóságot és értelmet ad az életünknek. Nem az élet értelmét kerestem tehát, hanem a halálét – mondta Vona Gábor Békéscsabán, a Nádor bisztróban, a Míg a halál el nem áraszt című könyvének bemutatóján.
2020. szeptember 19. 17:40
FEL