A nap sztorija – Ez történt 1969. augusztus 14-én, Békés megyében

2019. augusztus 14. 14:44 | Diós Zsolt

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. augusztus 14-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a KPM Közúti Igazgatóság ékelőjére, a Békés megyei KISZ-es fiatalok táboráról készült tudósításra, továbbá az olvasói levelekre válaszoló rovat két üzenetére és azok válaszaira esett a választásunk. Hasznos időtöltést kívánunk!

A félévi munkát értékelte a KPM Közúti Igazgatóság
Kő helyett kohósalak - Hárommillió forint megtakarítás


Kedden délelőtt termelési tanácskozáson értékelték a KPM Közúti Igazgatóság félévi munkáját.
Az év elején alakult vállalat Békés megye úthálózatának hatósági építtetői és kivitelezői feladatait látja él. A félévi felmérés azt igazolja, hogy feladatát megfelelően teljesítette.
A KPM Közúti Igazgatóság több építő vállalattal kötött szerződést a megye úthálózatának építésére, elsősorban a debreceni és a hódmezővásárhelyi vállalatokkal. Kijelölte azokat az utakat, amelyeknek korszerűsítésére, építésére, szélesítésére sor kerül. A félévi útépíttetői tervet 64,8 százalékra teljesítette. Ennek keretében fejezték be a Medgyesegyháza és Mezőkovácsháza közötti 13 kilométeres útszakasz korszerűsítését. Közel 30 kilométer úthosszán végeztek úthengerlést. Szarvason a Békéscsaba-Kecskemét átkelési útszakasz építését szeptemberben fejezik be, Békéscsabán pedig a Tanácsköztársaság útját november végén adják át a forgalomnak. Az év első felében végzett építtetői munka értéke 35 millió forint.

Útellenőrző UAZ  (forrás: 35 év a közutak szolgálatában)

Útellenőrző UAZ (forrás: 35 év a közutak szolgálatában)


A KPM Közúti Igazgatóság a szervező, irányító tevékenység mellett maga is aktívan részt vesz az utak építésében. Közel 700 négyzetméter területű útburkolaton végeztek portalanítást, több mint 28 ezer négyzetméter területen útszélesítést s 4 ezer négyzetméteren pedig úthengerlést. Legjelentősebb a kátyúzási munka. Az év első felében 13 ezer tonna kátyúzó anyagot dolgoztak fel. A félévi tervet 50,5 százalékra teljesítették s 20 millió forint értékű munkát végeztek.
Jelentős a vállalat önköltség megtakarítása is. Közel 3 millió forint. Ez a megtakarítás abból adódott, hogy a kohósalak olcsóbb lett s a gépi kihasználást is fokozták. A vállalat gépparkja ugyanis jelentősen gyarapodott.
A termelési tanácskozáson a második fél év problémái is felvetődtek. Hátrányosan érinti a vállalatot az anyaghiány. Elsősorban a kő - mint az útépítés alapanyaga -, nem áll megfelelő mennyiségben a vállalat rendelkezésére. Ezen a hiányon a feladatok átcsoportosításával próbálnak segíteni. Portalanítás helyett a tervbe vett utak bitumenes szőnyegezését, s a hengerlés helyett az utak szélesítését végzik el, mivel kohósalak elegendő mennyiségben érkezik a vállalathoz.
Második fél évben kapja meg a vállalat a burkolatjelfestő gépet Megyénkben az öt és fél méternél szélesebb állami utakra hamarosan felfestik az útburkolat-jeleket.

Mai kommentár: Hiánypótló kordokumentum az 50 évvel ezelőtti Békés Megyei Népújság címoldalán. Az anyag szerint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Igazgatóság Békés megyei vállalata 1969 elején jött létre.
A ma már Magyar Közút Nonprofit Zrt. a legrégebben alapított állami tulajdonú vállalat, mely elődeivel 150 éves múltra tekint vissza. A Kiegyezés után, 1868-ban az újonnan felállított Államépítészeti Hivatal hatáskörébe került a közutak fenntartása. A közút fenntartó szervezet többször átalakult, de feladatát azóta is folyamatosan ellátja
1958. május 1-jén megalapították a közúti igazgatóságokat az ország 12 megyéjében, melyhez csatlakozott 1969 elején a Békés megyei igazgatóság.
A jelenleg is zajló gyorsforgalmi fejlesztéseknek köszönhetően 2022-re pedig már közel 33 ezer kilométernyi út fenntartása tartozik majd a közútkezelőhöz.

 

Táborozók Mezőberényben

Négyholdas park kellős közepén áll a mezőberényi úttörőház. Régi épület, patinás vonalai rendíthetetlen nyugalmat árasztanak, azt mondják, iskola volt, tanonciskola, valamikor. Mióta a berényi úttörők birtokba vették, sokat fiatalodott. Új ruhát kapott, és belül is átfestették, rendezték, hogy jusson hely minden szakkörnek, legyen televíziós-szoba, játékszoba, miegyéb.
Ha most jár arra valaki, mégis különös kép fogadja. Az úttörő korú lányok, fiúk helyett nagylányok és nagyfiúk járnak az épületben, játsszanak, szórakoznak a parkban, ahol tizenkét 10 személyes sátorban a KISZ megyei bizottságának tanfolyam-tábora ütött tanyát. Rend és tisztaság mindenütt és persze jókedv, kiapadhatatlan mennyiségben.
A tábori tudnivalókat Such Sándor tanár, táborvezető szívesen ismerteti.

A „Puszil-Lak” lakói: Szabó Kati, Ötvös Ági, Csávás Margit, Oláh Hortenzia, Matejdesz Márta és Csicsely Erzsi. (forrás: Békés Megyei Népújság/1969. augusztus 14.)

A „Puszil-Lak” lakói: Szabó Kati, Ötvös Ági, Csávás Margit, Oláh Hortenzia, Matejdesz Márta és Csicsely Erzsi. (forrás: Békés Megyei Népújság/1969. augusztus 14.)


- A KISZ továbbképzés-jellegű 1-1 hetes tanfolyamait eddig Békéscsabán, a KlSZ-táborban rendeztük meg. Ott azonban most építkeznek, nincs hely, így esett a választás erre a szép környezetű mezőberényi úttörőházra, jobban mondva a parkra, ahol tábort verhettünk. Itt kezdődtek meg a tanfolyamok júniusban. Most a középiskolás alapszervezeti KISZ-titkárok jöttek el egy hétre, hogy kellemeset a hasznossal összekötve tanuljanak, szórakozzanak, kicseréljék gondolataikat. A táborlétszám 78, a megye minden gimnáziuma, technikuma és szakmunkástanuló-intézete képviselve van.
A napirend nem rejt semmi újat. Reggel fél 7-kor ébresztő, 8-ig körletrend, tisztálkodás, délelőtt 12-ig alapszervi foglalkozások, előadások, viták. (A 78 diák három alapszervet alakított, három csoportban szervezik, bonyolítják a foglalkozásokat. Az alapszervezetek neve: Április 4., Sebes György és Münich Ferenc.)
Délután szabadfoglalkozás, majd az alapszervezetek külön-külön vitatják meg a délelőtti előadást Közel a berényi strand, a táborban kézilabda-, ping-pong- és tollaslabda-versenyek zajlanak, és sok-sok rádió szól, természetesen csak tánczene... A táborvezető említi, hogy a napokban filmvetítés is lesz, az ismerkedési est nagyon jól sikerült, sokat tapsoltak a berényi Faipari Ktsz beatzenekarának. Pénteken este rendezik az ünnepélyes táborzárást és szombaton ki-ki indul haza, élményekkel gazdagodva.
Dél van, ebédre várnak, amikor végigjárjuk a sátortábort, és ismerkedünk szívesen ismerkedő lakóikkal. A lányok különösen jókedvűek ma, közülük is a „Puszil-Lak” sátor lányai, akik arra a napra megnyerték a vándormackót, a legszebb sátorrend mindennapi jutalmát. Kiülnek a sátor elé, és jókedvük a legtávolabbi sátor lakóit is kicsalogatja az augusztusi napfényre...
Így telnek a napok Mezőberényben és jól telnek, azt mondják. Bottka Erzsébet Orosházáról: maradnék szívesen tovább is; Borcsiczky Klára szintén Orosházáról: jól érzem magam, szép ez a park itt; Szabó Kati Gyoma: jövőre is eljönnék, suli előtt jól jött ez a kis táborozás.
A kapuban szigorú őrség vigyáz arra, nehogy illetéktelen lépjen a tábor területére. Komoly kislány ül az asztalnál, feladata teljes tudatában. A sátrak között a tisztáson foci-meccset kezdenek a fiúk, és a lányok drukkerhada nyomban két táborra szakad...
Augusztus van, még vakáció, és 15-16 évesek. Ha csak ennyit írunk róluk, máris tündököl ez a riport.

S. E.

Mai kommentár: Az ötven esztendővel ezelőtti Békés megyét bemutató rovatunkban már többször adtunk piros pontot a kor ifjúságával foglalkozó eseményeknek, szervezeteknek. Ma sem tehetünk mást, hiszen az S. E. monogram mögé búvó Sass Ervin helyszíni tudósítása 2019-ben is magával ragadja az olvasót és szívesen visszarepülne 1969-be, a mezőberényi park sátrai közé, hogy egy kicsit magába szippantson a valódi közösségi élet illatából. Néhány percre benézne a Puszil-Lak sátor lányaihoz és beszállna a labdarugó mérkőzésbe. Mondjuk Münich Ferenc nevétől visszabüfögné a krumplipaprikást, de az már egy másik, nem ilyen idillikus történet.

 

Szerkesszen velünk!
MIT kérdeznek az olvasók?
MIT válaszolnak az illetékesek?

A bűzös Jóbarát
Aki Békéscsabán az Illésházi úton a Jóbarát vendéglő oldalán közlekedik, joggal bosszankodhat azon, hogy bűzös tócsákat kell kerülgetnie. Ugyanis nincsen olyan nap, hogy a nevezett vendéglő udvaráról ne folydogálna ki az utcára bűzös lé. Most, amikor a város idegenforgalma is számottevő, nem lehet közömbös, hogy milyen hírünket viszik el az ország más részébe vagy éppen külföldre. Nem hinnénk, hogy a vendéglő vezetője és a többi alkalmazott ilyen módon törekedne a forgalom gyarapítására, hiszen ilyen körülmények között nemhogy csalogatnák, hanem elriasztják az oda igyekvő vendégeket.
Kérem önöket, szíveskedjenek kideríteni, hogy kinek „köszönhető” ez az áldatlan állapot - írja egy békéscsabai olvasónk.
A panasszal felkerestük Purcsi Jánost, a megyei vendéglátóipari vállalat igazgatóját. Elmondotta, hogy tudnak a levélben foglalt panaszról és nekik is legalább annyira sérelmes, mint a levélírónak. A vegyesipari vállalattól, amelynek a hatáskörébe tartozik a szennyvíz elhordása, már több esetben kértek szippantót. Hiába. A Jóbarát vendéglő udvarán levő derítő medence hamar megtelik, különösen az esős időben, és így fordulhat elő az, hogy az onnan kifolyó lé az utcára kerül. Éppen ennek elkerülésére a vállalat elhatározta, hogy a közeljövőben saját költségükre beszereznek egy ilyen kocsit, s ezzel, remélik, elejét vehetik az ilyen és ehhez hasonló panaszoknak.

Ártézi kút fúrása (forrás: depositphotos.com)

Ártézi kút fúrása (forrás: depositphotos.com)

Mi lesz a fényest kúttal?
A fényesi soron és a környező tanyákon több mint kétszáz család él. A békéscsabai tanács néhány éve az általános iskola udvarán egy artézi kutat fúratott. A környék lakói hamarosan „rászoktak” a jó ivóvízre. Még a távoli tanyákról sem voltak restek az iskolába kerékpározni, hiszen a fényesi tanyák gémeskútjainak vize rossz minőségű. Viszont már egy éve a kút vize alig csörgedezik. Mire megtelik a kanna, fél órát kell várni. Mi lesz hát a fényesi kút sorsa? - ezzel a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz Miklya János fényesi olvasónk. - Vajon a tanács megvárja, mire teljesen elapad?
A panasz nyomába szegődtünk. Cserei Attilától, a békéscsabai városi tanács építési és közlekedési osztályának főelőadójától megnyugtató választ kaptunk. A tanács illetékes osztálya hamarosan megvizsgálja a kút állapotát és kijavítja azt.

Mai kommentár: Folytatódik a népszerű és sikeres össznépi kívánságműsor és reklamáló fórum, mely egyfajta fogyasztóvédelmi útmutatóként is funkcionált 1969-ben.
Ma is két érdekes esetet emeltünk ki a megjelentett levelekből.
Az első levélben foglaltak gyakori problémát okoztak Békéscsabán és nemcsak az Illésházi utcán, hanem a város mélyebben fekvő területein. A szennyvíz befogadására épített derítők a nagyobb esők során gyakran kiöntöttek és szennyezték a talajt. A problémára a végső megoldást a város teljes körű csatornázása jelentette több mint 40 év után, a 2010-es évek elején.
A második levélben Miklya János fényesi olvasó ivóvízzel kapcsolatos problémájára a városi tanács főelőadó elvtársa ugyan megnyugtató, de határidőt nem ígérő választ adott. A hamarosan szó akár éveket is jelenthetett 1969-ben. Reméljük, hogy ennyit nem kellet várnia a fényesieknek!

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. augusztus 14-ei Békés Megyei Népújság hátoldalán jelent meg  Új színfoltok Kisdombegyházán címmel.

A felvétel képaláírást is kapott: Megyénk kisebb községeiben is mind több új színfoltok jelzik gazdasági életünk előrehaladását. Új középületek és családi házak sokasága jelzi községeink és településeink lakosságának megváltozott életét. Ezt láttuk Kisdombegyházán is. A képen látható utcarészlet a község új egészségházát, előtérben pedig a Táncsics Termelőszövetkezet irodaépületét mutatja be. E középületekkel szemben pedig a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet nyitott új cukrászdát.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

További programok »

FEL